Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)

B) Halotti énekek

— 234 — másnak szolgálni, Annak kegyes élete, Áldott emlékezete Él s minden erény barátja Könyez, ha sir halmát látja. 2. Nevét a jók emlegetik, Dicső nap virrad rája, Nyomdokit azok követik, Kiknek fénylett példája, Csöndes esteli sugár Módjára szép fényben jár S előbb, mintsem éjszaka lesz, Magára örökös fényt vesz. 3. Cselekedeti kerülnek Vissza a föld hasznára, Hasznos vetési zöldülnek Maradéki javára, S a világnak birája Áldását mondja rája, Szép tetteit megdicséri S jutalmát azokhoz móri. 4. Hogyha meghal, így zokognak: Meghalt ismét egy hívünk! Áldd meg Uram, igy buzognak, Azt, kiért most fáj szívünk, Adj neki dicsőséget S nekünk is ily szép véget, S mindazoknak boldogságot, Kik követik a jóságot. 285. Mint : Kde bude, co búh wywolil. Wer will, was Gott auserwählet. 1. Mely borzasztó a gonosznak, Ha rágondol sírjára, Melynek sötét partjain túl ítélet vár reája; De a ki a közjónak élt, Istenében hitt és remélt, Az nyugodtan sírba száll, Mit árt annak a halál? 2. Ékeskedő erényeit A mély sír el nem zárja, Közjóra munkált tetteit Örök dicsőség várja, A maradók emlékében Fenmarad. mit tett éltében S teste bár romlást veszen, Hamvain áldás leszen. 3. Add Istenem, hogy szüntelen Én is hozzád hajoljak, A világ ós a test ellen, Nemes harczot harczoljak, Erényekkel ékes legyek, Mennél több