Békés-Csabai énekeskönyv ágostai hitv. evangyelmi hivek számára. 9. kiad. (Budapest, 1909)

A) Templomi énekek - XV. Közönséges vasárnapokra

— 152 — látnak, Mint tán embertársam: Nem az én érdemem, Elmém', képességem' S erőm' tőled nyerem. 3. Ha nagyobb szerencse Végzésed szerint ére, S szereteted folytán Gazdag kincs munkám bére: Jóságod, a melylyel Áldás járni szokott, Vájjon a gőgre is Ád-e nekem jogot? 4. Ha nagyobb tisztelet S méltóság jutott nekem, Vájjon nem jő-e az Kegyelmedből Istenem ? S gyakran tiszteletre Nem méltóbb-e végre Szegény embertársam Igénytelensége? 5. Mórt uralkodnék hát Esztelen gőg szivemen? Mind, a mivel birok, Tőled van jó Istenem. Ajkad egy igéje Fölemel s éltet ad, És ismét megaláz Egyetlen egy szavad. 6. Te tőled jő, Uram, Minden jó adományom, Tőled ered siker S áldás minden munkámon: Azért oltalmazzon Jóságos kegyelmed Rút bűntől, a gőgtől S ellene védjen meg! 180. Mint : Ach, ach proc svët bojuje. Nun ruhen alle Wälder. 1. Segélj, Uram, engemet, Hogy földi életemet Mindig úgy tölthessem, Hogy másoknak javára S ne csak magam hasznára Napjaimat szentelhessem. 2. Hogy ha felebarátom ínség s nyomorban látom, Soha azt ne kérdjem, Ér-e azért jutalom, Ha abból kiragadom, Csak sorsán könnyitve legyen. 3. Ha jót teszek felemmel, Ne kérkedjek tet-