Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

III. A XVI. és XVIII. század - 2. Zsoltárok, énekek

81 „Elbágyadt lelkeknek ..." „Ö, lelkünknek világossága" „Ó, mulandó s változandó" (Ach wie nichtig-fordítása.) „Jézus, életem világa" (O Jesu Christ mein Lebens Licht fordítása.)«« Az énekköltők között megemlíthetjük továbbá Pálóczi Horvát Ádámot (,,A nagy király jön"), Szőnyi Benjámin hódmezővásárhelyi lelkészt, majd esperest („Ez ünnepi szent napokban"; „Jövel Jézus, lelkem hő szerelme"; „Az én időm mint a szép nyár"), Zigány János kemeneshőgyészi lelkészt („Jézus hűséges tanítónk"; „Lelkem vigadj ez ünnepen"; „Hívek vigyünk tiszteletet"; „Jövel legfőbb vigasztalónk"; „Ifjúságom teremtője"; „Ahol csak ember ezt a földet lakja"; „Járuljunk buzgó hálaadással" kezdetű énekekkel). Továbbá Perlaky Dávid nemesdömölki lelkészt, majd esperest („öh szent István vonj engemet"; „Jer menjünk hív lélekkel"; „Aki éltét úgy folytatja"; „Uram hiszem, remélem"), Torkos Ádám buzgó pietista papot („Teljes minden éltemben"), Miskei Adám nemesdömölki lelkészt („Mulandó világnak muló dicsősége"), stb. Tárgyalásunkban külön hely illeti meg Péczeli Király Imrét és Rimái Jánost. Péczeli Király Imrének 8 éneke őrzi nevét: „Én nyavalyás lelkem", „Paradicsomnak te szép fényes napja", „Könyörülő szent Istenhez", „Eljő még az idő", „Gazdag bő kegyelmű", „Praedának ki örül", „Egykor egy vén jámbor", „Pajzsa szegény szívemnek". Valószínű, hogy énekeinek legalább egy részét templomi használatra szánta. Fő jellemvonása az egyszerűség és őszinteség. Énekeinek első ismert kiadása a XVII. század harmadik vagy negyedik tizedéből Bártfán, Kloes Jakabnál jelent meg. Ez énekeskönyvben első helyen Balassi és Rimái énekeit találjuk, majd „Más egynéhány szép isteni' dícséretek"-et, ezután következnek Péczeli énekei. Valószínűleg Péczeli Király a szerzője a „Ne szállj perbe énvelem" kezdetűnek. Vasáry Dániel nem tulajdonítja Péczelinek, pedig hangulata, egyes kifejezései nagyon egyeznek a „Gazdag bő kegyelmű" kezdetű énekkel, melyben neve is el van rejtve. Thaly: írod. és műv. történeti tanulmányok a Rákóczi-korból. Bp. 1885. 117. kk. 1. Teljesebb gyűjtemény Harsányi István és Gulyás József kiadása: Petrőczy Kata Szidónia versei. ITK. 1915. β