Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
III. A XVI. és XVIII. század - 1. Egyháztörténet. Liturgia. Az énekekről általában
76 feléledésének és fcégi, törvényes jogaiba Visszahelyezésének kora. 5 8 A nehéz időben az egyház belső élete is megsínylette a kegyetlen elnyomást. De még így is a protestánsok vezettek a műveltség terjesztésében. Az irodalom is küzdött az 1673-ban behozott cenzúra átkos megszorításaival; különösen a XVIII. században volt a protestánsok irodalmi munkássága megnehezítve. Azonban még így is igen szép eredményt értek el az egyházi irodalom terén. Az ének tovább zengett, minit a múlt századokban és a gályaraboknak is ez adott erőt, ez nyújtott vigasztalást. A Cantus Catholici 1674-iki kassai, harmadik kiadásának előszava így panaszkodik: ,,A híveknek nagyobb részét a római szentszéktől az éneklésbeli zengésnek édesgetése vonta vala el". Íme, elég bizonyíték a protestáns énekkultusz fejlettsége és mély, lelkeket magával ragadó erejére. Az üldöztetések a már említett romlásnak indult liturgiát tovább rontották, de most még csak mérsékelt erővel. Inkább vesztett szigorú rendszeréből, mint szétomlott volna. Több részt (introitus, glória, graduale, hallelujával, credo) a gyülekezeti ének kezd helyettesíteni. A graduale énekből „főének" lesz a prédikáció előtt. Az úrvacsora ünneplése mindinkább eltávolodik az istentisztelettől, lassan csak ünnepi alkalmakkor, az istentisztelet végeztével osztják ki. Azonban a Felvidéken mindig énekelték és ezáltal az egyháznak semmi támadás és rontó szándék nem ártott. A pusztulás a pietizmus és a racionalizmus Németországból való betörésére kezdődött meg és a XIX. században végleg kiteljesedett. A pietizmus mozgalma Angliából indult ki, a chambridgei egyetem puritánus légkörében született. 5 9 Azt tanították, hogy a kereszténység nem tan, hanem élet, ezért az életet Krisztus szellemében kell megreformálni. Ez a felfogás és hogy az egész életet mint istentiszteletet kell felfogni, túlterjedve Anglián, Hollandiában vetette meg lábát (Amesius, Gisbert Voetius). Coccejus (Koch) János a gondolatot tovább vitte és azt hirdette, hogy a dolgok lényegébe ható misztikus megismerésre 5 8 Bereczky S.: i. m. 91. 1. M A pietizmust legbehatóbban ismerteti Szent-Iványi Béla: A pietizmus Magyarországon című művében. Századok. 1935.
