Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)
II. A reformáció százada - 5. Zsoltárfordítások és átdolgozások
53 szándékszik valami oknál fogva lefordítani, egyszerűen kihagyja. így járt el Tesini Imre a 31. zsoltár fordításánál, hol a V. 2., 3., 5., 8., 9. és 18. versszakját fordítja csak le. A Váradi énekeskönyvben található 31. zsoltárfordítás viszont csak a 2., 3. és 5. versszakokat fordítja, de mindegyiket 2—2 strófában és végül egy zárószakaszt told hozzá. -A zsoltárátdolgozásokban következő csoportot alkotnak a különböző toldásokkal ellátott fordítások. Ez a toldás eredhet egyszerű bőbeszédűségből, amint ezt pl. a 70. és 86. zsoltárfordításban tapasztalhatjuk, de legtöbbsör mégsem ilyen természetű a toldás, hanem az átdolgozó egyéni megnyilatkozásai. Ilyen megnyilatkozás elsősorban a keresztyénség gondolatának a zsoltárba való beletűzése, az újtestamentumi vonatkozások felemlítése. Ez a változat fordul elő talán a leggyakrabban. Példának említhetjük a 23. zsoltárt, hol a fordító, Sztárai 4. verszakkonként a következő toldást eszközli: „Minden napon kétszer engemet megitat δ lelki italával, lelki folyóvíznek és élő kútfőnek szép tiszta folyásával evangéliumnak anyaszentegyházban δ prédikálásával." Ugyancsak Sztárai a 32. zsoltár fordításában ezt a toldó versszakot illeszti: „Rólam megismérem, csak azok boldogok és igaz emberek, kiknek az Üristen irgalmasságából megbocsátotta bűnök az δ szent fiának közbenjárásával befödöztetett bűnök az Atya Istentől Jézus Krisztus által vagyon nekik kegyelmök." Igen szép ihletett költemény a 34. zsoltár fordítása, melyben a fordító kihasználja azon helyeket, hol nagy Istenszeretetét, bizodalmát, hitét kifejezheti. Nem említ keresztyén vonatkozást, mégis egész hangja a protestáns keresztyénség vezető gondolatait foglalja össze az zsoltár szavaival. A hazafiasság gondolata, az időszerű panaszok, melyek a zsoltáríró panaszaitól különböznek és a magyar viszonyokat festik, szintén több zsoltárban jelentkeznek toldásként. Névtelen szerző 103. zsoltárának 69—76. soráig találjuk e szavakat:
