Friedrich Károly: A magyar evangélikus templomi ének történetének vázlata, XVI-XVIII. század (Budapest, 1944)

I. Előzmények

7 matikai vitákat nem tekinteve, nem támadott és nem volt szüksége védekezésre. Az egyházi éneket, a himnuszokat őszinte kegyelet, mély áhítat hatotta át. Az eretnekeknek vcsak a világosság útjára térítéséért könyörögtek Istenhez, nem megsemmisítésükért. Hazánkban is ez volt a helyzet. A keresztyénség elterjedésével és a lelkekbe való felszívódása után nyugalom következett. Nem volt ellensége, mely ellen a költészetben is síkra kellett volna szállani. A buzgó vallásosság mellett jelentkezik az a tény, hogy a nép kedvelve a régi, örökölt nemzeti dallamait, ezeket az egyházi énekekre alkalmazni próbálta. Hogy ez így volt, arra mutat a Kálmán király alatt tartott esztergomi zsinaton hozott határozat: „Nihil cantetur in ecclesia nisi quod fuerit in synodo collaudatum". Ezen eltiltott énekek között kereshetjük talán az újonnan keletkezett és nemzeti dallamainkat hordozó magyar himnuszokat és' (népénekeket. Tekintsünk most kissé behatóbbn a reformáció előtti, hazai egyházi költészet felé, annál inkább, mert szoros kapcsolat van a majd meginduló reformáció első énekanyagával. Hogyan jelentkezett nálunk a gregorián, a középkori himnuszköltészet? Szent István korában, de még előbb Géza fejedelem idejében a gregorián virágkorát élte, úgyhogy, mikor Géza választott a nyugati és keleti keresztyénség között, nemcsak, hogy a nyugathoz csatolt bennünket, hanem liturgiailag is pályát szabott az elkövetkezendő időkre. Szent István gondot viselt arra, hogy az istentisztelet fényét emelje, ezért a pécsváradi apátságnak 25, az esztergomi érsekségnek 20 liturgikus könyvet adományozott (gradualék, psaltériumok, antiphonálék, lectionálék, sequentiálék, himnariumok, stb. — a mise részei kezdetben külön könyvekben jelentek meg). A liturgikus könyvek száma ettől fogva állandóan nőtt. A tihanyi apátság alapító levele (1055) még csak 55 darab, Szent László 1093-iki oklevele már 29 liturgikus könyvet említ. A nagyszebeni Boldogasszony templom 1372-iki leltára 15, de már a XV. század elején a zágrábi székesegyházé 71 liturgikus könyvet tartalmaz. A monostorok és székesegyházak mellett feltűntek a káptalani, a kolostori iskolák két tagozattal: trivium-