Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2017 (82. évfolyam, 2-20. szám)

2017-01-29 / 4. szám

2 • Evangélikus élet

2017. január 29. • KRÖNI KA

A magyar kultúra napja Szatmárcsekén

Megnyitotta kapuit a Bibliamúzeum

A Biblia az a könyv, amelynek ismerete nélkül nem lennének keresztyén közösségek, sem európai és magyar kultúra - mondta Balog Zoltán református lelkipásztor, az emberi erőforrások minisztere a Bibliamúzeum január 19-i átadóján. A múzeum mintegy háromszáz négyzetméteren mutatja be a Biblia világát Budapest szívében, a Ráday utca 28. szám alatt.

Kása Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező vehette át a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napján tartott ünnepségen múlt vasárnap a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén. A Melocco Miklós szobrászművész által készített kitüntetést a helyi református templomban, több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke adta át a hetvenkilenc éves filmrendezőnek.

A Himnusz alkotójának élete, munkássága és hitvallása sok száz, szatmári földről származó embernek adott példázatot és erőt az alkotó hazaszeretetről, ezek közé az emberek közé tartozik Kosa Ferenc is - méltatta laudációjában Jánosi Zoltán a filmrendezőt, megemlítve, a Tízezer nap című filmje az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Kosa Ferenc munkásságára utalva Jánosi Zoltán kifejtette, a Kölcsey monogramját nemcsak neve kezdőbetűiben, de lelkében is viselő rendező keze „vaskalitkából szaba-Kósa Ferenc

ditotta fel Ady, József Attila, Béres József, Balczó András és a többiek szellemét”. A cannes-i sikert követően az 1956 utáni megtorlásokat a kultúrában tovább folytató politika nem akarta megérteni a rendező filmjének 1956-ról szóló üzeneteit, ezért „sorozatosan záratta bádogdobozba” filmjeit - tette hozzá.

A díjazott a templomban tartott beszédében elmondta, Kölcsey a „tisztánlátás” embere volt, előre látta a magyar nemzet jövőjét, sorsáért érzett aggodalma, fájdalma pedig költeményeiből is kiérezhető volt. Másként alakult volna az ország sorsa, ha Kölcsey szelíd és bölcs intelmeihez igazodva próbálták volna meg a magyarok megteremteni a demokráciájukat - tette hozzá Kosa Ferenc.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. A díjazottak között volt Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Fabiny Tamás evangélikus és Fekete Károly református püspök hirdetett igét. A templomi együttlét után az ünnepség résztvevői a református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét.

■ MTI

A Biblia mindennapi kenyér, inspiráció és ihlet, amely megihleti a gondolatokat, a művészetet, a kultúrát és az életet - mondta megnyitóbeszédében a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a Biblia egyben sikerkönyv is: a világon ezt fordították le a legtöbb nyelvre. „Ahhoz, hogy valóban sikerkönyv maradjon, az a legfontosabb feltétel, hogy olvassuk. Az olvasáshoz pedig nemcsak betű, hanem lélek és szellem is szükséges” - fogalmazott. A miniszter szerint azért van szükség a Bibliamúzeumra és a hasonló intézményekre, hogy közel vihessük a Bibliát az emberekhez. „Olvassuk a Bibliát, hogy éljen ez a könyv, és ne apadjon el az európai és magyar kultúrának ez a forrása!” - hívta fel a figyelmet.

A múzeum kettős céljáról beszélt köszöntőjében Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. „A Bibliamúzeumban megmutatjuk a Szentírást díszes kötetekbe foglalva, különböző fordításokban, de leginkább segíteni igyekeztünk a látogatókat abban, hogy megérthessék, mi áz, amit a Biblia megmutat.” A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szentírás még mindig érvényes: „Különösen fontosnak tartom a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján, hogy megemlékezzünk arról a több száz éves küzdelemről, amelynek köszönhetően minden néphez a saját nyelvén szól a Biblia. A Szentírás nem elavult, régi, hanem a legmodernebb könyv.”

Timár Gabriella, a Bibliamúzeum vezetője arról szólt köszöntőjében, hogy a múzeumnak helyet adó, korábban kazánházként működő pincében kezdődött a munka, miközben megszépült az épület bejárata, megnyílt a Bibliás könyvesbolt, elkészült a múzeum előterében a Magyar Bibliatársulat üzenethordozó kiállítása, a Ráday Könyvtár kiállítótere, valamint rálátás nyílt a Ráday Műemlék Könyvtárra, s ezek mind szerves egységet alkotnak a Bibliamúzeummal.

Forrás: Parókia Sajtószolgálat

A múzeummegnyitó előadói - Timár Gabriella, Balog Zoltán, Bogárdi Szabó István - Tímár Sára népdalénekest hallgatják

A Bibliamúzeum különleges történelmi helyzetben, a szocializmus végóráiban jött létre 1988-ban a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiumának épületében Budapesten. A Ráday Gyűjtemény gazdag könyvtára megfelelő hátteret jelentett a kiállításnak. Megnyitásakor azért is számított különlegesnek, mert az amszterdami Bijbels Museum után ez volt a második bibliamúzeum Európában. Mintegy kétszázmillió forintba került a felújítása, amelyet a tulajdonos, a Dunamelléki Református Egyházkerület finanszírozott, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatott. A Bibliamúzeum hétfőtől péntekig 10 és 18 óra között, szombaton 10 és 17 óra között látogatható, jelenleg ingyenesen.

HIRDETÉSEK

A leprások világnapjának központi ünnepségét január 29-én, vasárnap 16 órakor az Újpesti Baptista Gyülekezet templomában (Budapest IV., Kassai u. 26.) tartja a Lepramisszió. (A 3-as metró újpesti végállomásától a Munkásotthon utcán befordulva pár lépésre, a Kassai u. - Munkásotthon u. sarkán áll a templom.) A műsorban képes összeállításban mutatják be a magyar támogatók által több éve működtetett dél-kínai lepramissziós projektet. Mindenkit szeretettel várnak.

A nyugdíjas lelkészek szokásos Deák téri találkozója február 3-án fél tízkor lesz. Dr. Reuss András tart előadást Az ökumené Lund után - Kérdések és remények címmel.

Parókusi alkalmassági vizsgálat. A Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesíti a hatéves képzésben részesült, 2015 augusztusa előtt ordinált beosztott lelkészeket, hogy május 31-én, szerdán parókusi alkalmassági vizsgálatra kerül sor. Jelentkezni február 28-ig lehet a deli.kerulet@ lutheran.hu e-mail-címen. Az írásbeli feladatokat és a szóbeli tételeket postán juttatjuk el a jelentkezőknek.

Madárvédelmi fotópályázat. A Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai támogatásával fotópályázatot hirdet gyakorlati madárvédelem parókiákon, templomkertekben, iskola-, óvoda- és egyéb intézményi kertekben témakörben. Kategóriák: 1. téli madárvédelem; 2. nyári madárvédelem, odúzás. A fényképeket az info@okogyulekezet.hu e-mail-címre várjuk. Beküldési határidő: 1. kategória: 2017. március 31-, péntek; 2. kategória: 2017. augusztus 31., csütörtök.További információk a http://www.evangelikus.hu/madarvedelmifotopalyazat és a http://www.mme.hu/fotopalyazat-o oldalakon találhatók.

Ökumenikus diákfilmszemle. Az Evangélikus Pedagógiai Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Katolikus Pedagógiai Intézet, valamint a budapesti Piarista Gimnázium meghirdeti a 6. ökumenikus diákfilmszemlét katolikus, református és evangélikus iskolák tanulói számára. A kiemelt témán (Semper reformanda - Amikor itt és most tenni kell) kívül szabadon választott témájú filmek is beküldhetők. A filmek műfaja tetszőleges, időtartama legfeljebb nyolc perc lehet. Beküldési határidő: május 15., hétfő, 24 óra; cím: Piarista Gimnázium, 1052 Budapest, Piarista u. 1., illetve a film személyesen is beadható a gimnázium portáján. A borítékra jól láthatóan kérjük ráírni: Diákfilmszemle. A filmszemle döntőjén, június 10-én három kategóriában értékes díjak kiosztására kerül sor. A nevezési lap és további információk a www. okudiakfilm.hu oldalon találhatók.

Harangok azonnal megvehetők (332 kg H, 167 kg Cisz, 75 kg Fisz). Érdeklődni lehet a 30/728-8161-es telefonszámon.

Templomok, templomtornyok felújítása, villámvédelem kiépítése. Több mint harmincöt év referenciával. Bede László, telefonszám: 06-30/943-5089.

Keresztény-zsidó imaórával zárult az ökumenikus imahét

Folytatás az 1. oldalról A megbékélésre, a közös imádságra összegyűltek a veronai buszbaleset áldozatairól való megemlékezéssel, a sebesültek gyógyulásáért elmondott fohásszal, valamint a hozzátartozókért való imádsággal kezdték az együttlétet.

A január 15-22. között zajlott imahét idei anyagának összeállítására az Egyházak Világtanácsa - a Wittenbergből indult reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója alkalmából - a Németországi Keresztény Egyházak Tanácsát kérte fel. A programsorozat általuk kiválasztott témája a megbékélés volt, mottója pedig a Pál apostol korinthusiakhoz írt második leveléből vett mondat: „Krisztus szeretete szorongat minket!’

Magyarországon - évente váltakozva - a római katolikus, a református és az evangélikus felekezet valamelyik budapesti templomában rendezik meg az ökumenikus imahét országos nyitó istentiszteletét. Idén a Kálvin téri református templomon volt a sor, ahol január 15-én este Erdő Péter katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök hirdette Isten igéjét.

Az ünnepélyes bevonulás után a vendéglátó egyház képviseletében dr. Bogárdi Szabó István püspök, a református zsinat lelkészi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Fischl Vilmos főtitkár (képünkön a záróalkalmon) és Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke együtt kezdték el az ünnepi liturgiát, amelyet az evangélikus és katolikus egyházak közösen alkottak meg A szembenállástól a közösségig című közös állásfoglalásukban. A liturgiában a MEÖT tagegyházainak vezető képviselői szolgáltak.

A nyitó istentiszteleten jelen volt mások mellett Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Hafenscher Károly evangélikus lelkész, a kormányzati Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa. Az alkalmon a zenei szolgálatot a Kálvin kórus végezte Pálóczy Krisztina karvezető vezényletével, orgonán Bódiss Tamás orgonaművész, kántor működött közre.

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, először csak az anglikán és a római katolikus egyház tagjai vettek részt rajta, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon szerveznek ökumenikus együttléteket a keresztény felekezetek közösségeiben, és imádkoznak nyolc napon át a Krisztusban hívők egységéért.

Magyarországon immár hatodik éve zárja keresztény-zsidó imaóra a központi alkalmak sorát. Az idei záró elcsendesedésen fohászt mondott Abouna Khalil Youssef, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház esperese, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház nyugalmazott szuperintendense, Ócsai Tamás, a Fletednapi Adventista Egyház unióelnöke, Németh Pál református lelkipásztor és Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára is. A terézvárosi imaórán közreműködött Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Szécsi Máté operaénekes, Neumark Zoltán zongoraművész, Merczel György kántor-karnagy és a taizéi ének- és zenekar.

Forrás: Evangélikus.hu