Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2017 (82. évfolyam, 2-20. szám)
2017-04-23 / 16. szám
2 • Evangélikus élet 2017. április 23. • KRÓNIKA Több oka is volt az ünneplésre a budapesti Szlovák Ajkú Evangélikus Egyházközségnek virágvasárnap. A közösség tagjai - a reformáció kezdete ötszázadik évfordulójának jegyében - egyrészt szlovák nyelvű és liturgiájú úrvacsorás istentisztelet keretében emlékeztek a gyülekezet önállósodásának százötvenötödik évfordulójára, másrészt sírkövet és emléktáblát szenteltek az irodalmárként is jeleskedő Morhács Márton (Martin Morhác) evangélikus esperes-lelkész (1864-1941) a tiszteletére, aki 1906 és 1941 között volt az eklézsia lelki vezetője. Évfordulók a szlovák gyülekezetben A Rákóczi úti, zsúfolásig telt evangélikus kápolnában a gyülekezet tagjai mellett számos vendég, hazai és külhoni egyházi elöljáró volt jelen. Az istentiszteleten dr. Milos Klátik, a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház egyetemes püspöke, valamint D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiában Marian Cop szuperintendens, a prágai szlovák gyülekezet pásztora működött közre, aki korábban Morhács szülőfalujában (Ipolyberzence/Breznicka, Szlovákia) szolgált. A pesti szlovák közösség testvérgyülekezetét Miroslav Kerekréty lelkipásztor képviselte Bachát Dániel (Daniel Miloslav Bachát) bányakerületi püspök, író (1840-1906) szülőfalujából (Ratkó/Ratková, Szlovákia). Az eseményt megtisztelte jelenlétével a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetének helyettese, Marián Varga is. A templomi együtt - létet az Ozvena budapesti szlovák kórus tagjainak szereplése tette színesebbé (vezényelt Gabriela Ballova). Dr. Milos Klátik Mt 26,57-68 alapján hirdette Isten igéjét. Virágvasárnap hangsúlyos üzenete: az értünk gúnyt, szenvedést, szégyenteljes kereszthalált vállaló Jézus hallgat az őt vádlók előtt. Később Péter így tesz róla bizonyságot: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” - (Mt 16,16) mutatott rá a szlovák egyetemes püspök, majd hozzátette: a gyülekezetben százötvenöt év alatt szolgálók is bátran tettek bizonyságot, hirdették az evangéliumot az életünkért és üdvösségünkért mindent megcselekvő Krisztusról. Tőlünk is ezt várja ma Urunk. D. Szebik Imre Zsid 13,7-8 alapján tartott prédikációjában hangsúlyozta, hogy szabad ragaszkodnunk nemzeti identitásunkhoz, ami jelenti mind az anyanyelvet, mind a szüléink által adatott, hordozott kultúrát, mind pedig a hitet. Tekintsünk emlékezéssel és hálaadással a múltra, az előttünk jártakra, minden olyan szellemi ajándékra, amelyet a magyar, a német vagy a szlovák evangélikus ősök örökül hagytak nekünk. A püspök rámutatott, hogy az egyház nemzetek feletti, és összekapcsolja egymással mindazokat, akik Krisztushoz tartoznak. Róla, Jézusról, a Megváltóról teszünk - és kell is, hogy tegyünk - tanúságot a jövőben is. Az istentisztelet folytatásaként Gulácsiné Fabulya Hilda megköszönte a jelenlévőknek a szolgálatot és a részvételt, majd felolvasta az emberi erőforrások miniszterének, Balog Zoltán református lelkésznek, valamint Czimbalmosné Molnár Évának, Magyarország pozsonyi nagykövetének üdvözlő sorait. A helyi gyülekezet lelkésze hálával tett említést arról, hogy Morhács Márton és neje, Morhács Mártonná Hackel Emília (1862-1944) sírhelyének kijelölése, továbbá védetté nyilvánítása a nagykövet asszony és Balog miniszter érdeme. Az úrvacsoravétel után a síremlék felszentelésével folytatódott az emlékezés a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, ahol Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke mondott beszédet, illetve az Éneklő Szlovák Ifjúság kórus tagjai - Galda Levente vezetésével - adtak ízelítőt repertoárjukból. ■ Gazdag Zsuzsanna Szabad ország - szabad egyház Magyarországra látogatott a finn evangélikus érsek !► Folytatás az 1. oldalról Kari Mákinen előadása után Prőhle Gergely országos felügyelő tartott korreferátumot, felvetve azt a kérdést is, hogy vajon a több menekült befogadása milyen társadalmi stabilitást fog eredményezni Finnországban. Jézus missziói parancsa így szólt: „... tegyetek tanítvánnyá minden népet...” (Mt 28,19) Ez pedig nem azt jelenti, hogy „fogadj be minden népet!”. Vajon Finnországban a társadalmi integrációt követik-e majd missziói kezdeményezések, azaz a betelepített muszlimokkal szemben lesz-e majd keresztény misszió? - kérdezte az előadó, hozzátéve, hogy ő az igazi megoldást a háborús övezetekben élők megsegítésében látná, ez lenne a karakán, határozott, elvszerű, keresztény álláspont a kérdésben. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora a szabadság teológiai fogalmát járta körül előadásában. Ezután a hallgatóság kérdéseire válaszoltak az előadók, majd fogadásra került sor a rezidencián. Az érsek szombaton a szentendrei evangélikus gyülekezetbe látogatott, este pedig a kelenföldi gyülekezet böjti istentiszteletén szolgált a liturgiában. Az alkalmon Pekka Huokuna hirdette az igét. Virágvasárnap Kari Mákinen prédikált a budavári evangélikus templomban, ezzel zárult magyarországi tartózkodása. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Tiszta, értelmes produkciók Első ízben rendeztek evangélikus iskolák csoportjai számára országos koráléneklési versenyt. Április 8-án, szombaton a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola adott otthont a Reformáció 500 rendezvénysorozathoz köthető eseménynek. A versenykiírás szerint három korcsoportban 3-8. osztályos növendékek öttizenkét fős csapatokban két kötelező és egy szabadon választott koráit adtak elő kísérettel vagy a cappella az I. korcsoport (3-4. osztályosok): 1. Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola, Albertirsa, tanáruk Motyovszki Zsuzsanna. 2. Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Soltvadkert, tanáruk Darányiné Haris Gabriella. 3. Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr, tanáruk Marekné Stubán Beáta. A zsűri különdiját dr. KovAcs László Attila, a Nyíregyházi Egyházközség igazgató lelkésze kapta a zenekari hangszerelésért. II. korcsoport (5-6. osztályosok): t. Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium, tanáruk Fodorné Faragó Krisztina. 2. A Kecskeméti Evangélikus Egyházközség énekegyüttese, tanáruk Orosz Lilla. Az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Evangélikus énekeskönyv anyagából. Mindezek alapján tíz város tizenegy iskolájából húsz énekescsoporttal és egy diákzenekarral csaknem száznyolcvan gyermek érkezett Soltvadkert Továbbképző Intézet különdiját is nekik ítélték. 3. Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola, Albertirsa, tanáruk Hepp Éva. A zsűri különdiját Major Botond (Győr) tanuló érdemelte ki orgonakíséretéért. III. korcsoport (7-8. osztályosok): 1. Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Békéscsaba, tanáruk Kutyejné Ablonczy Katalin. 2. Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr, tanáruk Módosné Hatvani Zsófia. 3. Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Orosháza, tanáruk Domjánné Szólik Anikó, aki a zsűri különdíját is megkapta gitárkíséretéért. központjába, a gyülekezeti házba. Az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklése után Győri Veronika helyi iskolalelkész a 96. zsoltár gondolataival „hangolta rá” a napra a hallgatóságot. Udvarhelyi Attila, a vendéglátó iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd a rendezvény egyik lelkes szervezője, dr. Fodor Katalin zenetanár bemutatta a háromtagú bírálóbizottságot. A zsűri elnöke dr. Bence Gábor, egyházunk fóti kántorképző intézetének igazgatója volt, tagjai Ecsedi Klára egyházzenész, a kántorképző tanára és Szebik Attila kántor, a Pátkai Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója voltak. A zsűri elnöke a versenyt záró értékelésében kiemelte a koráléneklés fontosságát, amely egyben identitásmeghatározója és ápolandó öröksége is a lutheránusságnak. Örömét fejezte ki, hogy a hallott előadások majdnem mindegyike tiszta, értelmes produkció volt, de hangsúlyozta azt is, hogy lehet még fejlődni a különböző karakterű korálok eltérő zenei megformálásában. A jövőben cél lehet az előadásmód színesítése a szöveg mondanivalója alapján, akár dinamikai különbségek, akár az előadó-együttes változatos alkalmazásával. Az esemény ötletgazdájában, dr. Pethő István zenetanárban és a szakemberekben sok kérdés fogalmazódott meg a verseny jövőjével kapcsolatban: vajon jó-e az ilyen formájú, csoportos megmérettetés, milyen szempontok alapján érdemes értékelni az előadásokat, mit kellene változtatni, illetve meghagyni a részvételi feltételekben. A csillogó szemmel muzsikáló gyermekeket látva az azonban nem lehet kétséges, hogy Isten áldása lesz a rendezvény folytatásán és a korálokat éneklőkön! ■ -E.Eredmények Találkoztak az evangélikus iskolák kutató tanárai Az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium adott otthont az evangélikus iskolák kutató tanárai ötödik konferenciájának. A tanácskozás ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a színvonalas oktatás mögött a naponta elvégzett munkán és a tantárgy szeretetén túl a tudományok megbecsülése és elkötelezett kutatása áll. A kutató tanárok alapos felkészültsége láttán ismét elmondhatjuk: büszkék lehetünk az evangélikus oktatási intézményeinkben oktató pedagógusokra. Az aszódi gimnázium szellemiségében méltó helyszínként kínált lehetőséget az ország különböző evangélikus iskoláiból érkezett tanároknak arra, hogy egymás elé tárják saját kutatási eredményeiket. „Célunk az egymástól tanulás mellett az, hogy szélesebb körben is bemutassuk azt az értéket, amelyet az evangélikus oktatás képvisel” - fogalmazott dr. Érfalvy Lívia, a konferencia életre hívója, a fasori gimnázium tanára. Az ökumenikus konferencia közös alapja az evangélikus iskolarendszerben való oktatás - hangsúlyozta. Mint mondta, öt év alatt több mint száz előadás hangzott el a konferenciákon. Az idei tanácskozás igei alapját az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, dr. Cserhátiné Szabó Izabella adta meg. Lukács példáján keresztül mutatott arra rá, hogy az elkötelezett kutatás már az evangélium és az Apostolok cselekedeteinek írásakor is érezhető volt. „Lukács páratlan jelentősége, hogy felismerte a kairoszt, és érzékelni tudta saját feladatát. A második nemzedék tagjaként a múltfeltárás segítségével hirdette az evangéliumot - mondta a püspökhelyettes. - A tudásunk alapján különböző címek kerülhetnek a nevünk mellé, de mindezek mellett beletartozunk egy láncba. Azokéba, akik úgy tudnak magukról gondolkodni, hogy minden tudásukkal együtt az Isten gyermekei vagyunk” - fogalmazott a fóti gyülekezet lelkésze. Dr. Roncz Béla, az aszódi gimnázium igazgatója köszöntőjében a nyolcszázhúsz diákot oktató intézmény múltját és jelenét mutatta be. Varga Márta, egyházunk országos irodája nevelési és oktatási osztályának vezetője, a plenáris előadások levezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencia nemcsak a személyes találkozás lehetőségét kínálja a kutató tanárok számára, hanem a szervezők - az előző évekhez hasonlóan - az előadások kötetben való megjelentetését is tervezik. Iskolák a határon - a 16. században címmel dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora tartott nyitóelőadást, majd Hitvita és ökumenizmus a 17. század eleji magyar irodalomban címmel dr. Hargittay Emil irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a pázmányi hitviták kérdéseibe és megítélésébe vezette be a hallgatóságot. Tudomány és reformáció címmel dr. Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a reformáció korát és a mai kérdéseket állította párhuzamba. Tehetséggondozás és integráció SNI- s diákokkal címmel Kecskemétiné Szilvási Zsuzsanna a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban végzett, újító szemléletű nevelőmunkájuk eredményeiről számolt be. A természet hangjai, zene a biológiában című előadásában Pápai János, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára a természetből eredő hangok zenei hangzásokban való felfedezésének lehetőségét mutatta be. A kutató tanárok Veizer Valéria igazgatóhelyettes vezetésével megismerhették az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium épületegyüttesét, valamint az intézmény elhivatott oktató-nevelő munkáját, amelyet az iskola immáron több mint két évtizede végez. A konferencia résztvevői író-olvasó találkozón ismerkedhettek meg Szabó T. Anna költő, író, műfordító életével és munkásságával. Dr. S. Béres Bernadett irodalomtörténész kérdésére a József Attila-díjas művész elmondta, hogy Kolozsváron olyan családban élt, ahol meghatározó volt a költészet. A kétnapos konferencia második napján kutatócsoportokban folytatódott a közös gondolkodás. Az előadásokat rögzítették, a későbbiekben az Evangélikus.hu Youtube-csatornáján vissza lehet majd nézni őket. ■ Galambos ádám t
