Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2017 (82. évfolyam, 2-20. szám)

2017-03-12 / 10. szám

2 • Evangélikus élet 2017. március 12. • KRÓNIKA Jelentések zsinata 1^ Folytatás az 1. oldalról Ittzés András zsinati tag azt tudakolta Gregerssen-Labossa György bizottsági el­nöktől, hogy egyházunk Fébé szociális és rehabilitációs intézménye korábbi vezetőjének hibájából - aki elmulasztot­ta az állami támogatás éves igénylését - milyen hátrány érte az egyházat és az érintetteket. A bizottsági elnök a vála­szában elmondta, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkozta­tásához járó állami támogatás éves igénylése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és a gazdasági ve­zető azonban - a fenntartó írásbeli figyel­meztetése ellenére - a határidőig nem nyújtotta be a pályázatot. Egyházunk in­tézkedési tervet dolgozott ki a káreny­hítés érdekében. Felvette a kapcsolatot a minisztériummal, így az állam utólag a kieső összeg felére fedezetet biztosított egyedi elbírálás alapján. Az összeg má­sik fele pedig támogatási előlegként ke­rült az intézményhez, és ezt az előleget folyamatosan fizeti vissza a tartalékalap­ba. E két intézkedéssel stabilizálódott az intézmény működése. Az intézményve­zető és a gazdasági vezető munkaviszo­nyát a fenntartó azonnali hatállyal meg­szüntette. Büntetőjogi feljelentést az egyház nem tett. A zsinat tagjai ezt a je­lentést és a továbbiakat is elfogadták. A jelentések elhangzása után a zsinati ügyrend módosításának általános és részletes vitája volt soron, majd a válasz­tásokról és szavazásokról szóló törvény módosításának előkészítő, elvi vitája került napirendre. Laborczi Géza orszá­gos presbiter, a zsinat által kiküldött vá­lasztási munkacsoport vezetője elmond­ta, hogy a testület a legutóbbi két ülésen már tárgyalt a kérdésről. A szabályozás véglegesítése azért fontos, hogy a 2018. évi választásokra már a módosított tör­vény ismeretében lehessen felkészülni. A vitában szóba került a választhatóság feltétele, a gyülekezeti lelkészi állás be­töltésének szabályozása, a közgyűlési és testületi választások kérdése, valamint a püspök, az esperes, az egyházkerületi és egyházmegyei felügyelő választásának szabályozása. A tervek szerint a májusi zsinati ülésszakon lefolytatható lesz az általános és részletes vita, így a törvényt is elfogadhatja a testület. Ezek után ismét egy régóta terítéken lévő kérdés került a zsinati küldöttek elé: a lelkészek válásával kapcsolatos törvé­nyi módosítások. Ahogy Szarka István esperes, az etikai bizottság vezetője, hangsúlyozta, két korábbi javaslat komp­romisszumából született a mostani megoldási javaslat. Előnye, hogy egy el­húzódó válás esetén az ügyben eljáró püspök számára - ha szükséges - lehe­tőség kínálkozik a változtatásra. A vá­lás végleges kimondását követően pedig lezárhatja a folyamatot. A javaslatot a zsi­nat elfogadta. A tizedik zsinat tizenne­gyedik ülésszaka a készülő lelkészi élet­­pályamodell törvényi szabályozásának előkészítő, elvi vitájával zárult. A terve­zetet dr. Joób Máté, az e kérdéssel fog­lalkozó munkacsoport vezetője terjesz­tette a küldöttek elé. ■ Kiss Miklós Nagypéntek - munkaszüneti nap Az Országgyűlés kedden a Fidesz- KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánítot­ta nagypénteket, így idén április 14- től négynapos ünneppé válik a húsvét. A parlament 163 „igen” sza­vazattal, 2 tartózkodás mellett tá­mogatta Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes, valamint Balog Zol­tán emberierőforrás-miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni kép­viselői indítványát. ■ MTI A gálaműsort megtekintette Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök fe­lesége is, mintegy tovább emelve a rendezvény presztízsét. Összességében elmondható, hogy a két nap során kétszázötven résztvevő érkezett a fasori eseményre. A szerve­zőktől megtudtuk, hogy sikerült egy­két új iskolát is megszólítaniuk, ahon­nan jövőre már nagyobb létszám is várható. A szervezők ezúton is köszö­nik a résztvevők, kísérők, felkészítők áldozatos munkáját, valamint a támo­gatók - Emberi Erőforrás Támogatás­kezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Bu­dapest Főváros VII. Kerület Erzsébet­város Önkormányzata, Magyarorszá­gi Evangélikús Egyház, Budapest-Fa­­sori Evangélikus Gimnázium, Martin György Kulturális Egyesület - anyagi hozzájárulását is. Jövőre új időpontban, március 2-3- án kerül sor a következő, már-már ju­bileumi, kilencedik MEGiNT-re. Re­mélhetőleg változatlanul színvonalas tartalommal! Forrás: Evangélikus.hu Ismét MEGiNT szorúzás következett. Martin György néptánckutató, volt fasori diák fa dom­borművét közös éneklés mellett koszo­rúzta meg egy táncospár. A gálaműsor előtt Hajdó Ákos, a fasori gimnázium igazgatója köszöntötte az egybegyűlte­ket. Barcsay Zsombor főszervező, a Martin György Kulturális Egyesület elnöke (képünkön) a népdalénekes Bog­nár Szilvia fővédnök üzenetét tolmá­csolta, majd felolvasta dr. Fabiny Tamás püspöknek a találkozó résztvevőihez címzett üdvözlő szavait. Radosné Lengyel Anna, a Déli Egy­házkerület felügyelője, egyházunk or­­szágosfelügyelő-helyettese, a találkozó védnöke néphagyományaink minden­napos megélésére és a közösségi együtt­­lét fontosságára hívta fel a figyelmet kö­szöntőjében. A találkozó folyamán evangélikus ál­talános iskolák és gimnáziumok, vala­mint katolikus és refortnátus gimnázi­umok diákjai mutattak be igazán szép és színvonalas produkciókat. A műsort a videós közvetítésnek köszönhetően élőben lehetett követni a Facebookon. Ifr- Folytatás az 1. oldalról A zsűri elnöke Berta Alexandra népdal­énekes, a Hagyományok Háza népze­nei szakelőadója és a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem Népzene Tanszé­kének óraadója volt. Munkáját segítet­te Enyedi Ágnes népdalénekes, elő­adóművész, valamint Csasznyi Imre előadóművész, a Góbé zenekar oszlo­pos tagja és szövegírója. Értékelésük alapján két kiemelt arany és hat arany minősítés született, ami a verseny ma­gas színvonaláról tanúskodik. (A szer­vezők ezúton is köszönik a Hagyomá­nyok Háza, valamint a DialekTon Nép­zenei Kiadó által felajánlott kiadványo­kat, amelyeket a díjazottak kaptak.) A versenyt a kolozsvári Tokos zene­karnak, a 2014-es Fölszállott a páva cí­mű televíziós tehetségkutató műsor ka­tegóriagyőztesének koncertje követte (felső képünkön). A fiúk nagyszerű bemutatót tartottak a Kárpát-meden­ce legkiválóbb népzenéiből, s néhány szóban be is mutatták a fiatal közön­ségnek a tájegységek megkülönbözte­tő jellemzőit. A koncert után a szállás elfoglalása és a közös vacsorázás következett a Ró­zsák terei Evangélikus Középiskolai Kollégiumban, aztán táncházban mu­lathattak a résztvevők, ha nem is haj­nalig, de késő estig biztosan. Hajnalig nem lehetett, hiszen a találkozó más­napján, szombaton következett a fel­lépő iskolák bemutatkozó műsora, amelynek próbafolyamatai már korán reggel megkezdődtek. A szombat délelőtti műsort megelő­zően az immár hagyománnyá lett ko-Lefordított reformáció Zenés darabbal turnézik a vecsési evangélikus ifjúság Este hét óra. Nem akarnak hazamen­ni. Ülnek a nappalimban, beszélgetnek, a bényei szeretetvendégségről ajándék­ba kapott sütit és az ebédről megma­radt pizzát majszolják. Ők a vecsési if­júság. Tele vannak élménnyel. Délelőtt Albertirsán, délután Bényén adtuk elő ezen a szombaton a Te a mi Urunk Istenünk kis bolondja vagy című zenés darabot. Megfiatalodom mellettük. Olyan érzésem támad, mint amikor teológuskorunkban a passióval men­tünk faluról falura, városról városra, gyülekezetről gyülekezetre. Megérkezés, kipakolás, a technika beszerelése, beállás, próba minden helyszínen, előadás, közben nagy ne­vetések, elrontott szavak, spontán szü­lető humoros mondatok, majd taps, el­ismerés, beszélgetés, kedves vendéglá­tás. Kis amatőr színjátszó csapatunk is rendkívüli összetartást, egymás iránt megnyilvánuló mély szeretetet él meg mindeközben. Fáradtak vagyunk, de ha valaki azt mondaná, hogy most rögtön kerekedjünk fel újból, biztos vagyok benne, hogy egyikünk sem tiltakozna. A vecsési evangélikus templom ta­valy november 6-i alapkőletételén ad­tuk elő először a zenés színdarabot. Szövegét Kiss Zsoltné Berényi Tünde ír­ta, a zenét Hoffmann Róbert szerezte. Kiss Zsolt rendezte, aki maga is szere­pel benne. A darab a reformáció kez­detének ötszázadik évfordulója alkal­mából, kimondottan a vecsési evangé­likus ifjúság számára íródott. Azzal a szándékkal, hogy reformáció üzenete megszólítsa az ifjúságot, közel hozza a ma emberéhez a fél évezrede megszü­letett mondanivalót. Fellelkesülve az ősbemutató sikerén, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Bizottságánál is pályáz­tunk, hogy mások is láthassák az elő­adást, hogy minél többen elgondolkoz­hassanak azon, miben lenne fontos megújulnunk, reformálódnunk. A színjáték rövid tartalma a követ­kező: A diákok azért zúgolódnak, mert sokat kell tanulniuk a reformá­cióról - ez a téma történelem- és hit­tanórán egyaránt. Ügy gondolják, hogy ez egy régi egyháztörténeti ese­mény, a mai korra nincs igazán hatá­sa, ezért kár ennyi időt pazarolni rá. A történelemtanár és a lelkész mellé ér­kezik egy titokzatos idegen, akivel „lefordítják” a gyerekeknek a reformá­ció mai korra gyakorolt hatását, vala­mint párhuzamot húznak a mai bűnök és az akkori bűnök közé. A konklúzió az, hogy a reformáció mind a mai na­pig érvényes. Saját lelkűnknek, életünk­nek napról napra megújulásra, refor­mációra van szüksége. A hat előadásra szóló „turnénk” fél­­útjához érkeztünk. Február 26-án Pi­lisen ifjúsági istentisztelet keretében, március 4-én délelőtt az albertirsai Móra Ferenc Kulturális Központban az evangélikus diákoknak adtuk elő a darabot, délután pedig Bényén az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér házában evangélikus és gombai refor­mátus gyülekezeti tagok láthattak bennünket. Két különböző korosztály vendégei voltunk, és azt láttuk, hogy a darab nem korfüggő. Bár a zene rockos, az előadás üzenete mégis megragadta nemcsak a fiatalokat, hanem a gyerekeket és az idősebbeket is. A bényei és gombai testvérek ven­dégszeretete különösen is meghatott bennünket. Mindhárom helyszínen szíves fogadtatásban volt részünk, éreztük a lelkészek - Horváthné Cso­­szánszky Márta, Szilák Túri Krisztina, Buday Zsolt és Ács Mihály - irántunk tanúsított szeretetét. Közben a célunk kiegészült. A „pro­dukcióval” vecsési templomunk meg­újulásához, bővítéséhez is szeretnénk hozzájárulni. Ahol eddig megfordul­tunk, e mellé a szándékunk mellé áll­tak, és támogatták perselypénzzel, adománnyal templomépítésünket. Be­vallom, nagyon büszke vagyok ifjúsá­gunkra. Ők, a következő generáció, akik maguk is megdolgoznak azért, hogy ez a templom felépülhessen, biztosan a sa­játjuknak fogják érezni ezt a helyet. Készek vagyunk bárhova elutazni, hogy megmutassuk azt, ami a mi éle­tünket is meghatározza, s hogy ezzel templomunk elkészülését szolgáljuk. (Elárulom: készül már a kicsit hosszabb, komolyabb darabunk is.) * Későre jár, ideje hazamenni. Fényesen ragyognak a csillagok, „...micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz ve­le, és az emberfia, hogy gondod van rá?” Kik vagyunk mi, hogy törődsz ve­lünk, és gondod van ránk, és ennyi min­dennel megajándékozol bennünket? „Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!” (Zsolt 8,5.10) És Vecsésen is. ■ Heinemann Ildikó lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents