Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)

2016-12-18 / 50. szám

2 • Evangélikus élet 2016. december 18. • KRÓNIKA Bécsi emlékezés az 56-os menekülthullámra Amikor az Ausztriai Magyar Evan­gélikus Gyülekezet és a Bornemisza Péter Társaság december 4-re tűzte ki az 1956-os forradalomra és szabad­ságharcra emlékező estjét, a szerve­zők nem sejthették, hogy Ausztriá­ban ezen a napon kell (megismétel­ten az urnákhoz járulniuk az állam­főválasztáson részt venni jogosult polgároknak. Márpedig a két jelölt - a baloldali Alexander Van der Bellen és az Osztrák Szabadságpárt főideo­lógusának tartott Norbert Hofer - programjának egyik legmarkánsabb különbsége a napjaink menekült­­hullámához való viszonyulás... Az 1956-os szabadságharc leverése után nyugati szomszédaink még teljes egy­ségben, egy szívvel, egy lélekkel viszo­nyultak segítőkészen a magyar mene­kültek tízezreihez. A példás hozzá(nk) állást idézik azok a dokumentumok is, amelyekből most reprezentatív össze­állítást tettek közzé az Ausztriai Magyar Lelkigondozó Szolgálat főhadiszállásán, az 1957 óta szinte fogalommá vált Ca­­pistrangasse 2. szám alatti otthonban. Fogalommá a 2000-ben bekövetke­zett haláláig itt lakott evangélikus lelkész, Szépfalusi István nevével együtt vált az intézmény, amely az 1961-ban általa megalapított Bornemisza Péter Társa­ságnak is mindmáig központja. A múlt vasárnap megnyitott kiállítás anyagából is kitűnik, hogy az édesany­jával 1955-ben, tehát a forradalom előtti esztendőben Bécsbe visszatelepült Szép­falusi, majd felesége, Wanner Márta lé­nyegében egész további életét e kettős szolgálatnak szentelte: a múlt rendszer mindenkori menekültjei (lelki)gondo­­zásának és a kultúraszervező tevékeny­ségnek. A tervek szerint állandósuló (és bővítendő) kiállítás most főként az előbbire fókuszál, különös tekintettel a forradalom leverését követő napok, hetek, hónapok történéseire. A doku­mentumok egyértelműen bizonyítják, hogy az Ausztriai Evangélikus Egyház példás gyorsasággal kereste, és Szépfa­lusi István személyében meg is találta a megfelelő személyt a menekült ma­gyar hittestvérek felkarolására. Állami egyetértéssel már 1956. november 5-én (!) kinevezték menekültgondozó lel­késznek Bécsbe. Az 1956-os magyarországi forrada­lom és szabadságharc, illetőleg az an­nak leverését követő magyar menekült­­hullám ausztriai recepcióját bemutató kiállítás megnyitását adventi együttlét előzte meg az Ausztriai Magyar Evan­gélikus Gyülekezet havonkénti isten­tiszteleteinek teret adó tágas kápolná­ban. Az osztrák főváros VII. kerületé­ben, a Lindengasse 44/a címen találha­tó Feltámadás-templom igazán kü­lönleges: a torony nélküli szakrális hely egy társasház földszintjén húzó­dik meg. (Nem mellékes tény, hogy osztrák gyülekezetének az a magyar származású Fónyad Pál volt éveken át a lelkésze, aki ma is elnöke a Martin Lu­ther Bund ausztriai szervezetének.) Az Advent az emlékezés jegyében címmel tartott templomi alkalmon szokatlanul magas színvonalon elő­adott zeneművek szőtték át az 1956-ra reflektáló prózai és lírai idézeteket. Ige­hirdetéssel Juhász Réka, az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet 2015 szeptemberében beiktatott lelkésze szolgált. Jn 1,1-14 alapján - egyebek mellett - arra is rámutatott, hogy el­sősorban „nem a sötétség legyőzésé­re kell törekednünk, hanem a világos­ság befogadására”. A Capistrangasséba való átvonulást követően a Bornemisza Társaság jelen­legi elnöke, dr. Bartók Miklós orvosdok­tor nyitotta meg (képünkön) az 56-os magyar menekültek lelkigondozását dokumentáló kiállítást. Köszöntötte a mintegy félszáz megjelentet Kari Schie­­fermair, az Ausztriai Evangélikus Egy­ház főtanácsosa és dr. Inge Troch, a Bé­csi Egyházkerület felügyelője is, majd a résztvevők szeretetvendégség kereté­ben osztozhattak e különleges adventi alkalom testi és szellemi ajándékain. ■ T. Pintér Károly Megszépült a templom Veresegyházon Hálaadó istentiszteletre gyűltek össze a hívek december 3-án, szombaton a veresegyházi evangélikus templom­ban, amely a helyi önkormányzat tá­mogatásának köszönhetően teljes külső felújításon esett át. Az igehir­detés szolgálatát dr. Fabiny Tamás püspök végezte, a liturgiában Al­bert Gábor, az egyházközség lelkésze működött közre. Részt vett az isten­tiszteleten Mekis Ádám esperes, Ben­czúr László tiszteletbeli egyházkerü­leti felügyelő és Pásztor Béla polgár­­mester is. Az Északi Egyházkerület lelkészi veze­tője Mai 3,i-7a alapján tartott prédiká­ciójában kiemelte az igeszakasz első versét: „Hamar eljön templomába az Úr, aki után vágyódtok, a szövetség kö­vete, akit kívántok!’ A gyülekezethez in­tézett szavaiban a püspök utalt arra, hogy bár kicsi a veresegyházi templom, de célja, hogy láthatóan hirdesse az Úr jelenlétét a településen, továbbá felhív­ta az egybegyűltek figyelmét a szemé­lyes megtérésre, megtisztulásra is, hogy az ádventi várakozásban szívük templomába is megérkezzen az Úr. Az istentiszteleten a gyülekezet hit­­tanos gyermekei szolgáltak énekkel és verssel, majd a Lisznyay Szabó Gá­bor Zeneiskola növendékéinek műso­rát hallgathatták meg a hívek. Végül Al­bert Gábor lelkész köszöntötte a meg­hívott vendégeket, a tervezőket és a ki­vitelezőket, valamint minden megjelen­tet. Külön is felhívta a figyelmet a templomajtó feletti két ablakra, ame­lyek Mezősi Eszter üvegművész mun­kái. Az együttlét után szeretetvendég­­séget tartottak, amelynek szintén a szomszédos zeneiskola adott helyet. A veresegyházi gyülekezet a templom teljes belső felújítását, a további üveg­ablakok kicserélését és a külső környe­zet rendezését is tervezi. A Fabiny Tamás püspök által említett lelki meg­erősödéssel együtt mindez reménység szerint lehetővé teszi, hogy az evangé­likus közösség egyre nagyobb szerepet tudjon vállalni az elmúlt időszakban lé­­lekszámát tekintve is jelentősen gyara­podó város életében. ■ BaliczaMáté Újraválasztott MEÖT-elnök és -főtitkár Tisztújításra került sor a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsá­nak (MEÖT) december 7-i éves közgyűlésén. A következő ötéves ciklusra Steinbach József református püspököt választották meg újra a szervezet el­nökévé és dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkészt a főtitkárává. Steinbach József megnyitóimádságával kezdődött a közgyűlés, majd házi­gazdaként Fischl Vilmos főtitkár kö­szöntötte az egybegyűlteket. Elnöki beszámolójában a református püspök visszaemlékezett 2011-ben tör­tént megválasztására, és Pál apostolfilip­­piekhez írt levelének 2. fejezetét idézve el­mondta, hogy keresztény emberként azt a példát kell követnünk, amelyet Jé­zus Krisztus is követett élete folyamán. A különböző bizottságok beszá­molói után Fischl Vilmos főtitkári je­lentésében számot vetett az elmúlt öt esztendővel, majd bemutatta a 2017. év programjait. Kiemelte a közelgő januá­ri ökumenikus imahetet, a világima­­napot és a reformáció kezdetének öt­századik évfordulója alkalmából szer­vezendő programokat. A számvizsgáló bizottság, a fel­ügyelőbizottság, illetőleg a független könyvvizsgáló jelentésének meghall­gatása után a közgyűlés elfogadta a MEÖT 2017. évi költségvetését. A kö­vetkező ötéves ciklusra - az újraválasz­tott elnök és az újraválasztott főtitkár mellé - megválasztották az alelnökö­­ket Gáncs Péter evangélikus elnök-püs­pök, Pataky Albert pünkösdi egyház­elnök, Kalota József ortodox érseki vi­kárius személyében, elnökségi tag­nak pedig Papp János baptista egyház­elnököt. A háromfős felügyelőbizott­ságba a következő ötéves ciklusra a közgyűlés dr. Khaled A. László meto­dista szuperintendenst, Magyar Mári­usz román ortodox esperest és Frank Hegedűs anglikán esperest választotta. Az elnökség javaslata alapján a köz­gyűlés megválasztotta továbbá a bizott­ságok tagjait is. Az alkalom Kalota Jó­zsef imádságával ért véget. ■ Forrás: MEÖT Pályázatokat értékelt a reformációi emlékbizottság Egyházunk reformációi emlékbizottságának ülése november 30-án Szemerei János püspök áhítatával kezdődött. A többórás értekezleten döntött a testület a meghirdetett gyülekezeti és ifjúsági pályázatokról is. Örömteli tény, hogy a tervezett, kiosztani kívánt keretet a bizottság jelentős összeggel megemelte, így összesen mintegy tízmillió forinttal támogatta a gyülekezetek igényeit. Áhítatában a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetője a napi ige kapcsán („Nem bocsátlak el, míg meg nem áldasz engem”) elmondta, hogy Is­ten gazdag áldásának felfedezése fon­tos számunkra is, különösen a reformá­ció kezdetének ötszázadik évforduló­jához közeledve. A reformáció az áldá­sok felfedezéséről szólt, az Istentől jött ajándékokkal való élésről. Programok, tervek, emlékezések jönnek, amelyek hordozói lehetnek Isten áldásának, mert ami Istentől jön, az igazán fontos - zárta gondolatait a püspök. Az áhítat után felolvasták dr. Hafen­­scher Károly levelét. A kormányzati Re­formáció Emlékbizottság munkájá­nak segítéséért felelős miniszteri biz­tos beszámolt a tervezett állami ünnep­ségekről. A budapesti Művészetek Pa­lotájában január 6-án tervezik megtar­tani a jelképes, reprezentatív nyitóal­kalmat. A levélből értesülhettek a jelenlévők a bélyegkiadás ügyében a Magyar Postával, illetve a tíz- és húszezer fo­rintos emlékérmek kiadásáról a Ma­gyar Nemzeti Bankkal folytatott tár­gyalásokról, és a miniszteri biztos ki­tért egy futóverseny szervezésére is. Ezután a bizottság tagjai pályázatok­ról döntöttek: a beérkezett, formailag és szakmailag megfelelő kéréseket a rendelkezésre álló, immáron tízmillió forintra megemelt anyagi keretből fogják fedezni. A meghirdetett harminc darab Lu­­ther-társasjátékra tizenöt pályázatot küldtek be. Közülük kettő iskolából ér­kezett, a gyülekezeti pályázatok közül pedig többet egyházközségek összefo­gásával készítettek el. A gyülekezeti és iskolai programokra kiírt pályázatra összesen hatvanötén jelentkeztek, 12 755 084 forintot igényeltek. A pályá­zatok között tizenkét iskolai volt, a té­mák sora pedig igen tág. Külföldi út­ra nyolc pályázó igényelt támogatást; a belföldi programok között kirándu­lás, saját és ökumenikus szervezésű he­lyi program, illetve projekthét és az egész évet átívelő programsorozat egyaránt szerepelt. (A későbbiekbema nyertes pályázatok után megvalósuló programokat, alkalmakat szeretnénk az evangélikus sajtóban is bemutatni, így népszerűsítve értékeinket, a refor­mációhoz köthető alkalmakat.) Huszonöt éves a Magyarországi Luther Szövetség, amely jövőre jubi­leumi előadás-sorozatot szeretne szer­vezni a reformációi emlékbizottsággal a megújult Evangélikus Országos Mú­zeum termében minden hónap utol­só csütörtökén, délután 6 és 8 óra kö­zött. Hogy milyen témák lesznek, és hogy kik lesznek a konkrét előadók, az még szervezés alatt áll. Ezután Marton Jenő a Hibernia Ki­adó útikönyvötletét mutatta be. A ké­szülő Szászország útikönyvben helyet kapna egy Luther-fejezet, emellett egy nagy méretű térkép az érintett váro­sokkal. A bizottság elé került javaslatában Fábri György északi egyházkerületi felügyelő a nagy központi események mellett a gyülekezetekben való meg­emlékezéseket szorgalmazta, az evan­­gélikusság tudatos vállalását hangsú­lyozta. A továbbiakban utazási irodák által meghirdetett reformációi programok­ról, futóverseny szervezéséről, zenei program támogatásáról esett szó a reformációi emlékbizottság november 30-i ülésén. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna v ( 4 L 0 I

Next

/
Thumbnails
Contents