Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-02-14 / 6. szám
2. • Evangélikus Élet 2016. február 14. • KRÖN IKA Szárnyas oltárok rejtelmei Jankovics Marcell tartott előadást a BESZ-en Minden nem rögzített széket összehordtunk a budavári evangélikus gyülekezet kápolnájába, de még ez is kevésnek bizonyult, így többen állva hallgatták végig a budavári evangélikus szabadegyetem (BESZ) legutóbbi, február í-jei előadását. Jankovics Marcell rajzfilmrendező, kultúrtörténész a felvidéki szárnyas oltárokról beszélt, remek fényképekkel egészítve ki személyes élményekre alapuló beszámolóját. Az este házigazdája, Fabiny Tamás püspök is egy szárnyas oltár bemutatásával kezdte bevezető áhítatát. Lucas Cranach, akit a reformáció festőjeként is emlegetnek, 1547-ben festette meg a wittenbergi városi templom szárnyas oltárát, amelynek felső képein az úrvacsorára egybegyűlt apostolok, illetve a gyermeket keresztelő Philipp Melanchthon és Luther Márton is látható. Ám ezeknél is fontosabb üzenetet hordoz az oltár alsó képén, az úgynevezett predellán látható ábrázolás, amelyen a szószékről a város jeles polgárainak prédikáló reformátor látható, amint rámutat a megfeszített Krisztusra. A festő, miként Luther Márton egész teológiájában, a Megváltót helyezi a középpontba, azt sugallva, hogy a reformáció és a hit lényege a Krisztusra figyelés - mondta Fabiny Tamás püspök. Sajnálatosan kevés hazánkfia utazik el Szlovákiába, a valaha volt Felvidék északi területeire, ahol a történelmi városok a mai napig őrzik a magyar gyökerű egyházi kultúra örökbecsű kincseit - kezdte előadását Jankovics Marcell. Lőcse, Kassa, Bártfa csodálatos templomai máig ámulatba ejtik a jámbor szemlélőket és a kultúrtörténészeket is, hiszen a belső tereket, szószékeket, padokat és persze a szárnyas oltárokat készítő hajdani mesterek keze munkája múlhatatlan értékeket teremtett. Az előadó az elmúlt évtizedben több, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben dolgozta fel a jelentősebb felvidéki templomok képzőművészeti alkotásait, különös tekintettel a szárnyas oltárokra. Jankovics Marcell a BESZ-en tartott előadását saját felvételeivel illusztrálta, s a remek képeket magyarázva kalauzolta a hallgatóságot keresztül-kasul az európai kultúrhistória elmúlt évszázadain. A bártfai Szent Egyed-templom kincseit jó néhány vetített fotó magyarázatával mutatta be a hallgatóságnak az előadó. Beszélt arról, hogy a város területének hajdani birtokbavételekor az ekhós szekerekkel érkező telepesek egy-egy jókora keresztet állítottak a földbe, s köréje gyűlve imádkoztak Istenhez, később pedig általában ezeknek a kereszteknek a helyén épültek a templomok. A bártfai templomot a világörökség részévé nyilvánították, s külön érdekesség, hogy a Felvidéken itt található a legtöbb szárnyas oltár. Jankovics Marcell megjegyezte: a vallásháborúk viszontagságai során sok szakrális képzőművészeti alkotást elpusztítottak, de az evangélikusok javára kell írni, hogy ők legfeljebb behajtották a számukra vállalhatatlan szárnyas oltárokat, esetleg félretették őket, de kárt soha semmiben nem tettek. A tündöklő szépségű, négyszárnyú bártfai Jézus születése oltár klasszikus bibliai történeteket dolgoz fel, különlegessége, hogy oromdíszében Szent László király szobra látható. Megfigyelhető a központi ábrázoláson - mondta Jankovics Marcell -, hogy a festő feltűnően magasra helyezte a kép horizontját, ami azt mutatja, hogy az alkotó nem az égre, hanem a születő Megváltóval és Máriával kapcsolatos történésre koncentrál, vagyis - Lutherhez hasonlóan - Krisztust helyezi gondolkodásának középpontjába, és erre buzdítja a szemlélőt is. Érdekességként említette meg az előadó, hogy a legtöbb felvidéki oltár képi világának van helyi kötődése. Jó példa erre, hogy a festő az egyik oltáron a bibliai jelenet keretéül szolgáló, pálmákkal és ciprusokkal díszített, Szentföldet idéző tájba belefestett egy tölgyerdőt is, amelyből szarvas kandikál elő. Ezzel a bájos trükkel próbálta közelebb vinni a látványt a jámbor felvidéki polgárokhoz - mondta Jankovics Marcell. Ugyancsak a bártfai templomban látható a Szent Kereszt-oltár, amelyen - a fő téma mellett - az a négy ószövetségi próféta látható, akiknek könyveiben a Messiás eljöveteléről olvashatunk. Az oltár predellájában - mint a szárnyas oltároknál általában - Krisztus szenvedéstörténetét idézi meg a festő. Jellemző volt akkoriban, hogy a templomokban látható oltárokat egy-egy módosabb helyi polgár állíttatta, így ő határozta meg, hogy melyik szentet ábrázolják rajta. Legalább ennyire gazdag képzőművészeti alkotásokban a kassai dóm. Részben a messze földön és méltán híres tokaji bornak is köszönhető az, hogy a Sárospatakról észak, vagyis Kassa és a lengyelországi Krakkó felé vezető út mellett alakultak ki a legszebb, leggazdagabb polgárvárosok - mondta Jankovics Marcell. Annak idején a krakkói királyi megrendelőknek szállító tokaji zsidó kereskedők felpakolták szekereikre a boroshordókat, amelyekben a bor menet közben „magától érett” - ahogyan a lengyelek mondták: „szamo rodny”, azaz magától termő. A kassai oltár a magyaroknak olyannyira kedves Árpád-házi Szent Erzsébet történetét meséli el. Sok egyéb érdekesség mellett beszélt az előadó a lőcsei templomban található faragott oltárról is, amely a világ legmagasabb szárnyas oltára, s a bibliai ábrázolások hátterében itt is felbukkan a jellegzetes, Lőcse környéki táj. Jankovics Marcell lenyűgöző tárgyi tudásról tanúskodó előadásában még jó néhány felvidéki oltárról szólt, feltárta a műtárgyak szövevényes kultúrtörténeti vonatkozásait, s olyan összefüggésekre mutatott rá, amelyeket a laikus szemlélő magától aligha lenne képes felfedezni. A BESZ következő alkalmán, március 7-én dr. Monok István Széchenyidíjas egyetemi tanár, irodalom- és művészettörténészt hallgathatják meg az érdeklődők. Az előadás címe: Luther vagy Melanchthon? - A magyarországi reformáció hagyományai. ■ Illisz L. László Baptista-evangélikus egyházvezetői találkozó A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Baptista Egyház vezetői félévente találkoznak, hogy megosszák egymással az aktuális feladatokat, örömöket és gondokat. Ezúttal Gáncs Péter elnök-püspök és Krámer György országos irodaigazgató (balra) fogadta Papp Jánost, a Magyarországi Baptista Egyház elnökét és Mészáros Kornél főtitkárt. A megbeszélésen áttekintették az intézményátvételek tapasztalatait, a hitoktatás, a gyülekezetplántálás, a missziói és a médiaszolgálat időszerű kérdéseit, valamint az ökumenikus együttműködés lehetőségeit. A tervek szerint a következő kétoldalú találkozóra ősszel kerül majd sor a baptista egyház központjában. ■ Kiss Tamás felvétele „Együtt szeretnénk a mennybe jutni” Fabiny Tamás püspök évekkel ezelőtt meghirdette a „beszélgető egyház” vízióját. A szándék csak részben valósult meg. A beszélgetés műfaja működik, de nem mindig nyíltan, szeretetben. Ezen próbáltunk segíteni dr. Hafenscher Károllyal, egyházunk zsinatának lelkészi elnökével együtt, amikor Szín-gazdag lutheránus egyház - az egy Krisztus hatalma alatt címmel beszélgetőfórumot tartottunk január 27-28-án Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. Mintegy negyven - nagyobbrészt - lelkészt szólítottunk meg a különböző irányzatok képviselői közül. Huszonnyolcán el is tudtak jönni. Idézet a meghívólevélből: „Régóta szükségét érezzük egy nagy beszélgetésnek, hiszen mindannyian - talán más tradícióból indulva, más vérmérséklettel, más stílusban, de - ugyanolyan nagy elkötelezettséggel, szívünk minden igyekezetével ugyanazt az Urat szeretnénk szolgálni. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a felszín alatt vannak feszültségek, tisztázatlan indulatok, ki nem mondott fájdalmak egyházunk szolgálattevői között. S ennek sajátos jelét éltük át a zsinat munkájában, amikor missziói küldetésünk kapcsán kezdtünk el dolgozni. Örülünk, hogy sok félreértést már sikerült tisztázni, s közös Ügyünk érdekében alázattal próbáltuk egymást megérteni, hordozni. Mégis elkerülhetetlen az, hogy szánjunk egy kis időt arra - a napi munkától elvonulva, más kötelezettségeinket félretéve, »szent telefonjainkat« kikapcsolva -, hogy érdemben tudjunk alapvető dolgokat tisztázni, szolgálatunk mércéit az ige fényében közösen beállítani, a félreértéseket tisztázni és az elválasztó falakat lebontani.” Első körben a meghívásos módszert választottuk, hogy valóban tudjunk beszélgetni. A témákat illetően nem volt tabu. Bármit érinthettünk, előhozhattunk. A hangsúly a találkozót is inspiráló misszió ügyén volt, amely összefügg az egyház egészének kérdésével is. A ciklus felénél tartó zsinat is célul tűzte ki az egyház missziójának megújítását. A jó szándék ellenére is sok feszültség, félreértés adódott. Közös a cél, de a különböző testületek másképpen látják a helyzetet és a megoldásokat. Talán a legnagyobb feszültség abból adódott, hogy az országos iroda gyülekezeti és missziói osztályának felállításába nem vonták be az illetékes országos bizottságot, illetve a különbö-Ünnepi vesperást tartottak a Fővárosi Protestáns Kántorátus fennállásának 20. évfordulóján A Fővárosi Protestáns Kántorátus hatvanad vasárnap estéjén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a budapest-kelenföldi evangélikus templomban. Az ünnepi vesperásra a mai tagság mellé több mint harminc régi énekes jött el, s együtt szolgálhattak gregorián énekkel és többszólamú motettákkal. Az istentisztelet liturgusa és igehirdetője Gáncs Tamás lelkész volt. A kántorátus a munkaév minden vasárnapján, 18 órakor zsoltározó istentiszteletet tart. Az óprotestáns mázó irányzatok néha egymást kiszorítva képzelik el aktivitásukat. Több fajsúlyos téma is előkerült, mint például az intézmények hatékonysága a gyülekezet szempontjából, a misszió és a diakónia összefüggése, a teológiai, kegyességi minimális közös nevező ügye, a hermeneutika, írásmagyarázat, bibliakritika nagy témái, a püspökök tiszta tanítás feletti őrködése. „Túl rövid az élet ahhoz, hogy rossz bort igyunk” - hangzott el az ismert szállóige. Elkerülhetetlen a nyílt, becsületes, őszinte, jó szándékú beszélgetés, de ha szükséges a vita, nem szabad elfelejteni, hogy a sztereotípiák, előítéletek, felszínes, szeretetlen kritikák csak rombolni tudnak. A jó bort megkaptuk az úrvacsorában is. Nincs annál hatékonyabb, drágább ajándék. Abból egy csepp többet ér, mint sok okoskodás, disputa. gyár nyelvű liturgikus énekekkel, többszólamú genfi zsoltárral, korálokkal díszített istentiszteleten az igehirdetés mellett a közös imádságon van a legnagyobb hangsúly. Az egyházi év ünneprendje szerinti motetták is díszítik a vesperások alkalmait. A kántorátust Dobszay László, a Zeneakadémia professzora álmodta meg 1996-ban, alapítói református részről Bódiss Tamás és az együttes mai vezetője, az evangélikus Bence Gábor voltak. 1+ Forrás: Evangélikus.hu A találkozó második napján született ez a néhány gondolat: „A felülről kapott békességből munkálkodva azon fáradozunk, hogy az egyház egységét helyreállítsuk és erősítsük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi egyházunkban is sok a feszültség. Ellentétek hiteltelenítik, törések, sőt szakadások gyengítik szolgálatunkat, nem egy esetben botránkoztatják meg az egyházat és a világot. Bűnbánattal valljuk, hogy sokat vétkeztünk egymás ellen, egyházunk ellen, de mindenekelőtt az egyház Ura ellen. Egymás felé is bocsánatkéréssel és megbocsátó szeretettel fordulunk. Luther szavaival vallva: együtt szeretnénk a mennybe jutni.” Illúziók nélkül, de a találkozás és beszélgetés sikerével távoztunk. Folytatás, remélem, következik. ■ Szeverényi János
