Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-09-25 / 38. szám
2 • Evangélikus élet 2016. szeptember 25. e KRÓNIKA ► Folytatás az 1. oldalról A püspök kifejtette, hogy ez az intézmény valóban egy „Kindergarten”, vagyis tükörfordítással „gyermekkert”, mert igazi oázisként szolgál a legkisebbek számára ebben a nagyvárosban. A rövid evangélikus szertartás keretében Gáncs Péter Isten áldását kérte az óvoda működésére, a benne dolgozók és a gyermekek életére, majd felolvasta Máté evangéliumából a gyermekek evangéliumát. Igehirdetésének középpontjába az óvoda névadóját és lógóját, a kék elefántot állította, amely már az átvétel előtt is ikonikus szimbóluma volt az intézménynek. A püspök úgy véli, az óvoda már az átvétel előtt is egy jól működő szervezet volt, ezt nem is kell megváltoztatni, az evangélikus lelkiség csak pluszszínt fog hozzáadni a mindennapokhoz. Ugyanúgy, mint a lógón szereplő elefánt, amely bár kék színű, a füle egy piros szívet ábrázol. Ez a piros szín az a többlet, amelyet az evangélikus egyház adni szeretne: a Szentlélek és a szeretet színe. Gáncs Péter a gyerekekhez fordulva elmondta, hogy már ők is tudják, mit jelent az, ha valaki piros szívet rajzol a másik füzetébe: azt, hogy az illető szereti őt. Márpedig Isten az, aki ilyen örök szeretettel szereti őket, mint ahogyan a közösen megtanult záróének utolsó versszakában is énekelték: „A mennyei Atya legjobban a gyermekeket kedveli, / a mennyei Atya a kicsikben a kicsiséget szereti, / és azt mondta a felnőtteknek: Gyerekké kell lennetek, / mert országomba senki mást, csak gyermekeket engedek!” Ezután óvó nénik Marék Veronikának a Kék elefánt című versét énekelték el, amelyet a pécsi evangélikus gyülekezet beosztott lelkésze, Hajduch- Szmola Patrik zenésített meg. A gyerekek pedig versekkel, dalokkal és körtánccal készültek az ünnepségre. „Nőj fel!” - ezzel a gyerekek által gyakran hallott felszólítással kezdte beszédét Ócsai Zoltán igazgató lelkész. Most nem a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek kell felnőniük ahhoz a feladathoz, amelyet az újonnan átvett óvoda irányítása jelent. Fel kell nőni az elődökhöz, a dolgozókhoz, akik áldozatokat vállaltak ezért az intézményért. Csak akkor tudunk elég érettek lenni ehhez a kihíváshoz, ha a szívünket-lelkünket odaadjuk, nem várva viszonzást érte - zárta mondandóját a gyülekezet igazgató lelkésze. Az országos iroda nevelési és oktatási osztályának képviseletében Varga Márta osztályvezető jelent meg, aki saját verssel készült. Költeményében sorra vette mind a huszonnyolc evangélikus óvodát és azok színeit. A szivárvány, a mustármag és a kerek erdő színei után a legújabb a pécsi kék elefánt lett. Az ünnepség végén a gyerekek ajándékba kaptak egy, az óvoda lógójával ellátott színes kendőt, és egy nagy kirakós játékban együtt rakták ki a híres elefántot. Az alkalom szeretetvendégséggel folytatódott, ahol finom sütemények mellett találkozhattak és beszélgethettek egymással a megjelentek. ■ Kovács Barbara Hála - hvala Andrej ek Mit ja ordinációja Muraszombatban Nagy nap volt a szlovén evangélikusok életében szeptember 18-a: egy újabb lelkészt ordináltak, ami ritka alkalom a kis ország életében. Öt-tíz évente történik ilyen avatás, ahol Szlovénia összes evangélikus gyülekezetéből egybegyűlnek a tagok, hogy együtt örüljenek az egyház új szolgálójának. Ez persze nekünk, magyaroknak is hasonló öröm, hiszen hosszú évek óta Andrejek Mitja az első lelkész, aki kétnyelvű szolgálatot végez a Muravidéken. Magyarországról is szép számmal érkeztek lelkész testvérek és gyülekezeti tagok, hogy részt vehessenek Andrejek Májának és családjának örömében. A muraszombati Luther Márton evangélikus templom megtelt az ordinációra A liturgiát a szlovén lelkészek, a prédikáció szolgálatát pedig Filo Géza, a Szlovéniai Evangélikus Egyház püspöke végezte. Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt leveléből olvasta fel az 1. fejezet 16. versét: „Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére...” A püspök arról beszélt, mennyire fontos felvállalni az evangéliumot, ami részben akarat kérdése is: ha akarom, sikerülhet. Ahogyan az apostol is minden körülmények között felvállalta az evangéliumot, úgy a lelkészi szolgálatban is hasonlóan kell cselekedni. Akarat kérdése, hogy milyen széles körben teszi ezt a szolgálattevő, nem lehet szó ebben az esetben sem személyválogatásról. A migránsoktól a menedzserekig mindenkinek hirdetni kell az igét, ahogyan ezt a friss lelkészünk, Mitja is tette eddigi szolgálatai során - zárta szavait Filo Géza. Az igehirdetés után következett az ordináció, melynek szolgálatát Filo Géza püspök, Novak Leon, Andrejek Mitja mentora és Andrejek Judit, Mitja felesége végezte. A személyes áldásokban egyaránt részt vettek a szlovén és a magyar lelkészek, majd zárásként magyar nyelven zendültekfel a Confirma megerősítő és dicsőítő szavai. A már felesküdött lelkész ezután beszélt lelkésszé válásának körülményeiről: hogyan indult el falusi parasztgyerekként a muraszombati vasútállomásról, majd amikor Zalaegerszegnél és Bobánál elkezdett visszatolatni a vonat, azt gondolta, talán Isten sem akarja, hogy Pestre érjen. A vonat mégis befutott, és csodák sorozatának köszönhetően állhat a templomban Krisztus csodás igáját nyakába véve, kétnyelvű szolgálattevőként. Elmondta azt is, hogy nincs az egybegyűltek közt olyan ember, aki valamilyen formában ne járult volna hozzá ehhez. Külön köszönetét mondott a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, amely lehetővé tette, hogy tanulmányait Budapesten végezze, az összes gyülekezetnek és lelkésznek, akiknél megfordult, minden türelemért, amellyel elősegítették nyelvi és lelki fejlődését. A szlovén lelkészek nevében Balazic Evgen, Mitja lelkésze mondott beszédet, felhíva a figyelmét arra, hogy most már ő fogja meghozni egyedül a döntéseket, ő felel az övéiért, és ezt mindig tartsa szem előtt. A város polgármestere, Jevsek Aleksander pedig kérte a friss lelkészt, hogy hordozza imádságaiban őt és más 1 politikai vezetőket is, hiszen ők is pász> torok, és szükségük van a munkájukhoz " Isten bölcs vezetésére. A magyar lelké-5 szék nevében Smidéliusz Zoltán mondott */) 2 köszöntőszavakat, párhuzamot vonva többek között a magyar hála és a szlovén hvala (köszönet) szavak között, hiszen hálával van teli mindenkinek a szíve, amiért Isten adott valakit, aki továbbviszi, vagyis újra felveszi azt a stafétabotot, amelyet a már elhunyt magyarul beszélő lelkészek, Skalic Gustav, Josar Lajos és Novak Lajos hátrahagytak. Mitja ajándék lehet mind a két ország egyházai számára, ezért is jogos a hála, azaz a „hvala”. Az ordinációi istentiszteletet közös ünneplés és szeretetvendégség követte, ahol a szlovén gulyástól kezdve a magyar lángosig minden finomságot föltálalva lehettek asztalközösségben az egybegyűltek. A vonat továbbhalad, kedves Mitja, hogy áldás légy mások számára! ■ A.J. Krisztus az egyetlen eligazodási pont Beiktatták Péter Zoltán lelkészt Budavárban Megtelt a budavári evangélikus templom szeptember 10-én délelőtt 11 órakor, amikor beiktatták lelkészi szolgálatába Péter Zoltánt. A gyülekezet új lelkészének korábbi szolgálati helyéről, Ceglédről is sokan érkeztek, az iktatás után pedig a testvérek gazdagon terített asztalok mellett látták vendégül egymást. Bence Imre esperes, a gyülekezet igazgató lelkésze köszöntőbeszédében Ézsaiás prófétát idézte: „... megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1) Az esperes úgy fogalmazott: azért választotta ezt az igét, mert aki ismeretlen útra indul, annak szüksége lehet a nagyon jól ismert, biztató szavakra. Felidézte azt, hogy Péter Zoltán gimnazista korában a budavári gyülekezetből indult el a teológiára, majd az Űr Cegléden bízta meg feladattal, végül pedig visszatért oda, ahonnan elindult. Azzal biztatta lelkésztársát, hogy aki feladatot adott neki, az erőt is ad annak elvégzéséhez. Az igazgató lelkész arról is biztosította Budavár új lelkészét, hogy amíg Jézust hordozza a szívében, addig soha nem lesz gondjaival, bajaival egyedül, s természetesen a gyülekezet is mellette áll. Pőcze Tibor, a gyülekezet felügyelője átadta a lelkész meghívólevelét az esperesnek, ezt követően pedig Bence Imre - Bencéné Szabó Márta másodlelkész és Fabiny Tamás püspök közreműködésével - beiktatta lelkészi szolgálatába Péter Zoltánt. Az esperes arra kérte a gyülekezetei, hogy fogadja be, szeresse és becsülje új lelkészét, aki mindent meg fog tenni azért, hogy munkájával és életével rá is szolgáljon a megbecsülésre. Az istentiszteleten jelen lévő lelkésztársak bibliai igékkel mondtak áldást Péter Zoltánra, aki iktatása utáni igehirdetésében arról beszélt, hogy életünk során csak Krisztust tekinthetjük valódi, hiteles eligazodási pontnak. A szószék fölé kivetített képről szólva azt mondta: különösen kedves neki ez a kép, mert a halálra szolgáló keresztből kalász és szőlő, vagyis élet fakad. Jól szimbolizálja ez azt, hogy Krisztus halála csak látszólag kudarc, mert a megváltásból új élet születik Isten kegyelme, hogy most itt állhatok - fogalmazott Péter Zoltán. A gyülekezethez szólva pedig hozzátette: tudjuk, hogy Krisztus hordoz mindannyiunkat. Az ünnepi istentisztelet ezt követően rendkívüli gyülekezeti közgyűléssé alakult át, amelynek egyetlen napirendi pontjaként rögzítették, hogy Péter Zoltán elfogadta a budavári meghívást, és szolgálatba lépett. Az új lelkészt az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökeként és egyben parókustársaként is köszöntötte - mások mellett - Fabiny Tamás. Lukács evangélista intelmét idézve arra biztatott, hogy „legyetek irgalmasak”, mert erre igen nagy szükség van a mai világban. Felhívta lelkésztársa figyelmét az ökumenikus gondolat fontosságára is. Pőcze Tibor felügyelő a gyülekezet nevében arra intette a lelkészt: úgy éljen, dolgozzon, hogy mindenkor méltó legyen a „nagytiszteletű” jelzőre* s ez a cél lebegjen a szolgáló lelkész szeme előtt akkor is, ha valaki nem így, hanem történetesen éppen Zolinak szólítja. Péter Zoltán válaszában megköszönte a jókívánságokat, és azt mondta: lelkileg gazdagnak érzi magát, mert ebben az órában oly sokat kapott testvéreitől. Az ünnepi istentiszteleten énekkel szolgált a ceglédi Halleluja! kórus, valamint a budavári gyülekezet gospelkórusa. A Himnusz eléneklése után - a testvérek keze munkájának jóvoltából - gazdagon megterített asztalok mellé invitálták a gyülekezetét és a vendégeket. ■ Illisz L. László Új kezdet a folytatásban Asztalos Richárd lelkész iktatása Debrecenben Ünnepi istentiszteleten iktatta be hivatalába Zsarnai Krisztián, a Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye esperese a Debreceni Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkészét, Asztalos Richárdot szeptember 3-án. A liturgiában Réz-Nagy Zoltán debreceni lelkész segédkezett. Az alábbiakban az ő gondolatait osztjuk meg olvasóinkkal. Szeptember 3-án, szombaton reggel hét után leugrottam az agendámért, hogy átfussam az iktatás rendjét. Közben megállt a kapu előtt egy autó: a virágboltos jött. Korán kezdődik ez a nap, gondoltam. Aztán egyre csak gyűltek az emberek. Számomra ismeretlenek is. Jöttek Borsodból éppúgy, mint a Nyírségből. Közben azon gondolkodtam, egy ilyen alkalom abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy olyan egyháztagok jönnek össze és ülnek egymás mellé a templom padjaiban, akikben az evangélikusságuk mellett még az a közös, hogy ismerik Asztalos Richárdot. Vicces, de mi Richárddal első ízben fürdőruhában találkoztunk. Mezey Gábor mutatott be minket egymásnak egy nyíregyházi úszómedence mellett. Akkor még egyikünk sem gondolta, hogy sorsunk oly sok szállal fonódik majd össze. Hat évvel ezelőtt mentor és hatodéves kapcsolatában alapozódott meg barátságunk. Mezey Gábor súlyos betegsége, majd elhunyta után Richárd folytatta tovább a Tokaj környéki, hegyaljai evangélikus hívek pásztorolását egészen ez év augusztusáig. Richárd valódi reneszánsz ember. Sokoldalú, számára a test és a lélek egyaránt fontos. Érdeklődése széles körű, a modern technikától a héber igék rejtett jelentéséig terjed. Ő már igazán 21. századi ember, annak jó értelmében, ellentétben velem, mert én inkább még a 20. század terméke vagyok. Hosszú lenné elbeszélni, hogyan is került Richárd hat év után vissza a debreceni gyülekezetbe, de az biztos, hogy ez a kölcsönös bizalmon múlott. Nyugodtan mondhatom mindkettőnk nevében, ez egy igazán a szájízünk szerinti iktatás volt. Mindenkit lelkesültség töltött el, hogy valami jó kezdődik. A gyülekezet felügyelője, Abaffy Zoltán például - rendhagyó módon - az iktatás első felében végig a megválasztott új lelkész mellett állt, hogy a megfelelő pillanatban átadhassa a gyülekezet díjlevelét. Az iktatás Zsarnai Krisztián esperes igehirdetésével kezdődött. Az esperes bemutatta Richárd életútját, aztán az életmódbeli aszkézistől, melynek Richárd folyamatos gyakorlója, a Krisztusért való szolgálat most kezdődő új lehetőségéig érkeztünk el. Az iktatási istentisztelet végén Richárd igehirdetésében a szőlő saját életében betöltött jelképes szerepétől kezdve vezetett bennünket el a legnagyobb misztériumig, az uniómisztika legszebb szimbólumáig, a szőlőtő és a szőlővesszők szimbiotikus kapcsolatáig. Jézushoz fűződő viszonyunk ennyire originális, s erre nem lehet elégszer rácsodálkozni. A közgyűlésen a búcsúzó és üdvözlő lelkészek mondták el egy-egy ajándék átadása után jó tanácsaikat, igei útravalóikat vagy idéztek fel humoros pillanatokat a közös szolgálat idejéből. Richárd feleségét, Domaniczki Évát külön köszöntötte Abaffy Zoltán felügyelő, mély empátiával beszélve a lelkészfeleségek rendkívüli helyzetéről. A közgyűlés utáni állófogadáson lehetőség nyílt mindenki számára néhány szót váltani az ünnepelttel és az ismerősökkel. ■ A Debreceni Evangélikus Egyházközség Presbitériuma egyhangú szavazással - a rotáció elvét elfogadva - az elkövetkező három évre Asztalos Richárd parókus lelkészt választotta a debreceni gyülekezet igazgató lelkészévé szeptember 11-én. 4
