Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-08-28 / 34. szám
2 • Evangélikus élet 20i6. augusztus 28. «KRÓNIKA Születésnapi gyertyaláng Kétszáz éve önálló a bonyhádi gyülekezet A templom felszentelésének évfordulóján, augusztus 20-án emlékeztek a bonyhádi evangélikusok arra, hogy gyülekezetük kétszáz éve önálló. Minden ilyen jubüeum alkalom a múltba nézésre, de egyben az előretekintésre is. Az ünnepi istentiszteleten - Aradi Andrásnak, a Bonyhád-Hidas-Kismányoki Evangélikus Egyházközség lelkészének, valamint Hevér Beatrixnek, a Pécsi Evangélikus Egyházközség beosztott lelkészének a liturgiái szolgálata után - Gáncs Péter püspök Mt 5,14-15 alapján beszélt arról, hogy a gyülekezetnek ma is világító mécsesként, lámpásként kell jelen lennie az őt körülvevő világban. Ajándékképpen a püspök a bonyhádi közösség évszázados rögös múltját is szimbolizáló gyertyatartót hozott a gyülekezetnek; ennek a történetét már többen megismerhették akár a kerület missziói napján, akár „A föld sója” találkozó záró istentiszteletén. A gyertyatartó 1650 körül indult el Pfalzból, hogy a bonyhádi Schmidt család révén újra Németországba kerüljön, végül idén Ulrich Zenkeren, a Bajorországi Evangélikus Egyház egyháztanácsosán keresztül hazataláljon. A kalandos utat bejárt ajándék azonban hiába szép, önmagában nem sokat ér. A püspök kiemelte igehirdetésében: fontos a bele való gyertya is, de Isten Lelkének lángja nélkül nincs világosság. Az egyház, a gyülekezetek életében ott kell, hogy ragyogjon Isten Lelkének tüze is, hogy világítson mindenki számára. A meghívón lévő zsoltáridézetet - „Uram, szeretem házadat, ahol laksz, dicsőséged lakóhelyét" (Zsolt 26,8) - nemcsak a karzat mellvértjén olvashatjuk német nyelven, de a Charis kamarakórus is megszólaltatta Max Reger német zeneszerző egyik művén keresztül. Az istentisztelet után Krähling Dániel nyugalmazott esperes ismertette a gyülekezet történetét. Négy fontos korszakot emelt-ki: az első a kezdetek, a második a növekedés, a harmadik a prosperitás kora, a legutóbbi az „ahogy lehet...” jellemezte időszak. Az első lelkész a paksi születésű Borbély József volt (1816-1871), ekkorra a közösségnek már volt iskolája és temploma. Borbély Tolna megye történetébe is beírta a nevét, hiszen jó kapcsolatot ápolt a helyi Perczel családdal, és amikor barátja, Perczel Mór levélben értesítette őt az 1848-as márciusi eseményekről, még március 23-án - szinte az országban elsőként - megalapította a helyi nemzetőrséget. Ugyancsak ő - esperesként - járt közben Haubner Máté szuperintendens börtönbüntetése enyhítésének érdekében. Borbély József szolgálatának utolsó évében került az egykori sárszentlőrinci algimnázium Bonyhádra, hogy újraindulva szellemi és lelki bázisa legyen az itt élő evangélikusoknak. Az őt követő GráfJózsef szintén évtizedeken keresztül vezette a gyülekezetét (1871-1918). Gyurátz Ferenc püspök tanácsára kis csoportok (férfidalárda, nőegylet, egyebek) létrehozásával igyekezett megállítani az ez idő alatt meginduló tömeges áttérést (elsősorban a baptista gyülekezetbe), amely később, a Fébé Evangélikus Diakonissza Nőegylet 1928-as megjelenésekor szinte teljesen megállt. Ekkor azonban már - Ráth György rövid lelkészi szolgálata után (1919- 1921) - Genersich Tivadar volt apásztor (1921-1947). A két világháború közti időszak a virágzás korszaka. Megannyi közösség a gyülekezeten belül - három iskola, kórusok, színjátszó kör, polgári kör, mozi - mutatta az eleven életet. Ezt vágta ketté a világháborút követő kollektív büntetés. Először házaikat kellett elhagyniuk, majd az akkori politika hazájukból is elűzte az itt élő, német gyökerű embereket. A gyülekezet lélekszáma a felére esett vissza, de az akkor szolgálatba álló dr. Schlitt Gyula (1947- 1962) igyekezett megőrizni azt, amit még lehetett: német nyelvű szolgálatok, színdarabok gyülekezeti alkalmakon, személyre szabott lelkipásztorolás. 1962-ben került Gyönkről Bonyhádra az akkori esperes, Krähling Dániel (1962-1971), az ő idejében ünnepelte meg a közösség fennállásának százötvenedik évfordulóját. Krähling Dániel - egyháztörténeti jártasságánál is fogva - feldolgozta a gyülekezet történetét; az ünnepen együtt voltak az egykori anyagyülekezetek (Kismányok, Majos) és az egykori leánygyülekezetek (Szekszárd, Magyarbóly) képviselői is. Betegségét és halálát követően fia, ifjabb Krähling Dániel vette át a szolgálatot (1972-2011). Az ő idejében került vissza egyházi fenntartásba a gimnázium, és renoválták a bonyhádi templomot, ő alakított ki Kismányokon ifjúsági házat az egykori parókiából, testvérkapcsolatot létesítettek a bajorországi Erding gyülekezetével - a partnerség idén húszéves -, és közben sorra csatoltak gyülekezeteket Bonyhádhoz (Hidas után Alsónána, Bátaapáti, Kismányok). A mához legközelebbi időszak is az élni akarás jeleit mutatja. 2008-ban indult el a Charis kamarakórus, a fiatalok megalakították a Gábriel zenekart Antal Bálint vezetésével. Bibliakör, baba-mama klub, táborok és családi istentiszteletek közössége - mind a bonyhádi gyülekezet jelenét jelentik. A templomból kijövet a püspök - három kalapácsütéssel - szimbolikusan is megkezdte az egykori iskolaépület felújításának folyamatát. Isten nevében indul el tehát a gyülekezetnek ez a jövőbe mutató terve is. Az ünnepség után a gimnázium régi tornatermében nemcsak terített asztalok várták a vendégeket, hanem gyülekezettörténeti kiállítás is, amelyet Jenéi József presbiter, gimnáziumi történelemtanár állított össze. A jóízű beszélgetést és a születésnapi torta elfogyasztását követően a Gábriel zenekar játszott. A színes napot az a bizonyosság töltötte be, hogy a gyülekezetnek van miért hálát adnia. Tagjai a jelenben is megtapasztalhatják Isten Lelkének vezetését, hogy az evangélikus. közösség világosság, lámpás legyen Bonyhádon és környékén is. ----- - -■ Aradi András Segítség az iskolakezdéshez „Erőm és énekem az Űr” Kovács Viktor iktatása Ajkán Új szolgálati helyén, az Ajkai Evangélikus Egyházközségben ünnepi istentisztelet keretében iktatta be augusztus 6-án Kovács Viktor lelkészt Polgárdi Sándor, a Veszprémi Egyházmegye esperese. Az egyházmegye evangélikus lelkészein kívül a helyi református és katolikus közösség, valamint a város vezetésének képviselői is megtisztelték jelenlétükkel az ünnepi alkalmat. Az iskolások ceruzatartó sünijének négyméteres óriás változatával költözött be a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) két hétre a budapesti Allee Bevásárlóközpontba, hogy így hívja fel a figyelmet Iskolakezdés együtt! elnevezésű, szeptember 4-ig tartó akciójára. A program célja, hogy a vakáció utolsó napjaiban a bevásárlóközpontokat megrohamozó szülők közül minél többen csatlakozzanak az összefogáshoz, azokra is gondolva, akiknek önerőből esélyük sincs mindent beszerezni gyermekeiknek. Az E.ON és a Hello Wood által készített installáció adománypontként fog működni: mindenki, aki a helyszínen csatlakozik, magával vihet emlékbe egyet a süni tüskéibe rejtett ezer egyedi ceruzából. Az adománygyűjtő akciót elindító augusztus 19-i sajtótájékoztatón a segélyszervezetnek és az akció stratégiai partnerének, az E.ON Hungáriának a munkatársai, valamint önkéntesek - köztük Wolf Kati énekesnő, a kampány arca és Székely Bulcsú olimpiai bajnok vízilabdázó - segítettek a süni ceruzákkal való feltöltésében. Hogyan lehet csatlakozni? A sajtótájékoztatón Gáncs Kristóf, a segélyszervezet kommunikációs igazgatója elmondta: a következő két hétben a szervezet minden helyszínen regisztráló adományozónak elküldi a www.segelyszervezet.hu/iskolakezdes adományozási felület linkjét. Ezen az oldalon egy bankkártya segítségével gyorsan és biztonságosan lehet támogatni a segélyakciót, melynek célja, hogy a tanévkezdésig ezer rászoruló gyermeket segítsen fejenként tízezer forint értékű, személyre szabott iskolakezdő csomaggal. Az áüáthatóságra nagy gondot fordító segélyszervezet az akció lezárultával beszámolót küld a megadott e-mail:címekre minden adományozónak arról, hogyan értek célba a támogatások. Azok, akiknek nincs lehetőségük a weben segíteni, hívásonként/sms-enként 250 forinttal támogathatják az akciót a 1353-as adományvonalon is. Forrás: MÖS Polgárdi Sándor esperes prédikációjában Pál Korinthusiakhoz írt leveléből idézett: „... úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél...” (9,26) A választott ige aktualitásával kapcsolatban az éppen akkor kezdődött riói olimpiát említette, kapcsolatba hozva Kovács Viktor sport iránti szeretetével. Igehirdetésében kiemelte a korábbi lelkész, Vajda István gyülekezetépítő munkáját és a gyülekezet örömteli várakozását az új lelkész iránt. Az újonnan beiktatott lelkész a 118. zsoltár alapján prédikált. „»Erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.« Négy fontos dologról beszél ez az ige, én azonban csak háromról beszélnék ma. Erő, ének, Úr! Először az ének. Nagyon közel áll hozzám a zene, egészen kicsi gyerekkoromtól zenélek, a muzsikát nagyon szeretem. Az Urat akarom szolgálni ezzel és a gyülekezetei építeni számban és lélekben egyaránt. Én ehhez értek, pontosabban én ezt kaptam, ezzel szolgálok majd. Erő. Furcsa most itt állni. Furcsa, mert sok mindent még nem tettünk meg egymásért, úgy konkrétan. És mégis, a gyülekezet meghívott, és én jöttem. Semmilyen hosszú távú, erősen megalapozott erőkifejtés nem történt közöttünk, és mégis, magamat és családomat rábíztam a gyülekezetre, és a gyülekezet is rám bízta a pásztori szolgálatot, a vezetést. És végül: az Úr. Pál apostol ezt mondta a Korinthus városában lévő gyülekezetnek: »Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.« (íKor 2,2) Engedtessék meg, hogy én is ezt mondjam, kicsit kibővítve a zsoltáros »Úr« fogalmát. Mert itt másról nem lesz szó, csakis Krisztusról és az ő népéről, mert ez az elhívatásunk. Nekem és a gyülekezetnek egyaránt” - mondta a lelkész. Az újonnan beiktatott szolgatársat az egyházmegye lelkészei egy-egy igével áldották meg. Az istentiszteletet követő szeretetvendégségen az egyházmegye nevében Polgárdi Sándor esperes ajándékot adott át a lelkésznek. Kovács Viktor végül megköszönte a jókívánságokat, külön a gyülekezet vezetésének, a presbitériumnak, továbbá a gyülekezet tagjainak a bizalmat, a szeretetet, és kifejezte azon szándékát, hogy igyekszik továbbra is megbecsülni a bizalmat és tenni azt, amit az Úristen reá bízott. ■ Schvarczkopf Anita Kovács Viktor Szolnokon született, általános és középiskolai tanulmányait is ott végezte. 2005-ben nyert felvételt az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. 2009 tavaszán Erasmus-ösztöndíjjal egy szemesztert a finnországi Joensuui Egyetem (azóta Kelet-finnországi Egyetem) teológiai fakultásán tanult. 2011. július 3-án szentelte lelkésszé dr. Fabiny Tamás püspök Szolnokon. Ezután a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség beosztott lelkésze, majd az Evangélikus Teológusotthon lelkésze lett. Közben 2013 novemberében sikeres parókusi vizsgát tett. 2014 augusztusától 2016 júliusáig a Somlószőlősi Evangélikus Egyházközség helyettes lelkészeként szolgált. 2016 augusztusától az Ajkai Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkésze. 2012- ben feleségül vette Sterczer Ritát, akivel egy kislányt nevelnek.
