Krónika - Az Evangélikus Élet hírlevele, 2016 (81. évfolyam, 2-50. szám)
2016-04-10 / 14. szám
KRÖN I KA • 2016. április 10. Mozaik • 3 Államosított templomok Diyarbakír városában Mindannyian az én szeretett zsiványaim Beszélgetés Gyurkócza Aranka börtönlelkésszel Charles W. Colson, a Nemzetközi Testvéri Börtöntársaság megalapítója 2012- ben hunyt el. Richard Nixon amerikai elnök egykori tanácsadója volt, megtérése után életét a börtönmissziónak szentelte. Ő a névadója annak a díjnak, amelyet a Magyar Testvéri Börtöntársaság alapított még 2012-ben, és amelyet évente adnak át két önkéntes munkatársuknak. Legutóbb, múlt év novemberében - Nagy /ózse/katolikus testvér mellett - az aradi börtönben hosszú évek óta szolgáló Gyurkócza Aranka evangélikus börtönlelkész is átvehette a rangos kitüntetést.- Hűvösre könnyen kerülhet az ember, de a börtönlelkésznek is ugyanilyen könnyű az útja „a rácsok mögé”?- Sem nem könnyű, sem nem rövid, sem nem egyenes. Sőt énnékem még a lelkészséghez vezető utam is hosszú és kanyargós volt.- Csak nem volt az is rácsokkal szegélyezve?- Istennek hála, nem, bár 1956 után én is a közelükben jártam. Amikor a kolozsvári teológia tanári karából néhányakat és számos teológust is a rácsok mögé dugtak, mi, női hallgatók valamivel könnyebben megúsztuk. Minket csak exmatrikuláltak, magyarán szólva kirúgtak az egyetemről. Pedig én ott akkor már végzős lettem volna, mert a negyedik évet jártam.- Az sem lehetett éppen leányálom. Gondolom, többüknek az életpályája derékba tört.- így van. Viszont mivel én tanítóképzőt végeztem, és a környékünkön nagy volt a pedagógushiány, a tanügyben alkalmaztak. Még így is eltelt néhány esztendő, amíg valamelyest enyhült a politikai légkör, és erre sor került. Szülőfalumban, Fazekasvarsándon tanítottam, innen kerültem 1981-ben Aradra. Az 1989-es fordulat után a teológiai tanulmányaimat is befejezhettem. Lévita lelkészként szenteltek fel, és ezt követően hitoktató tanár lettem.- De még mindig nem börtönlelkész. ..- Börtönpasztorációra 2004-ben Sárospatakon szereztem képesítést, oklevelet. Lelkigondozásra már 1997- től rendszeresen bejártam az aradi fegyházba, istentiszteleteket is tartottam a magyar fogvatartottaknak. Nemcsak az evangélikusoknak, ökumeni-Gyurkócza Aranka tanítónő, hitoktató. Fazekasvarsándon született 1934. július 18-án. 1952-55 között helyettes tanár szülőfalujában. Az 1956-os forradalom után megszakadt teológiai tanulmányait 1991- ben fejezte be. Az aradi i-es és 21- es számú általános iskolában volt hitoktató. Módszertani előadásokat is tartott. Közösségi úti élményeit, vallásos elmélkedéseit az aradi evangélikus egyházközség gyülekezeti lapja és a Nyugati Jelen közölte. 1992-ben Márki Sándor-érdemoklevelet kapott. A Colsondíj egyik tavalyi kitüntetettje. kus szellemben más vallásúaknak is. És nem csak magyar nyelven. Mivel a görögkeletieknek nincsenek női lelkészeik, az elítélt nőknek az ő kápolnájukban románul is szolgálok. Történik ez a saját kérésükre.- Hallottam, hogy a pasztorációval nem áll meg a határon sem.- Arad ugye közel van a határhoz, de az európai integrációval a határok is légiesednek. Nagyon megnőtt a jövés-menés mindkét irányban. Azoké is, akik egyenes úton, de azoké is, akik ferde utakon járnak. Egyszóval ülnek már magyar állampolgárok az aradi börtönben, meg románok is a túloldalon. Lelkileg őket is el kell látni, őket is fel szoktam keresni az evangélium szavaival.- A börtönlelkészek hívei között mostanában nemcsak a szomszédos országok polgárai, de a saját politikusaink is megszaporodtak.- Hát igen, ez tény. A politikusokról jut most eszembe, tudják vajon, hogy ki is az a Charles Colson, akiről a díjat elnevezték? Nem?! Nem állt ő távol a politikától, de még a rácsoktól sem. Nixon elnök tanácsadója volt, a Watergate-botrány miatt hét hónapot börtönben töltött, utána viszont megtért, és Krisztus hitvallója, a börtönvilág reformátora lett.- A novemberi díjátadás előtt hangzott el Boros Lajos vallomása, aki huszonkét évet töltött a rácsok mögött. Börtönlelkészének szolgálatai nyomán győződött meg Isten végtelen szeretetéről, merített lelkierőt szinte reménytelen helyzetének elviselésére. Bennem viszontfelmerült a kétkedés is: huszonkét esztendő börtön után vajon még milyen esélyei maradhattak a beilleszkedésre?- A reintegráció valóban igen nehéz, egyházi, társadalmi összefogásra, ahogy mi, börtönlelkészek mondjuk, utógondozásra is nagy a szükség. Amit én itt, Aradon tapasztaltam, hogy sok szabadult nem szívesen tér vissza korábbi lakóhelyére. Ügy gondolja, hogy itt, a nagyváros anonimitásában könnyebben kezdhet új életet. Én ővelük is tartom a kapcsolatot, igyekszem továbbra is lelki, esetleg nem csak lelki támaszuk lenni. Ők és mindazok, akik még bent vannak, mindannyian az én szeretett zsiványaim. Igen, mert egyedül csak a szeretet tud megváltoztatni. Ezt a kegyelmet én megkaptam az Úristentől, ezért meg vagyok győződve, hogy küldetésem a börtönpasztorációra tőle származik. ■ Krajnik-Nagy Károly Forrás: Evangélikus Harangszó A török kormány államosított minden templomot Diyarbakír történelmi belvárosában - adta hírül az Agos örmény hetilap a napokban. A rendelettel az állam tulajdonába került a Surp Giragostemplom, a Közel-Kelet egyik legnagyobb örmény temploma, továbbá egy protestáns, egy szír ortodox, egy káld és egy örmény katolikus templom. A keresztény hagyományokkal rendelkező dél-anatóliai városban a jövőben egyetlen templom sem nyílik meg szentmisére, istentiszteletre. A kormányrendeletet ismertető beszámolóból az is kiderül, hogy gyorsított eljárásban hozták meg az államosításról szóló döntést, és a templomok mellett további 6300 telket is állami tulajdonba vettek a kurd lázadók és a török biztonsági erők között folyó harcok miatt romhalmazzá vált óvárosban. Adnan Értem, az állami műemlékvédelmi alapítvány igazgatója azt nyilatkozta az örmény lapnak, hogy az államosítással a műemlékek védelmét kívánják biztosítani. A döntés szükségességét „Örök életükben fogják tudni, hogy valamit tettek a hazáért, ha csak ilyen picikét, mákszemnyit, akkor is!” - nyilatkozta Szikora Róbert dalszerző, énekes a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola énekkaráról március 16-án, a magyar zászló és címer napján. Idén második alkalommal ünnepeltük hivatalosan e napot, bár még csak kevesen tudnak róla. Ezért is vállaltuk szívesen és büszkén, hogy a szervezőkkel és a médiával karöltve egy olyan megmozdulásban vegyünk részt, mely felhívja az emberek figyelmét nemzeti szimbólumaink megünneplésére. A magyar zászló tiszteletére az elmúlt évben országos dalpályázatot írtak ki általános és középiskolásoknak. Benevezett a pályázatra iskolánk énekkara is, amelyet a zsűri a legjobbnak, legkreatívabbnak talált. Akkor meghívást kaptunk a Trikolór gála díjátadó ünnepségére, ahol énekkarosaink - Szikora Róbert és Szilágyi Ákos azzal is indokolta, hogy állami irányítás alatt akarják újjáépíteni az óvárost. Diyarbakír Törökország délkeletanatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található, a régió második legnagyobb városa. Törökország tíz legnépesebb települése között tartják számon. A 600 ezer fős lakosság túlnyomó része kurd származású. A selyemúton fekvő város mindig is híres volt kultúrájáról, művészeti értékeiről és kereskedelmi jelentőségéről. A helyi kereszténység kezdetei a késői antikvitásig nyúlnak vissza. Diyarbakír az első világháborúban az örmény népirtás egyik helyszíne volt. Az utolsó érseknek 1915-ben kellett elhagynia a várost, miután a kurdok és törökök az egyházmegye területén közel félmillió keresztényt lemészároltak. 1966 óta a káld katolikus püspöki széket névlegesen ismét betöltik, de a püspök Isztambulban székel Ma elenyésző az örmény keresztény lakosság számaránya a városban. Forrás: Vatikáni Rádió közös dalát, a Lobogó dalt előadva - hatalmas sikert arattak a pesti közönség előtt. Idén március 7-én meglepő és érdekes kéréssel fordult hozzánk a szervező, Szilágyi Ákos. Megkérte csapatunkat, hogy „flashmob” (villámcsődület) keretében ismét adjuk elő a dalt Budapesten, a Deák téren. Diákjaink nagy örömmel vállalták, hogy felelevenítsük a tavalyi produkciót, hisz nemcsak a dalt szerették nagyon énekelni, de belsőleg is azonosultak a szövegben megjelenő magyarságtudattal. Mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy tudjuk, hová tartozunk, és ne csak ésszel tudjuk, de szívvel is büszkén vállaljuk, s ha kell, hirdessük. ■ Paraszt Attiláné énekkarvezető, Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Képek és a teljes televíziós nyilatkozat az iskola honlapján: Benka.hu (X) Benkások a magyar zászló és címer napján Istentisztelet-közvetítés a Kossuth rádióban Az Ikladi Evangélikus Egyházközség Iklad Aszód szomszédságában, a Galga völgyében fekvő település. A török uralom alatt elnéptelenedett falu helyén 1728-ban a Ráday család majorságot létesített. Mivel a birtok munkaerőgondjait a majorsági gazdálkodás sem oldotta meg, Ráday I. Gedeon bécsi ágensei révén evangélikus vallású német földműveseket fogadott birtokára Baden és Württemberg tartományból. Az első telepescsoport 1752 tavaszán érkezett meg a faluba. Ez az év a falu újratelepítésének időpontja. A következő év tavaszán Stájerországból, az Enns völgyéből - főként Tauplitzból - evangélikus hitük miatt elüldözött osztrák földművesekkel egészült ki a lakosság: a református vallású Ráday I. Gedeon gróf nagylelkűen befogadta őket. A több hullámban érkezett telepesek számára fontos szempont volt az, hogy a közelben találjanak olyan evangélikus gyülekezetei, ahonnét gondozzák őket, és anyanyelvükön végzik közöttük a szolgálatot. Aszódon akkor már évtizedek óta éltek evangélikus német iparosok, akik számára anyanyelvükön is tartottak istentiszteletet. Iklad százötven évig mint leánygyülekezet Aszódhoz tartozott. Amíg nem volt templomuk, az iskolában tartották istentiszteleteiket, a nagyobb ünnepeken pedig Aszódra jártak templomba. 1788-ban haranglábat építettek. Régi álmuk teljesült, amikor 1834- ben elkészült templomuk, melynek minden költségét a hívek állták. A 20. század elejére már kicsinek bizonyult az épület, ezért a gyülekezet elhatározta, hogy megnagyobbíttatja. így nyerte el mai formáját 1902-ben. Evangélikus istentisztelet a Kossuth rádióban dió az ikladi evangélikus templomból. Igét hirdet Babka László lelkész. Iklad 1906-ban önállósodott, 1907- ben parókiát épített, és meghívta első parókus lelkészét. A rendszerváltást követően a gyülekezet a korábbi iskolája után pénzbeli kárpótlásban részesült. Ebből épülhetett meg 1995-re - komoly öszszefogással - a gyülekezeti ház, úgy, hogy minden munkálatot a tagok végeztek el felajánlásként. 2002-re, a falu újratelepítésének kétszázötvenedik évfordulójára a templomot és a lelkészlakást kívül-belül felújították. Az evangélikus közösség ezerháromszáz lelkes. A fiataloknak a megszokott heti alkalmak mellett évente több tábort is szerveznek. Külön színfolt az alkalmak között a női bibliaóra, amelynek évzárásaként családi napot tartanak. Az énekkar lelkes szolgáló közösségként gazdagítja a gyülekezet életét. A többnapos kirándulások is a közösség megerősítését szolgálják. A hazai és külföldi testvérgyülekezeti kapcsolat mellett különlegesnek mondható az az ökumenikus kötelék, amely a tauplitzi katolikus testvérekkel köti össze az ikladi evangélikus közösség tagjait. HIR06TÉS Dies Academicus az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A konferencia témája: Isten felénk forduló arca: megváltáskoncepciók és reflexióik a zsidó-keresztény hagyományban. Időpont: április 13., szerda, 9.30-tól. Cím: 1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Program: 9.30-9.45 köszöntés • 9.45-10.20 Közös sémi anyag és héber specifikum: a pádá és gá'al jelentése az Ószövetségben - Karasszon István (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest) • 10.20-10.55 Váltság, megváltás, megváltottak. Újszövetségi szempontok - Martos Levente Balázs (Győri Hittudományi Főiskola) • 10.55-11.15 szünet • 11.15-11.50 A zsidóság messiáshite: a prófétáktól Saul fiáig - Lichtmann Tamás (Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest) • 12.50-12.25 Was versteht der christliche Glaube unter Erlösung? Einige Anmerkungen zu Problemen mit unseren soteriologischen Leitbegriffen (Mit értünk keresztény hívőként megváltáson? Észrevételek a szoteriológia fogalmának problémáival kapcsolatban) - Michael Beintker (Westfälische Wilhelms-Universität, Münster) • 12.25-12.35 szünet • 12.35-13.25 orgonaimprovizációk bibliai igék nyomán - Pálúr János (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizációtanára, a fasori református gyülekezet orgonistája); szólót énekel Kun Ágnes Anna, orgonán kíséri Finta Gergely; helyszín: a zuglói evangélikus templom • 13.30-tól ebéd. Kérjük, részvételi szándékát az ebédigény megjelölésével április 8-ig jelezze a teologia@lutheran.hu e-mail-címen vagy az 1/469-1050-es telefonszámon. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (Jn 11,25- 26) Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága szerettünk, Molnár Magdolna Katalin temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek, és fájdalmunkban együtt éreztek velünk. A gyászoló család
