Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-08-16 / 33. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2015. augusztus 16. »> 3 Wittenberg kölcsönkapja Luther végrendeletét ► Németország 2015 elején jelezte, hogy kölcsönkérné Luther Márton testamentumát - amelynek tulajdonosa a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) - arra a 2017-es wittenbergi kiállításra, amelyen a reformáció atyjához köthető kilencvenöt tárgyat mutatnak majd be. Áprilisban Hafenscher Károly, a magyarországi jubileumi emlékév megszervezésével a magyar kormány által megbízott Reformáció Emlékbizottság munkáját segítő miniszteri biztos tárgyalt erről Stephan Dorgerlohval, Szász-Anhalt tartomány kultuszminiszterével. A tárgyalás után Hafenscher Károly a Magyar Távirati Irodának (MTI) nyilatkozva jelezte, hogy a végső döntést az evangélikus egyház elnöksége nyáron hozza meg. Fabiny Tamás evangélikus püspök kiemelte: mivel 2017 Magyarországon is a reformáció emlékéve lesz, ennek keretében pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban terveznek nagyszabású emlékkiállítást, amelynek szintén központi tárgya lesz a testamentum, az evangélikus egyház országos elnöksége úgy döntött, hogy szigorú feltételek között adja kölcsön a végrendeletet. A püspök elmondta, hogy Hafenscher Károllyal együtt tárgyaltak Németországban a kézirat kölcsönadásának feltételeiről, és a következő megállapodás született: nem a teljes emlékévben, hanem 2017 augusztusától novemberéig lesz Wittenbergben kiállítva a kézirat. Ezért cserébe Németország vállalta, hogy elkészítteti a végrendeletnek formájában, színében és anyagában is az eredetivel megegyező, úgynevezett nemes másolatát, amellyel a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán tudják majd a kieső hónapokban helyettesíteni a dokumentumot. További ellentételezésként Németország kölcsönad a magyar kiállítás számára néhány fontos magyar vonatkozású Luther- és Melanchthon-kéziratot, többnyire magyar diákokkal kapcsolatos leveleket. Kölcsönadják továbbá a wittenbergi gyűjtemény birtokában lévő, a 16. században az egyetemen tanuló magyar hallgatók által használt zászlót. A zászló azért érdekes - mondta el Fabiny Tamás -, mert a wittenbergi egyetem szabályzata tiltotta nemzeti csoportok elkülönülését az etnikai feszültségek elkerülése érdekében. A magyar diákokkal azonban - mivel sokan voltak - mégis kivételt tett az egyetem vezetése, így létrejöhetett, és saját zászlót készíthetett a magyar diákközösség. A nagyméretű, körülbelül 1,2 x 0,9 méteres zászlón a koronás címer mellett latinul a „Szétszóratva, de a múzsák által mégis összegyűjtve” felirat volt eredetileg olvasható. Arról is sikerült megállapodnia az evangélikus egyháznak a németekkel, hogy 2017 augusztusában az MEE magyar napokat tart a wittenbergi Luther- és Melanchthon-házban. Luther Márton (1483-1546) 1542- ben kelt végakaratáról az evangélikus püspök elmondta: különös, Luther korában szokatlan módon a reformátor nem gyermekeit tette meg örökösének, hanem feleségét, Katharina von Borát. Luthernek a végrendeletben is leírt indoklása szerint így akarta megakadályozni, hogy halála után felesége kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön, és arra kényszerüljön, hogy „lesse a gyermekek kezét” Ez a 16. században nagyon modern jogi megoldásnak számított - hangsúlyozta Fabiny Tamás -, ugyanakkor köztudott, hogy Luther életében is felesége kezelte a vagyont, és vezette a családi gazdaságot. A kézirat későbbi sorsát ismertetve szólt arról, hogy noha a végrendeletet több 17. századi könyv is megemlíti, annak hollétéről a 18. századig sehol nem esik szó. Tudható viszont, hogy valamikor 1706 előtt a reformátort tisztelő, befolyásos Carpzow család birtokába került a dokumentum. Csaknem száz évvel később, 1804-ben, a család utolsó férfi tagjának, Johann Benedict Carpzow teológusnak a halála után a család vagyonát, így hatalmas kézirat- és könyvtárát is elárverezték. Ezen az aukción vásárolta meg sok más kézirattal együtt a végrendeletet Jankovich Miklós, a katolikus vallású, de minden felekezet kulturális értékei iránt nyitott magyar műgyűjtő. Ugyan befektetésként vette meg a testamentumot, halála előtt mégis úgy döntött, hogy a magyar evangélikus egyházra hagyja. További érdekességként Fabiny Tamás megemlítette, hogy a 20. században a hitleri Németország „szemet vetett” a végrendeletre. A történet hátterében egy előkelő osztrák udvari tanácsos, Hermann von Trenkwald munkálkodása állt, aki a közvetítői honorárium reményében évekig levelezett, tárgyalt, hogy nyélbe üthesse az üzletet. A diplomáciai csatározás, melynek során a német fél olykor politikai erőfölényét is latba vetette, 1936-tól egészen 1941-ig tartott. Az egyház vezetősége végül határozott és bátor nemet mondott a kérésre. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a Jankovich Miklós-féle ajándékozási okmány kiköti: a megajándékozott fél nem idegenítheti el a neki átadott dokumentumot. Ugyanakkor, kilátásba helyezték, hogy nyugalmasabb időkben visszatérhetnek majd a kérésre. ■ MTI Megfiatalodik a debreceni evangélikus templom ► Jól halad a debreceni evangélikus templom felújítása. A teljes külső felújítás uniós forrásból a tervek szerint őszre készül el. Az épület utcafronti részét és a tornyot még állványok takarják, de már nem sokáig: a hőszigetelő vakolat nagyrészt felkerült, és hamarosan színezik a falakat. Az új ablakokat már a helyükre tették, a templombelsőben pedig a színek kiválasztásánál tartanak. A munka legnehezebb része az altemplom talajnedvesség elleni védelme volt. Ez különösen fontos, mivel itt új közösségi tereket alakítanak ki, amelyekben kiállítások is lesznek. „A pinceszint védelmének tökéletesnek kell lennie, mert itt egy csipkekiállítást rendeznek majd be” - mondta el Molnár Kálmán építésvezető. A százhuszonhat éve épített templomra már nagyon ráfért a teljes felújítás, ezért az ezer lelket számláló Debreceni Evangélikus Egyházközség türelemmel viseli a munkákkal járó kényelmetlenségeket. „A gyülekezeti termünket rendeztük be templommá. A vasárnapi istentiszteleteket ott tudjuk tartani. Kicsit szűkösen vagyunk, de különösebb probléma nélkül zajlik a felújítás” - hangsúlyozta Réz-Nagy Zoltán evangélikus lelkész. A korszerűsítésre ötvenmillió forintot fordít a Magyarországi Evangélikus Egyház uniós forrásból. A májusban kezdett teljes rekonstrukció várhatóan szeptember végére elkészül, így a debreceni evangélikusok újjávarázsolt templomban, méltó módon ünnepelhetik majd a reformáció októberi évfordulóját. ■ Bulik Péter Forrás: dehir.hu Határkérdések Isten segítségével és áldásával indulhatott útjára július 28-án a második erdélyi evangélikus ifjúsági találkozó, amely a szervezők szándéka szerint az evangélikus egyházunkban végzett ifjúsági munka csúcsa. Ifis csoportok találkozása határon innen és túlról, a történelmi szép Magyarország négy égtája felől, a szélrózsa minden irányából. Akárcsak az első, hagyományt teremtő sepsiszentgyörgyi találkozón, most is sokrétű, színes programmal és benne húzódó keresztyén, biblikus tartalommal, lelkülettel igyekeztünk valami igazán szépet és értékeset teremteni, alkotni. Valami olyan kincset átadni egymásnak, ami igazán maradandó lelki, szellemi szövet, amelyet nem emészt a rozsda, nem rág a moly, nem veszélyeztet az idő múlása. Mikeás próféta igéje alapján - „Eljön a nap, amikor felépítik falaidat, azon a napon szélesre tágul a határ” (7,11) - ezen a négynapos találkozón, kis keresztyén seregszemlén Határok címszó alatt próbáltunk hitünk és életünk határkérdéseire reflektálni. Ahogy a szervezőbizottság megfogalmazta: „Légy határtalan kapcsolatban Istennel, a te teremtőddel, hallgasd meg annak az Úrnak üzenetét, aki érted átlépett minden határt, hogy közelebb kerüljön hozzád! Várja, hogy elkezdd lebontani azokat a falakat, amelyek elválasztanak tőle, és határtalan kapcsolatba akar lépni veled.” Gyimesben, a történelmi Magyarország valamikori határának közelében találkoznak a földi és lelki határok. Keressük, értelmezzük, tologatjuk, feszegetjük, szűkítjük a határok jelentőségét, pozitív, negatív hozadékait, kétértelműségét! Kicsit utánagondolva a dolgoknak az imént idézett mondatban a szervezők szándékából az derül ki, hogy kezdjük el bátran és tudatosan bontani a falakat, a határokat, amelyek Istentől elválasztanak; de az is benne áll a „szándéknyilatkozatban” hogy az egymástól elválasztó falakat, saját falainkat, a minket szétválasztó határokat is döntögetni kell. Erdélyiekre, magyarországiakra nagyon ránk fér ez a falbontogatás ebben az eldologiasodott, nagyon önző, gazdaság-pénz-hatalom körben szenvedő világban. Mert a politikai falaknál veszélyesebb határokat, falakat igyekeznek tudatosan közénk húzni, még az egyházban is. A lelki falak, a közömbösség falai, az önzés, a hitetlenség, a lelketlenség falai minden mesterségesen kreált politikai, közigazgatási határnál veszélyesebbek és pusztítóbbak. Mi azonban tagjai vagyunk egy olyan nagy családnak, Krisztus élő egyházának, ahol nincs helye semmiféle határzárnak, hiszen a másik emberben mindig, minden körülmények között Krisztus arcát látjuk felragyogni. Mi valamennyien az egy élő Krisztus-testnek vagyunk egyformán fontos és értékes tagjai. A bontás azonban nemcsak a meglévő rossznak, a bűn szerkezetének a lerombolása, hanem építés is. Egyben építés, épülés, lelki, szellemi falak építése, egy „egybeilleszkedő szent templommá” növekedés az Úrban, akiben „ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által” (Ef 2,21-22). S ha ez a fal felépül, akkor megnyílik a beszűkült élethatár, szélesre tágul a lelki, szellemi láthatár, 5 mert más lett a perspektíva. Határ lehet a demarkációs vonal, az elveszített országrész tragédiája, elválasztó, széttörő erő, elzárkózás, távolságtartás. Új határ a Lélek, a Szellem, £ a Hit fala, Isten erős vára, amely megÉGTÁJOLÓ véd, amely óv, amely más, új perspektívákat tár fel az életről, a világról, a létről. Határ, amely összeköt, egybeötvöz, összetart. Az írás a Köz-ép-pont erdélyi lutheránus ifjúsági találkozón július 28-án elhangzott megnyitóbeszéd szerkesztett szövege. Adorjáni Dezső Zoltán püspök Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház
