Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-08-02 / 31. szám
14 41 2015- augusztus 2. KRÓNIKA Evangélikus Élet ■■ Poch György emlékezete Poch György, köztiszteletben álló városbíró 1617-ben született Sopronban (a hónap és a nap nem maradt az utókorra). Német nemzetiségű és anyanyelvű, evangélikus polgári család gyermeke volt. Keresztnevét eredetileg Georgként írta, utóbb latinosán Georgius alakban használta. Tanulmányait 1639-ben a németországi Helmstedt egyetemén kezdte meg; 1646-ban már Altdorf felsőoktatási intézményében találjuk. Mindkét időszakból egy-egy disputációja ismert. 1647-ben lett a wittenbergi egyetem hallgatója: innen diáktársainak (az ugyancsak soproni Láng Mátyásnak, az iglói Kiesek Dánielnek, a kassai Kotay Jánosnak) írt rövid költeményei maradtak az utókorra. A tehetséges, széles látókörű, művelt Poch Sopron városbírói tisztét töltötte be, sokat tett a helyi magyar iskola ügyének előmozdítása érdekében; belső tanácsosi címmel bírt, és szorosak voltak evangélikus egyházi kötelékei. Kétszer nősült. Első feleségét korán elvesztette, majd Persius Fülöp császári palotagróf és Rüdtlinger Mária lányával, Persius Anna Máriával esküdtek egymásnak örök hűséget 1654-ben. Új családja révén befolyásos ausztriai és németországi rokonságra tett szert. (Ezt a szálat családtörténeti kutatások is vizsgálják.) Felesége 1663-ban, második házasságából született fia, György Fülöp 1669-ben Bécsben hunyt el. Poch Györgyöt negyvenhét éves korában, 1664. február 9-én érte a halál. Nevét a könyvészeti források is megőrizték, sőt életrajza érdekes módon a természettudományok történetével is összekapcsolódik. Ennek alapját félezres, a korszak minden jelentős tudományágát átfogó könyvtára adta. A bibliotéka mai szemmel talán legfőbb ékessége a lutheránus csillagász, Johannes Kepler egyik műve volt. Az 1616-os kiadású Außzugauß der Uralten Meßekunst Archimedist a differenciálszámítást megelőző matematikai alapműként tartja számon a szakirodalom, melyet a maga korában a magasabb szintű matematikaoktatásban is hasznosítottak. (A cikkünkben felhasznált adatok forrásai: Szabó Károly - Hellebrant Árpád: Régi Magyar Könyvtár III. [Bp., 1896-98]; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái [Bp., 1890-1914]; Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok, 153S-1848 [Bp., 1982]; Németh Sámuel: Magyar gimnázium Sopronban, 1657-1674 [Soproni Szemle, 1958/1. szám]; Farkas Gábor Farkas: Régi könyvek, új csillagok [Bp., 2011].) ■ Rezsabek Nándor Istentiszteleti rend ♦ 2015. augusztus 2. Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 16,1-12; Kor 10,1-13. Textus: Jer 1,4-10. Énekek: 395, 439. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9- (úrv.) Liszka Viktor; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Liszka Viktor; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Veperdi Zoltán; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de.11. (úrv.) Pelikán András; Józsefváros, VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 10. Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/A de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., családi) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Gáncs Tamás; de. fél 11. (úrv.) Gáncs Tamás; du. 6. Rezessy Miklós; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Bedecs Réka; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. fél n. Göllner Pál; XIV., Gyarmat u. 14. de. 9. Göllner Pál; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó B. András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Kertész Géza; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Vilmos Andrea; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vilmos Andrea; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) ifj. Zászkaliczky Pál; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) ifj. Zászkaliczky Pál; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Dávid; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Dávid; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Mátraszentimre-Bagolyirtás, Jókai u. 7-9., Fébé Názáret-temploma de. fél 12. Sztojanovics András. Istentiszteletek a Balatonnál Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 25. du. 4.; Balatonboglár, Hétház u. 17. de. 11.; Balatonfüred, Bajcsy-Zs. u. 15. de. 9.; Balatonfűzfő, József A. u. (református templom) du fél 3.; Balatonkenese, Táncsics M. u. 13. (református templom) du. 2.; Balatonlelle, Ady E. u. 4. (református imaház) du. 2.; Balatonszárszó, Andorka Rudolf Evangélikus Konferencia Központ, Jókai u. 41. de. 9.; Balatonszepezd, Árpád u. 2. de. 9.; Felsődörgicse, Fő u. de. 11.; Fonyód, József A. u. 21. (protestáns templom) de. fél 10.; Hévíz, Helikon u. 6. du. fél 5.; Kapolcs, Kossuth u. 26. du. fél 4.; Keszthely, Deák F. u. 18. de. fél 11.; Kötcse, Templom u. 7. de. 10.; Kővágóörs, Arany J. tér 2. de. fél 12.; Mencshely, Kossuth L. u. de. 11.; Nemesleányfalu, Nemesleányfalui u. du. 2.; Révfülöp, Villa Filip tér 2. de. 10.; Siófok, Oulu park de. 10.; Sümeg, Széchenyi tér 1. de. fél 9.; Szentantalfa, Fő u. de. 3/4 10.; Taliándörögd, Petőfi u. 1. du. 2.; Veszprém, Kossuth u. 4. de. 10.; Zamárdi, Aradi u. du. 4.; Zánka, Rákóczi u. de. fél 9. Összeállította: Bállá Mária Ragyogjon a ti világosságotok! Kreatív istentisztelet Tokajban ► A12. Crescendo nyári akadémiára idén is öt kontinensről, több mint harminc országból majdnem kétszáz diák és hetven tanár érkezett Tokajba. A zenei mesterkurzuson az is hagyománynak számít, hogy a diákok és tanárok zenei szolgálatukkal közreműködnek a helyi gyülekezetek istentiszteletein. Amikor Visky András megírta pénteken elhangzott verseit, éppen perlekedett Istennel. Az előadás résztvevője azonban nem a perlekedést észlelte, hanem a költőt, a családját, a fogsággal is terhelt családi múltat ismerhette meg. „Istenem, adj jelt, ha hallasz engem...” - kérlelte a költő a Mindenhatót, s ehhez Melláth Andrea énekművész csatlakozott dalaival. Dvorak zsoltárai még a jelen levő zenészeknek is meglepetést okoztak, és az alig ismert művek előadójuk hitvallásaként csendültek fel. Akkor a helyszínen nem is érzékeltem azt, hogy éppen a kisváros, Tokaj tökéletes esti csendje kellett ahhoz, hogy az előadás varázsa, mondanivalója ne foszoljon szét. És a maga nemében éppúgy istentisztelet volt, mint a másnapi. A programfüzetben a szombati események között a napzáró kreatív istentisztelet szerepelt. A református templomba vezető ösvény két oldalán mécsesek égtek, a kert fáiról piciny lámpák lógtak. A templom belsejét is sejtelmes fénybe borította a rengeteg mécses. Valójában csak a sötétséget kívánták megakadályozni: fényforrássá igazából a gyülekezetnek, a híveknek kell válniuk. „Let your light shine!” („Ragyogjon a ti világosságotok!”) - hangsúlyozta az igét hirdető svájci református lelkész, Beat Rink (aki egyébként a Crescendo Akadémia alapítója). Az igehirdetés kicsit hosszúra nyúlt. Terjedelmét nyújtotta a kétnyelvűség is. Néhányan felálltak, kimentek. Ezt sem vette zokon senki. Az akadémia szellemiségéhez hozzátartozik a keresztény hitvallás, de a nem hívőket sem rekesztik ki. Aki maradt, a prédikáció után egy imaséta forgatagának lett részese, amelynek egyik helyszíne a megterített úrasztala volt. Asztalon papírdarabok bibliai üzenetekkel, a bejárat mellett egy óriási kereszt, hogy a szóban megfogalmazott terheket rátehessük (képünkön). Az udvaron, az egyik asztalon óriási térkép, rajta a feladat: „Jelöld be, hogy hol legyen fény!” A másik asztal a vallomásé és a kívánságé: „Ki volt fényforrás az életedben, kinek akarsz te azzá válni?” Volt, aki csak egy nevet, egy szót írt, mások hosszabb szövegeket. Miközben teltek a lapok, zene szólt kint és bent egyaránt. A templomban többnyire angol énekek csendültek fel. Klasszikus darabok, de kortárs dicsőítő énekek is a világ több kortárs zeneszerzőjétől, amelyek bármely hasonló istentiszteleten felcsendülnek. A negyvenpercesre tervezett imaséta legalább kétszer annyi ideig tartott. Nagy közösségi, mégis egyéni alkalom volt. Istentisztelet, amelyen megszokott liturgikus elemként a szereztetési igék és áldás hangzott el. A keretet a művészetek - a zene és a vers - nyújtották. Hogy ki mivel töltötte meg, már rajta állt. Ha valaki félre akart vonulni magányosan imádkozni, nem zavarta senki, és nem vette senki zokon, ha hozzálépett valaki, hogy együtt imádkozzon vele, hogy megáldja. Igen jól megfigyelhetők voltak a nemzeti sajátosságok is. Az amerikai közvetlenség, amely az együtt imádkozásban is megnyilvánult, vagy épp a magyar szemérmesség és a beszélgetésekben a hitvalló kegyesség is tapasztalható volt. Hogy a kreatív megnevezés megfelelő-e erre az istentiszteleti formára? Azt nem tudom egyértelműen kijelenteni. De tény: a harminchét országból érkezett, különböző felekezetekhez tartozó részvevőknek különleges ökumenikus közösségi alkalom. Talán valami hasonló lehetett az őskeresztények összejövetele is? A város fölött egy szórakozóhely fénycsóvája mozgott ide-oda. A templomból kilépve többen megmosolyogták. Volt, akivel összenéztünk, és nem éreztük szentségtörésnek, amikor kimondtuk: „És lön világosság.” ■ Veres-Emese Gyöngyvér HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGITALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!
