Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-07-05 / 27. szám

6 « 2015. július 5. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Hálaadás negyedszázada épült templomért és imaházért Siófoki évforduló !► Folytatás az í. oldalról Szombaton tíz órakor kezdő­dött az úrvacsorás ünnepi há­laadó istentisztelet, amelyen a gyülekezet lelkésze mellett az oului Hanna-Maija Ollanke­­to, a waldheimi Reinald Rich­­ber és a marquartsteini Rainer Maier lelkész szolgált együtt az igehirdetés szolgálatát vég­ző Kőszeghyné Rackó Zsu­zsanna esperessel. Az úrva­csorát a négy vendég lelkész osztotta a gyülekezetnek. Az ünnepi alkalmat meg­tisztelte jelenlétével Siófok polgármestere, dr. Lengyel Ró­bert és Potocskáné Körösi Ani­ta alpolgármester is, az is­tentiszteletet követő közgyű­lésen pedig Szentes Ernőné felügyelő levélben érkezett köszöntéseket is felolvasha­tott. Hanna-Maija Ollanketo köszöntő szavait Marosvári Péter orgonaművész tolmá­csolta, aki az istentiszteleten az oului dómtemplom orgo­nistájaként működött közre. Ezután Riku-Matti Järvi di­akónus adta át az oului test­vérgyülekezet ajándékát: egy pár szép gyertyatartót és térí­tőt. Rainer Maier köszöntése után Reinald Richber a wald­heimi gyülekezet ajándéka­ként nyújtotta át a testvér­­kapcsolatot jelképező, egyedi­en díszített gyertyát. Köszön­tötte a gyülekezetei volt lelké­sze, Baranyay Csaba is. A déli harangszó a temp­lom előtti parkba hívogatta ebédre az egybegyűlteket, míg a templom előtt a salgótarjá­ni Akkord fúvóskisegyüttes játszott - mindenki örömére. Gyerekprogramok kezdődtek ezután ügyességi játékokkal, arc- és hennafestéssel, majd Róka Szabolcs mesemondó invitálta maga köré a gyereke­ket és felnőtteket, hogy va­rázslatos, vidám világba kala­uzolja őket. Végül ismét a templomban gyülekeztek há­laadásra kicsik-nagyok, mint­egy „elbocsátásra” a nyár örö­mei felé... A vasárnap délelőtti isten­tiszteleten a Siófoki bányász női kar szolgált liturgikus énekek­kel. Végül finn, német és ma­gyar nyelvű áldással indulhat­tak útnak a hívek a Siófokot ne­gyedszázada ékesítő evangéli­kus templomból, melynek megújult kapuőrző oszlopai ismét régi szépségükben maga­sodnak a bejáratok mellett. ■ Kiss Tamás felvétele Pénz és teológia Szabó B. András doktorálása az Evangélikus Hittudományi Egyetemen A pénz mindig csak a véges­nek tud értéket adni - figyel­meztetett Szabó B. András Az áldozattól a pszeudoeszka­­tológiáig - A pénz kulturális szerepeinek értékelése című doktori értekezésének ismer­tetésekor. A disszertáció nyil­vános védésére június 26-án került sor az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetemen (EHE). A témavezető Béres Tamás, a Rendszeres Teológiai Tanszék vezetője volt, a bírálóbizottság elnöke Jutta Hausmann, az Ószövetségi Tanszék vezetője, külső bíráló Zsugyel János, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense, belső bíráló Orosz Gábor Viktor, az EHE docen­se. Tagja volt még a bizottság­nak Kodácsy-Simon Eszter, az EHE adjunktusa és Fazakas Sándor, a Debreceni Reformá­tus Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszocio­lógiai Tanszékének vezetője. Szabó B. András összefogla­lása szerint a pénz az ember korlátozottságának kifejezése, nincs eszkatológiai tartalma. Az ember elesettségét, hiá­nyos létállapotát fejezi ki, amely egymástól és Istentől is elvá­laszt. A hiány pedig nem old­ható fel a pénz mennyiségének növelésével. Az emberi re­ménység végső célja csak Isten lehet. Ezért a teológián belül a hamart(i)ológiában (bűnről szóló tanítás) van a helye. A pénz már Athénben is je­lentős hatással volt a demokrá­ciára, hiszen a szegényebbek a megélhetés keresésének kény­szere miatt kiszorultak a nép­gyűlésről. A kiszorított töme­gek mindig is nyitottak a dema­gógiára; a hatalom érdeke a demokrácia formális működte­tése mellett a kiszolgáltatottság fenntartása. Ami a megigazu­­lás és a pénz viszonyát illeti, egy protestáns teológián „a falak megremegnek” ettől a párosí­tástól, pedig jogos a felvetés: a megigazulás megtapasztalásá­val a pénzhez való kapcsolat (is) új értelmet nyer, helyére kerül mint eszköz, a jó szolgálatának eszköze. Vagyis többé már nem lehet cél. A bírálók nagyra értékel­ték - amint a 95,7 százalékos eredmény is mutatja - a min­dig is aktuális témaválasztást, a sokoldalú, interdiszciplináris megközelítést, az értekezés olvasmányos, élvezetes stílusát. A disszertáció kisebb javítá­sokkal remélhetőleg könyv formájában is olvasható lesz. A bírálók arra is felhívták a figyelmet, hogy a pénz szere­pe teológiai fogalmainkra is ki­hatott, hiszen a megváltás mint elsődlegesen a szabadság megvásárlása különösen is erőteljesen hangzott a rab­szolgák számára. ■ SZENTPÉTERY PÉTER Szabó B. András 1977-ben született Pécsen. Édesapja Szabó Lajos, jelenleg az EHE rek­tora, édesanyja Mátrai Marianna, a Gyakor­lati Intézet vezetője. 1996-ban érettségizett a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium­ban. 1996-2000 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán, 2000-2006 között az EHE-n folytatott tanulmányokat. 1999-2000-ben Heidelbergben, 2003-2004-ben Chicagó­ban, 2011-ben Marburgban volt ösztöndí­jas. Szakdolgozata Auschwitz - Katarzis a teológiában címmel könyv formában meg­jelent a Luther Kiadónál. 2005-2006-ban hatodéves, majd beosztott lelkész Szegeden, 2007 óta beosztott, majd gyülekezeti lelkész Pestújhely-Újpalotán. 2015-től a zsinat teo­lógiai bizottságának tagja. 2007-től rendsze­resen publikál, kutatási témája mellett ige­hirdetéseket és meditativ írásokat is. 2009- ben kötött házasságot Péterfia Zsuzsanná­val, gyermekeik Vilmos és Blanka. Csendesnap Vargabokorban !► Folytatás az 1. oldalról Az évfordulós megemléke­zés az udvaron folytatódott hálaadó ünnepi istentisztelet­tel, melyen dr. Fabiny Ta­más, az Északi Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét íMóz 50,15-21 alapján. A ne­gyedszázada felszentelt varga­bokori imaház neve Immánu­el, azaz „Velünk az Isten”, de az igehirdető rámutatott, hogy ez nem általánosítás, és nem azt jelenti, hogy nem lesznek nehézségek az életünkben -hanem azt, hogy a mi szere­tő mennyei Atyánk velünk lesz, bármilyen helyzet adód­jon is, és a problémákat segít megoldani. A püspök arról is beszélt, hogy Isten nem enged meg az életünkben akkora botlást, amelyből nem lehet felállni. „Ember tervez, Isten végez” - tartja a közmondás. Minden olyan terv, amelyet mi kigondo­lunk, s amelyről tévesen hisszük, hogy jó, romba fog dőlni, hiszen egyedül Isten terve hoz jó gyü­mölcsöket. Ezért is kellene hagynunk, hogy életünkben Is­ten kapja meg a főszerepet, ő irányítson minden területen. Az igehirdetés után a Nyír­egyházi evangélikus énekkar szolgált dr. Kovács László At­tila igazgató lelkész vezetésé­vel (fotónk az első oldalon). Az alkalomhoz kapcsolódóan kö­szöntésekre is sor került, majd úrvacsoravételre nyílt lehető­ség. A hálaadó istentisztelet után az imaház udvarán sze­­retetvendégség várta az ün­neplő gyülekezetét. ■ Dankó Barbara Lutheránus epizódok a KAFF-on ► Tizenkettedik alkalommal rendezték meg június 24-28. között a kecskeméti animációsfilm-fesztivált, azaz a KAFF-ot. A szakma és az érdeklődő közönség a megelő­ző két évben készült magyar animációs filmeket tekint­hette meg. A magyar rövidfilmeket, tévé­sorozatokat, alkalmazott fil­meket és diákfilmeket kínáló programon kívül - a 9. euró­pai animációsjátékfilm-feszti­­vál keretében - úgynevezett „egész estés”, illetve az euró­pai tévécsatornák részére ké­szült animációs filmeket is vetítettek. Az alkotások az Otthon mozi gyönyörű szecessziós termében és a Malom mozi­ban kerültek a nézők elé. Es­ténként a város főterén álló hatalmas kivetítőn is láthatott egész estés filmeket a közön­ség. A vetítéseket az animáci­ókhoz kapcsolódó kiállítások, könyvbemutatók, konzultá­ciók egészítették ki. A feszti­vál díszvendége - Latin-Ame­rika - többórányi animációs filmmel mutatta be különleges filmkultúráját. A KAFF szakmai megmére­tést is jelent a magyar animá­ciós szakembereknek. A több száz nevezett film közül elő­­zsűri választotta ki a verseny­programban való részvételre érdemesített hatvanhét alko­tást. A magas színvonalú ver­senyprogramból kiemelhet­jük a fiatal generáció, az elmúlt években végzett rendezők tel­jesítményét. Az érdeklődők láthattak egy epizódot a Luther Márton életét feldolgozó rajzfilmsoro­zatból is. A Richly Zsolt ren­dezésében készülő alkotás iz­galmas történetmeséléssel, korszerű technikával, szép lát­ványvilággal segíti az ismere­tek átadását. A fesztivál díjazottjait nem­zetközi zsűri választotta ki. A különdíjak között átadták a kritikusok, a diákzsűri és a kö­zönség díját is. A fesztivál fődí­ját Ducki Törnek Fürdő című rövidfilmje nyerte. A legjobb te­levíziós sorozat díját a Gyulai Líviusz rendezte Egy komisz kölyök naplója, a legjobb alkal­mazott animáció díját Ruska László és Ringeisen Dávid Pa­pírvilág címet viselő alkotása kapta. A legjobb diákfilm díját Kopasz Milán vehette át Fruszt­ráció című filmjéért. A fesztivál weboldalán (www. kaff.hu) a zsűri dönté­seinek rövid indoklása is olvas­ható: „Az idén bemutatott programban a legörvendete­­sebb képet a rövid- és diákfil­mek tematikai gazdagsága, a filmek szakmai megvalósításá­nak sokfélesége, minősége és igényessége mutatja. Érzékel­tük és díjaztuk a diákfilmek­ben megjelenő környezeti és társadalmi érzékenységet, ugyanakkor némi szomorú­sággal vettük tudomásul a filmjeikben megjelenő, ko­­morabb világlátást.” Idén első alkalommal adták át a Magyarországi Evangéli­kus Egyház Evangélikus Dia­­kónia különdíját. Ezt a Ci­gánymesék sorozat Doja, a ci­gány tündér című epizódjáért Horváth Mária rendező ve­hette át dr. Fabiny Tamás püs­pöktől (képünkön). A jelenleg a Kecskemétfilm Kft. gyártá­sában készülő sorozat a cigány kultúrát dolgozza fel cigány mesék, festmények és zenék segítségével. A díjazott epizód nagy si­kert aratott mind a filmkriti­kusok között, mind a közön­ség soraiban. A siker alapjául a történet szépsége, a cigány képzőművészet és a friss ani­mációs technika összhangja, illetve a szereplők megformá­lásának, mozgatásának egye­disége szolgálhatott. A következő fesztivált két év múlva rendezik meg. ■ Szoboszlay Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents