Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-20 / 51-52. szám
'Evangélikus ÉletS (CINDER IJED A VT 516 fater Atlci> wiaoctMH/i'an rtroo Cici* cú^ciacn au ScerYcm lief alle <£t>}it?crttKU t'iD oancf tfim fee mn croigfrtí/í^ÍÍUM__ (Sin KiiifcríieDc mi(f íMctóabaiartuot ma mafic tin'll aha bait éiiangrilo í V CL*. I f nt- ÄiBt CfNpí? biircb JD. Tfiart. Cutbct 'l i •' , i' ' önt butid bocb M főm icb 6av Sfi f r zt^zt . ; f tá) brina, cué $1 tt nctw mttn / £>cr jy'i tat ft: T í €T f • • r • nufer bring, ld> fo fii /M twn id) fmgai tmb rij f fa gcmwl. ta-l|j tft cm ítnMtn heut gctwn non einer nogfrare atucrfoi c.:m tmoc lem io cárt tmb fan fae föl enn fraib tmb monnr fan 6 *»r ber teer: £b:iff tmfer 6ot ber mii C:ucb liirn auo aller not or ion rmi £alanb feltúr fan tvn allen fim fliacbai ran. ________ e» mi. X Óimat etuballefeiigfeit bie6otber \3atter bat bereit äia tb: mit wie int bimetreicb folt leben mm tmb etwa leieb. _ jb-v. ) ö mertfet mm baa tatben retbt bte > fripifen mmbelan fo febleebt £*a fm , bet tbr m fmb gdegt M8 alle melt crfedcmDtrcgt. *«v-. „Ki fekszik itt e jászolban?” - Luther karácsonyai Azzal - legalábbis alapfokon - mindenki tisztában van, hogy a reformáció „karácsony apója” bizony nem Kálvin, hanem Luther. Néhányan talán még azzal is, hogy a kálvinizmusból kinőtt puritán eszméknek és közösségeknek sem kedvezett a karácsonyozás. Olyannyira nem, hogy Amerikában, Új-Angliában, a keleti partvidéken egyenesen megtiltották az ünneplést, így fékezve a bevándorlókat szállító tengerészek duhaj kodási hajlamait. Luther Márton számára mindezzel ellentétben több síkon is rendkívül fontos volt a karácsony. Elsősorban természetesen számára is a hitélet szempontjából; nevezetes karácsonyi prédikációi mellett 1522-ben egy Weinachtspostille (Karácsonyi postilla) című írása is megjelent, amelyben olyan, teljesen realisztikus részletek is vannak, hogy a Kisded pólyaruhája vajon Mária melyik ruhadarabjából készült, vagy éppen egy olyan, ugyancsak gyakorlatias mondat ötlik a szemünkbe, hogy „József volt olyan bölcs, hogy a mindenórás Máriának szerzett egy szamarat”. A reformáció atyjának „karácsonyérzékenységét” természetesen fokozta saját nagycsaládos apa mivolta is. Különösen is igaz volt ez 1534 ünnepi napjaira, amikor a Luther família közös ajándékaként megszületett a kis Margarethe. A boldog apa szó szerint jászolközeli helyzetben - az ő bölcsőjénél - írta a német protestáns kultúra egyik legszebb, a Biblia szövegét egy német népi dúdolóval vegyítő karácsonyi énekét, a Vont hímmel hoch da komm ich hert, Lukács evangéliumának 2,8-12 versei alapján. E gyönyörű szöveg és dallam variánsa, parafrázisa felbukkan majd Bach Karácsonyi oratórium című művében is. Továbbá, eredeti formájában az Evangélikus énekeskönyvben a 150-es, a Református énekeskönyvben pedig a 316-os szám alatt található s főleg: énekelhető. Az írásom címében szereplő „Ki fekszik itt e jászolban?” sor is ebből a dalból származó idézet. Luther azonban nemcsak a szent történésekben volt Jézus születése napjának elkötelezett ember, hanem még abban is, hogy gyermekeit, szeretteit nem is egyszer, hanem három ízben, Mikulás és újév napja mellett december 24-én is megajándékozta. Az sem véletlen, hogy 19. századi metszetek sokasága ábrázolja őt és családját a karácsonyfa mellett. Egy széles körben elterjedt legenda szerint egy csillagfénnyel „feldíszített" éjszakai fenyőfa megkapó látványának ihletésére ő készített először karácsonyfát szeretteinek. Akár igaz a történet, akár nem, az bizonyos, hogy wittenbergi otthonuk légkörét jól illusztrálja Swerdtgeburth 1843-as, egy kicsit még iskolás hangulatú, majd Gustav König coburgi festő jó tíz évvel későbbi és sokkal romantikusabb metszete. Míg az első képen a népes Luther család még valamelyest merev fegyelemmel üli körbe a fát, addig a második, már a 19. század derekán készült alkotáson felbomlik a korábbi katonás rend, a gyerekek mozgásban vannak, új játékokat próbálgatnak, s Katharina a férje vállára támaszkodva, vele bensőséges közelségben ünnepel (képünkön). Egy harmadik, névtelen művész kezétől származó metszet már Amerikában, Ohióban készült 1861-ben, s érdekes módon a „fegyelmezettebb” korai ünnepi tabló világát idézi. A minta nyilván egy kivándorló német család poggyászából került elő. Luther karácsonyainak történetéről önálló könyv is készült; 2011- ben Lipcsében, az Evangelische Verlagsanstalt kiadásában jelent meg Elke Strauchenbruch gazdagon illusztrált, elegáns kis kötete, a Luther karácsonya, amely valószínűleg magyar fordításban is sokaknak szerezne lelki örömet. S ugyanakkor sok és érdekes információt nyújthatna egy nagy hitújító komoly karácsonyi gondolatairól és színes, bensőséges családi életéről, amelyben a családfő kellő bölcsességgel osztotta meg figyelmét és szeretetét - nem könnyű feladat ez a mai pásztori családokban sem - a gyülekezet és övéi között. ■ Petrőczi Éva „Beláthatatlan” betlehemek titkai A betlehemállítás eszközeit és kultusztörténetének legfontosabb állomásait mutatja be a Néprajzi Múzeum legújabb időszaki kiállítása. A december 4-én nyílt és 2016. szeptember 4-ig látogatható tárlat címe egy göcseji parasztember megőrzött szavait idézi: „Nagy dolgok a jászolnál történnek.” Szojka Emesével, a kiállítás kurátorával beszélgetve megtudtuk, hogy hosszú évek restaurálási munkájának eredményeként újult meg több, most kiállított betlehem. A gazdag és rendkívül hangulatos kiállításon az elmúlt századok magyarok lakta területeinek betlehemei mellett olasz, francia, sőt perui és mexikói betlehemeket is láthatunk. Húsz évvel ezelőtt dr. Györgyi Erzsébet, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője vetette fel Nemes Takách László restaurátornak a betlehemek helyreállításának igényét. Most a budapesti kiállításon ezek a restaurált, szinte romjaikból feltámasztott betlehemek hirdetik elmúlt évszázadok üzenetét a karácsonyi fényről, szeretettől, a készítők hitéről. De mit is találhat egy restaurátor, amikor ezeket a tárgyakat kézbe veszi? Milyen érdekességek, milyen meglepetések segíthetik a munkáját? Ezekről is kérdeztem Nemes Takách Lászlót. A használatban lévő betlehemeket minden évben felújították - mondta el a szakember sokszor új papírréteg került rájuk, és ezeket lebontva lassan el lehetett jutni az alapokig. Például a zalaegerszegi betlehemnél addig a kétszersültes dobozig, amelyen még ott van a kétszersültek készítőjének neve is, de ennél fontosabb, hogy ott van a címzetté is, valamint a feladóvevényen a feladás dátuma,1886 októbere. Innen lehet tudni, hogy legkorábban mikor készülhetett, és - feltételezés szerint - ki lehetett a készítője. A torony rekonstruálásánál is segítség volt az, hogy a készítő a zalaegerszegi katolikus nagytemplomot, városának a templomát formálta meg. Ennél is elgondolkodtatóbb az, amit a Ferenczy Noémi-díjas restaurátor a betlehemek berendezéséről mondott. Hiszen például az imént említett betlehembe nem lehet belátni. Mégis, a készítője a templom mennyezetére díszes, szép csipkét helyezett, körben pedig szentképekkel díszítette a falat. Mivel a beüehem tetejét nem lehet felemelni, feltételezhető, hogy a templomocska belsejét csak a készítője látta, és most, több mint száz év elteltével a restaurátor. Ez más betlehemeknél is gyakori volt. Készítőik nem egyszerűen a falu közösségének vagy a barátoknak szánták ezeket a betlehemeket. Ők a megszületett Jézusnak hódoltak munkájukkal. Tudták, hogy amit ember nem lát, azt Isten láthatja. És ahogyan Nemes Takách László elmondta, munkája során szinte érezte azt, hogy amit közel száz éve egy egyszerű, mély hitű mester a legjobb tudása szerint elkészített, és amibe a felesége által készített kis térítőkét, a sokszor képeslapból kivágott Jézus-képeket beleragasztotta, annak a betlehemnek szinte lelke van. Az évszázadokon keresztül megtartó hit tárgyakon keresztül is üzen a ma emberének. Erre is gondolva nézzük végig a Néprajzi Múzeum kiállítását, amely igazi karácsonyi hangulatot varázsol - naptártól függetlenül is - mindannyiunk szívébe. ■ Nagy László A ZALAEGERSZEGI BETLEHEM ______________________________________________________________________________________________________________KARÁCSONY LUTHEREK OTTHONÁBAN - GUSTAV KÖNIG METSZETE
