Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-12-20 / 51-52. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2015. december 20-27. *■ 3 Természet és technika Konferencia az ötven éve elhunyt Paul Tillich emlékére ............................... 1 Megjelent a magyarországi evangélikusságot bemutató kötet ► A reformáció örökségének aktuális üzenetei az ember teremtett világban betöltött helyéről és szerepéről Paul Tillich munkásságában alcímmel rendeztek konferenciát a 20. század kimagasló evangélikus teológusa halálának ötvenedik évfordulója alkalmából december 11-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE). A konferencia előadói két fővárosi protestáns egyetem teológusai közül kerültek ki. Igazán különleges alkalom, amikor egy tudományos összejövetel úgy válik interdiszciplinárissá, hogy a résztvevők egyazon tudományág művelői, jelesül a teológiáé. S hogy a teológus előadók - a teológiai látásmódot nem megtagadva - más tudományterületek gondolkodásáról is beszélhettek, azt éppen Paul Tillich (1886-1965), pontosabban az ő teológiai szemlélete ösztönözte. A 20. század meghatározó protestáns teológusának munkássága ugyanis egyszerre érinti a rendszeres teológiát, a filozófiát, a politikai teológiát, az oktatás kérdését, összességében tehát „az ember szerepét a világban” Béres Tamásnak, az EHE tanszékvezető professzorának megfogalmazásában: „Paul Tillich a 20. század egyik legismertebb, legtöbbet idézett evangélikus teológusa, akinek munkássága nemcsak közös protestáns örökség, hanem az ökumenikus és vallásközi kapcsolatok egyik mindmáig legígéretesebb teológiai alapja. Munkái - jellemzően szemben állva a vallási és ideológiai elfogultság valamennyi formájával - alkalmasak arra, hogy lényeges szerepet töltsenek be napjaink tudományos és kulturális szervezési modelljeinek határokat átlépő, igényes átgondolásában.” A konferenciát közösen rendezte a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának, illetve az EHE-nek a rendszeres teológiai tanszéke. Az első előadó, Békési Sándor docens, a KRE tanszékvezetője A Tillich által szorgalmazott új műfaj: a kultúra teológiája címmel értekezett, idézve a német teológus idevágó megállapítását: „A vallás a kultúra lényege. A kultúra a vallás formája.” Kultúra és vallás kapcsolatának különböző megközelítéseiről hallhattak az egybegyűltek Sándor Jenő Tillich reformációértelmezésének hatása politikai gondolkodására című előadásában. Az EHE doktori iskolájának hallgatója megállapította, hogy „a modern ember végső kérdései nem ontológiaiak, hanem spirituálisak”. Kodácsy Tamás református teológus Paul Tillich tengerpartja és a végtelen címmel - egyebek mellett - a véges és a végtelen közötti kapcsolat tillichi értelemben vett lehetőségét ismertette. Orosz Gábor Viktor, az EHE docense Otthon, édes otthon! Menekülés a technikai városból címmel tartott előadásában rámutatott: Tillich felhívja a figyelmet arra, hogy „az ember önmagától, másoktól, sőt Istentől is elidegenedett” Ha az ember nem találkozik a természettel, akkor idegen lesz a világban, hiszen az önmaga által kiépített világot ismeri csak. Egyházi iskola a technikai társadalomban címmel Kodácsy-Simon Eszter adjunktus, az EHE megbízott tanszékvezetője Tillichnek az oktatásról vallott nézeteivel kapcsolatban vázolta a technikai, humanisztikus és induktív alkotói megközelítéseket, majd egy 1956-os, Tillich által tartott előadás alapján arra a kérdésre kereste a választ, hogy hol az egyházi iskola helye a mai társadalomban. Béres Tamás - A kultúra vége a „természet vége”? Tillich kultúrafogalma a kortárs ökoetikában címmel - Paul Tillich teológiai gondolkodásának aktualitására hívta fel az érdeklődők figyelmét. Az egyetemi tanár szerint a német teológus nem radikális teológiát képviselt. A tanácskozáson kérdésekre, hozzászólásokra is lehetőség volt. A tudományos összejövetel lehetőséget kínált arra, hogy az előadók Paul Tillich életművén keresztül bemutassák a teológiai gondolkodás sokszínűségét, valamint a tillichi gondolkodás mai társadalmunkat érintő kérdéseit. (A konferencia előadásainak szövegét - a tervek szerint - a Lelkipásztor című evangélikus szakfolyóirat 2016. márciusi száma is közli.) ■ Galambos Ádám December 10-én a Nemzeti Múzeum dísztermében mutatták be A reformáció kincsei című könyvsorozat első, a magyar evangélikusság történetét napjainkig áttekintő kötetét. A Reformáció Emlékbizottság támogatásával napvilágot látott, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványról az Evangélikus Élet múlt heti számában írtunk részletesebben. Az akkor még a nyomdában várakozó kötet könyvészeti adataival azonban - részben - adósak maradtunk: A reformáció kincsei 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház. Szerkesztette Kollega Tarsoly István - Kovács Eleonóra. Tarsoly Kiadó, Budapest, 2015. Ára: 5800 forint. Elnökségi konferencia nyugaton Igazán nyugodt, idilli helyszínre, a Csákvár-Fornapusztán található Puszta fogadóba hívta össze Mészáros Tamás, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületfelügyelője az egyházkerület és az egyházmegyék elnökségeit. Miután a kétnapos, jó hangulatú találkozó a felügyelő pincéjében borkóstolással kezdődött, a résztvevők őszinte és kötetlen diskurzust folytattak a lelkészi önképzés és továbbképzés helyzetéről, a liturgiái szabályozás kérdéseiről és a lelkészek magánéleti válságait vizsgáló eseti bizottság jelentéséről. A tanácskozás végén megfogalmazódott a szándék, hogy a jövőben rendszeressé váljanak az ilyen „nyakkendő nélküli”, kötetlen konzultációk. ■ K. M. Hol az Élet nyolcvanon túl? Szeretek írni, de most kissé küszködve keresem a szavakat, hiszen bárhogyan nézem is, ebben a megszokott formájában most írhatok utoljára egyházunk hetilapjában. Emlékek sorjáznak: 1970-ben, még kezdő teológushallgatóként jelent meg az első írásom az újságban Szakonyi Károly Adáshiba című drámájának a bemutatójáról. Akárhogyan számolom is, ez bizony negyvenöt éve történt, és azóta több száz cikkemet közölte ez a lap. A forma persze többször is változott a négy és fél évtized alatt. Eleinte csak négy oldalon, fekete-fehérben jelent meg az Evangélikus Élet, azután megindult a mennyiségi és minőségi fejlődés, és ma már természetesnek tűnik a tizenhat oldal, színes képekkel. De mindez hamarosan múlt időbe tehető, hiszen - Deo volente -2016. január 10-i dátummal kezünkbe vehetjük az Evangélikus Élet magazint, majd pedig egy héttel később az Evangélikus Krónikát. Ha jól sejtem, az persze még a jövő titka, hogy ez a két eltérő jellegű újság miként illeszkedik majd egymáshoz. A magazin műfaj viszont nem idegen olvasóinknak, hiszen az első evangélikus Missziói Magazin éppen húsz éve, 1995 őszén jelent meg. Bizonyos tekintetben azóta is páratlan sajtótörténeti kuriózumnak számít az első - vagy inkább „nulladik” - szám, amely hasonló tartalommal, eev időben öt nyelven, dánul, finnül, meg, kétezer példányban. A kísérleti szám még egy skandináv nyomdában, jelentős északi rádiómissziós támogatással készült. A kedvező fogadtatáson felbuzdulva 1996 tavaszán napvilágot látott az első, immár hazai alapanyagból, magyar nyomdában, Dabason készült magazin. A köszöntőt Harmati Béla püspök jegyezte, a vezércikket Hol van a tűz? címmel id. Bencze Imre, az Evangélikus Külmissziói Egyesület lelkészi elnöke írta. A címlapra Bálint Zoltán és családja került, akik bajor-magyar együttműködésben akkor indultak többéves missziói szolgálatra Pápua Új-Guineába. Nem kevés nosztalgiával és hálás örömmel emlékszem vissza erre a „hőskorra” amikor először még mint nagytarcsa-péceli gyülekezeti lelkész, majd pedig 1997-től mint országos missziói lelkész szerkeszthettem a lapot, egészen 2003 nyaráig. Ebből nőtt ki a mindmáig népszerű Híd evangélikus missziói magazin, amely a jövőben is változatlanul évente négyszer fog megjelenni. Vitathatatlan tény, hogy a mai nyomtatott újságpiacon, amely kíméletlen versenyben áll az elektronikus sajtóval, a magazin a legnépszerűbb műfaj. Általában a sok kép, a kevés szöveg - és tegyük hozzá őszintén: legtöbbször a kevés tartalom - jellemzi ezeket a tarka lapokat. Nagyon remélem, hogy ebben az összehasonlításban nem lesz korszerű, nem lesz 1 ”'7 - Tlot macra7,in. Hiszen az „evangélikus” jelző elkötelező márka, „brand” garantált minőséget hordozó forrásmegjelölés: Élet, amely az evangéliumból fakad! Nem a felszínes életmódmagazinok számát akarjuk szaporítani, amelyeket többnyire öt perc alatt „ki lehet olvasni” (legalábbis én így vagyok vele). Nem véletlenül került az új evangélikus magazin fejlécébe kiemelt, nagy betűkkel az „élet” szó. Bibliaolvasó körökben közismert, hogy az evangéliumok eredeti nyelve, a görög külön kifejezést használ a biológiai életre, ez a biosz, és külön szó jelzi a nagybetűs, a minőségi, az örök életet, ez pedig a dzóé. Karácsonykor, éppen az inkarnáció, az Ige testté léteiének ünnepén természetesen nem tagadhatjuk meg „biosz” voltunkat sem. Ugyanakkor nem feledhetjük az evangélium szíve közepét sem, amely szerint Jézus azért jött, hogy a bioszon túli Életünk, „dzóénk” sőt bővölködő, túlcsorduló életünk legyen. Ahogyan ezt ő maga fogalmazza meg egyik legtömörebb küldetésnyilatkozatában: „...én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” (Jn 10,10) Meggyőződésem, hogy ennél kevesebbet a 81. évfolyamába lépő, megújuló lapunk sem tűzhet ki maga elé küldetésként. A Jézus Krisztusban kibomló Élet sokszínű gazdagságának túláradó bőségét kell felkínálnunk eddigi hűséges előfizetőinknek éppúgy, mint reménység szerinti új olvasóinknak! De vajon honnan, hogyan lesznek új olvasók, új előfizetők, amikor a legtöbb nyomtatott újság példányszáma leszálló ágban van? Erre a visszatérő kérdésre ismerem a szakértői rutinválaszokat: jó marketing, profi reklámok és terjesztés kell, kellene... Mindezt nem megkérdőjelezve hadd kockáztassam meg, hogy mindenki, aki Jézus tanítványaként veszi kézbe ezt a lapot, közös Mesterünk által felhatalmazott és kiküldött terjesztője lehet az Evangélikus Életnek, magazinnak, krónikának! A 81. évfolyam minden tekintetben új kezdetet kínál nemcsak az Evangélikus Élet történetében, hanem a mi élettörténetünkben is. Ugye emlékszünk arra, hogy Jézus nem jól fizetett, professzionális ügynökök kiküldésével hozta globális mozgásba az evangéliumot? Ő egyszerűen tudta a helyes választ az első hazai evangélikus magazin vezércikkének kérdésére: „Hol a tűz?” Kicsit pontosítva a kérdést: ki a Tűz?! A Feltámadott „testamentuma”, mennybemenetele előtti utolsó földi mondata, ígérete ugyanis 2015 végén, sőt 2016-ban is érvényes: „...erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeábán és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáigf (ApCsel 1,8) íme, a 21. században is aktuális, tömör missziói stratégia... Végül itt az ideje, hogy visszatérjünk a karácsonyi ünnepkörhöz. Talán kissé bizarr gondolattársítással ÉGTÁJOLÓ idézem ifjúságom egyik kedvenc karácsonyi énekét, az idén fél évszázados Hermons együttes fenyőillatú, örökzöld slágerét: „A tűz körül ültek a pásztorok...” Ennél többet, fontosabbat nem kívánhatok a megújuló Evangélikus Élet munkatársainak és mindazoknak, akik abban a kiváltságban részesülhetünk, hogy publikálhatunk egyházunk lapjában. Kívánom, hogy kerüljünk mi is „tűzközelbe”. Mielőtt leütjük az első betűt, kérjük a pásztorlelkű bölcsek angyalokat tisztán meglátó és meghalló lelkét, hogy írás közben egy pillanatra se feledjük: hol a tűz, ki a tűz! Hol az Élet, ki az Élet, nyolcvanon túl is! Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
