Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-12-13 / 50. szám

8 4 PANORÁMA Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Fassang László orgonakoncertje Szeretettel invitáljuk Fassang László orgonaművész decemberi lemez­­bemutató, ádventi koncertjére. Műsoron: Bach orgonaművei; Fassang László improvizációi. Időpont: december 19., 18 óra. Helyszín: Cegléd, evangélikus templom, Szabadság tér 5. Alma és fája Kossuth rádió, december 24., 15.10 „Gáncs Péter evangélikus elnök-püspökkel és Kristóf fiával, a Magyar Öku­menikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatójával advent idején ta­lálkoztam, hogy beszélgessünk a szó erejéről, a cselekvő szeretetről, a nem­zedékről nemzedékre hagyományozódó hivatástudatról, a megtartó öröm­ről és az öröm megtartásának krisztusi módjáról.” Szerkesztő-műsorvezető: Stifner Gábor Lemezbemutató koncert Várakozás - dalok és gondolatok Kudlik Júlia és Szvorák Katalin elő­adásában. Kudlik Júlia, a Magyar Televízió örökös tagja és Szvorák Ka­talin Kossuth-díjas énekművész adventi lemezbemutatója lesz a buda­­pest-fasori evangélikus templomban (VII. kér., Városligeti fasor 17.) de­cember 19-én 17 órakor. A belépés díjtalan! „Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani.” (Antoine de Saint Exupéry) KÉSZ-fotópályázat A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének erzsébetvárosi csoportja fo­tópályázatot hirdet Erzsébetváros keresztény értékei címmel. A pályáza­ton az alábbi két kategóriában lehet indulni: Erzsébetváros keresztény építészeti, művészeti és képzőművészeti értékei; az erzsébetvárosi ke­resztény egyházak közösségi élete, értékei (mindennapi közösségi élet, sajátosságok, egyedi programok, ünnepek). A részletes feltételek a www.keesz.hu és a www.rozsaktere.hu honla­pokon olvashatók. Ökumenikus találkozó Minden hónap harmadik vasárnapján 17.30-kor ökumenikus találkozó­ra, istentiszteletre és előadásra várjuk az érdeklődőket a Magyarorszá­gi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Ma­gyar tudósok körútja 3.), a földszinti tanácsteremben Az egyház egysé­géért - az év egészében gondolat jegyében. A december 20-i téma: A közösségem értékei. Előadó: Biczó Dénes ügy­vezető titkár. A teljes liturgiájú istentiszteleti szolgálat központi üzene­te: Az inkarnáció ajándékai (Jn 1,14a). Szolgálattevő: prof. dr. h. Széchey Béla József evangélikus lelkész. Szeretettel várjuk a korábbi Farkasréti Ökumenikus Közösség, a volt KÖT, a Fokoláre, valamint az International Ecumenical Fellowship ma­gyar régiójának tagjait és barátait is. Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend Kövessen bennünket az interneten is: tualis tartalommal, iákkal, friss hírekkel, interjúkkal, véleményekkel, és képekkel várja Önt zági Evangélikus Egyház honlapja. kattintásra vagyunk Öntől! Gondviselésben, aggodalmaskodás nélkül Interjú Szabó Vilmos Bélával ► Felsorolni is nehéz, mennyi tisztséget viselt gazdag és szerteágazó pá­lyája alatt Szabó Vilmos Béla, a Paksi Evangélikus Egyházközség augusztusban nyugalmazott lelkésze. A Tolna-Baranyai Egyházme­gye volt esperesétől nemcsak a lelki, de a testi és a politikai aktivitá­sát is megirigyelhetnék a fiatal kollégák. Munkásságának elismeré­séül Paks Város Önkormányzatának Képviselő-testületé Pro Űrbe em­lékérem kitüntetésben részesítette. Lapunk változatos életútjáról és közéleti tevékenységéről kérdezte az örökifjú lelkészt.- Elsőként arra kérem, a családi hátteréről, tanulmányairól mesél­jen! Hogyan választotta a lelkészi pá­lyát?- Pusztavámon születtem, lelkész­család ötödik gyermekeként. Az álta­lános és középiskolát Nyíregyházán végeztem, diákkoromban aktívan sportoltam és zenét tanultam. A gim­náziumi évek alatt tevékenyen részt vettem a gyülekezet ifjúsági életé­ben. Lelkész édesapámat gyakran el­kísértem szolgálati útjaira a nyíregy­házi bokortanyák világába. Érettségi előtt döntöttem úgy, hogy jelentkezem a teológiára. Ezt az elhatározásomat a gimnázium tanárainak egy része erő­sen nehezményezte, és ettől kezdve megváltozott a légkör körülöttem. Érettségi után folytatódtak a nehéz­ségek, amikor már felvett teológus­hallgatóként behívtak két évre kato­nának. így csak 1972-ben kezdhettem el a teológiai tanulmányaimat.- Melyek voltak lelkészi pályájának állomásai, szolgálati helyei?Milyen tapasztalatokkal, tanulságokkal gaz­dagodott?- 1977-ben avattak lelkésszé Nyír­egyházán. Kihelyezett segédlelkész­ként első szolgálati helyemen rögtön héttemplomos pap lettem. A kerta­­veszprémgalsai nagy szórványterület gondozásában sokat jelentett a csalá­di háttér, tapasztalat. Hálával tartozom Síkos Lajosnak, az akkori pápai espe­resnek, aki atyai szeretettel támoga­tott és segített. Nagy jelentősége volt az akkori időkben, hogy egy szolgálati Trabanttal járhattam körzetemet. Első parókusi helyem is - ide 1979- ben iktattak be - több települést foglalt magába: Bakonytamásit, Ba­­konyszendászlót, Zircet és ezek szór­ványait. Mindezek ellenére sokat he­lyettesítettem a környező gyülekeze­tekben. A lelki munkán túl kihívást je­lentettek a szükséges építési, felújítá­si, korszerűsítési feladatok, például a zirci protestáns templom építése. 1980-ban kötöttem házasságot Pin­tér Lilla evangélikus kertészmérnök­kel, három fiúgyermekünk született. Második parókusi szolgálati helye­men 1985-ben iktattak be. Itt, Hartán éltem át a rendszerváltás pezsdítő időszakát, amely sok lehetőséget adott a gyülekezet keretein túlmuta­tó terveim megvalósítására. A rend­szerváltás után a német gyökerű kö­zösség első alkalommal szervezte meg a magyarországi német ajkú evangélikus gyülekezetek országos találkozóját. Ugyanitt nagy társa­dalmi összefogással, hagyományte­remtő módon „Együtt egymásért, az egészségesebb egyházért” mottó­val elindítottam az országos sportna­pot is. Ennek keretében jött létre az evangélikus lelkészek országos erőn­léti bajnoksága. Munkásságomért megkaptam a Hartáért emlékérmet az önkormányzattól. A paksi gyülekezetbe 1995-ben ke­rültem. Tagja voltam az első, váraljai Szélrózsa országos ifjúsági találkozó szervezőbizottságának, 1997-ben és 2007-ben pedig Paks adott otthont az országos evangélikus találkozónak. A két esemény között egy alkalommal a Déli Egyházkerület missziói napját is a városunkban rendezték meg. Igyekeztem az egyház ügyeiben is aktívan részt venni: az országos pres­bitérium tagjaként voltam országos jegyző, majd zsinati tag, az országos jelölőbizottság tagja. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázi­um és Kollégium igazgatótanácsában is tag voltam. Paks város társadalmi és kulturális életében is az evangéli­kus egyházat szándékoztam minél jobban képviselni.- Miért volt fontos az országos evangélikus találkozó az ön, illetve az egyház szempontjából?- Mindig lényegesnek tartottam az egyház társadalomban betöltött sze­repét és küldetését. Paks nagyszerű lehetőséget kínált az első és az ötö­dik országos találkozó megszervezé­sére. Fogadókészséget tapasztaltam a gyülekezet, a város és az erőmű ré­széről is. Sokak számára máig felejt­hetetlen élmény a történelmi egyhá­zak regionális találkozója, amelyet az ökumenizmus jegyében szerveztünk meg. Köszönettel tartozom a törté­nelmi egyházak akkori vezetőinek a testvéri együttműködésért.- Van-e olyan igehely a Bibliából, amely mintegy vezérlő elvként, mot­tóként végigkísérte a pályáján?- Igei mottóm Máté 6,25-34 az Is­ten gondviseléséről. Szolgálatom­ban mindig nagy hangsúlyt fektettem a szép magyar beszédre, a lelkipász­tori magatartásra, az emberekkel való megkülönböztetés nélküli pozi­tív kapcsolat megteremtésére. Úgy érzem, ezt értékelte a város, amikor két ciklusra is megválasztottak a he­lyi választási bizottság elnökének. A pályámon nagy megtiszteltetés ért, amikor 2006-ban a Tolna-Bara­nyai Egyházmegye esperese lettem, 2015-ben pedig a Déli Egyházkerület­től megkaptam az Ordass Lajos-em­­lékplakettet. Igyekeztem segítő szán­dékkal fordulni a lelkészek és a gyü­lekezetek felé. Örömömre szolgált, amikor a problémákra hatékony meg­oldást találtam. Köszönettel tartozom elnöktársamnak, Andorka Árpád fel­ügyelő úrnak, aki mindenben mellet­tem állt, és segítette munkámat. ■ Walkó Ádám Jegyzetlapok Anyám levele. Az íróasztal felső fi­ókjában találok két összekötött cso­magot. Anyám szépen formázott betűi a borítékon, négy-öt üzenet fér­jének, bátyámnak és nekem. „Kedvesem, ne dolgozz annyit. A favágás nehéz, és Sopron messze van” - írta 1957 decemberében. „Ta­nulj, Lacikám. Isten legyen büszke rád...”- ezt a hittudományi egye­temre címezte... „Öcsikém ne hara­gudj, hogy mindig kérdezlek, látni akarlak. Te maradtál utolsó remény­ségem. Akármikor jössz, percre nézz be hozzám, és oltsd el az égve hagyott villanyt!” Azt írja még, mostanában csak a Bibliával tudja vigasztalni magát. Hatvankilenc éves. # $ * Róma. Jeges tramontana, égető fagy mindenütt. A fiatal pár újra ott a té­ren, kis kályha parazsán gesztenyét sütnek. A nő kesztyűjének az ujja le­vágva, így forgatja a finom csemegét. A férfi tíz szemet tesz az apró zacs­kóba, és árulja nagy hangon, né­hány euróval többet kér, mint amennyi a krétával írt föliraton lát­szik. Hamar beesteledik. Az Örök Város didereg. A templomokban a papok vastag ruhába öltözve, nyakuk köré csavart kendőben idézik a Bib­lia ódon szavait. A közelemben idős nénike, vékony kardigánban, kipiro­sodott arccal. Bizonyára Isten mele­gíti kérges tenyerével. * * # Kobzos Kiss Tamás halálára. Igazi nevét költő apjától kapta, s az utób­bi évtizedekben ragasztották hozzá a Kobzost. Sokáig a koboz volt legked­vesebb hangszere, ezzel varázsolt kedvet és reményt. De tudott zongo­rázni, gitározni, citerázni, brácsázni és tekerőlanton játszani is. Énekes és hangszeres előadóművész - ez állt névjegykártyáján. Ez azonban csak az egyik része tevékenységének: az Óbu­dai Népzenei Iskola igazgatója is volt. Tanított és könyveket írt. Tag­ja volt a Zenetanárok Társaságának, 2013-tól a Magyar Művészeti Akadé­miának. Előadóként a magyar régi zenét támasztotta föl; az európai közép­kori énekes zenének Erdélyben tá­bort szervezett. És bármilyen meg­lepő, a mai kortárs zenében is sokat vendégeskedett. Zseniális zeneszer­zőnk, Szabados György fontos mű­veinél bábáskodott. Az események titkos története című zeneműve ma­gasztos himnusz, emlékeztető az emberi szabadság 1956-os eltiprásá­­ra. Hogy ne lehessen belekötni, a szerző a drámai szöveget megfordí­totta: Kobzos Kiss Tamás egyedül­álló énekművészi és alkotói teljesít­ménye megismételhetetlen bravúr. Gyertyát gyújtok, így emlékezem. A sok kedves találkozásból egy régeb­bi villan belém. Öreg, időmart, erdé­lyi református templomban zsoltáro­kat énekelt. így teszek én is, kinyitom a Református énekeskönyvet, és meg­keresem a 276. fohászt: ^

Next

/
Thumbnails
Contents