Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-11-08 / 45. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2015. november 8. » 13 Rovatunkban sorozatot indítottunk a különböző gyűjteményi szakmai egyesületekről, amelyek háttérként szolgálhatnak a gyűjteményügy területén működő munkatársaknak. Eddig két egyesületet ismerhettek meg olvasóink: a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületét (MELTE) és az Egyházi Könyvtárak Egyesülését (EKE). Ezúttal egy világi szervezet, a levéltáros-egyesületek közül a legnagyobb és legrégebbi, a Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) mutatkozik be, amelynek tagjai között természetesen ott vannak az egyházi levéltárosok is. Bemutatkozik a Magyar Levéltárosok Egyesülete ■ Dr. Ólmosi Zoltán A Magyar Levéltárosok Egyesülete 1980-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik szekciójaként jött létre. Néhány év elteltével merült fel, hogy szükséges egy önálló szervezet megteremtése. Hosszas előkészítő tevékenység után 1986. december 13-án alakult meg az egyesület. A visszaemlékezők szerint e szakmai közösség létrehozása demokratikus folyamat eredménye volt, valóban azok a személyek kerültek a vezetők közé, akiket a többség arra alkalmasnak ítélt. A létszám 530 fő volt, amely - különösen a levéltárosok akkori országos összlétszámához képest (745) - tekintélyesnek számított. Az egyesület ekkortól folyamatosan működik, s feladatai egyre sokrétűbbé váltak. Melyek ezek? Az MLE a legkülönbözőbb levéltári programok szervezését végzi, jelentős részben olyanokét, amelyeken alkalom adódik a levéltárosok szakmai tudásának fejlesztésére, ugyanakkor olyan programokat is kínál, amelyek vonzóvá teszik az egyesületi létet. Az egyesületi élet egyik központi eleme az éves vándorgyűlés, amely egyrészt tudományos eszmecsere, másrészt a közös szórakozás terepe s olyan alkalom, amelyen az ország legkülönbözőbb részén élő levéltárosok kicserélhetik nézeteiket, és személyesen is találkozhatnak. A vándorgyűlés mellett - főként az elmúlt években - olyan sorozatot indított útjára az egyesület, amely az ország összes levéltárának lehetőséget nyújt önmaga bemutatására: ez a Nyitott levéltárak programsorozat. Ennek keretében konferenciák szerveződnek, és átadják Az Év Levéltára, ületve Az Év Levéltári Kiadványai díjat. THESAURUS Üh í w Rovatgazda: Kovács Eleonóra A Magyar Levéltárosok Egyesülete - eltérően egyes külföldi szervezetektől - nemcsak a szűk értelemben vett szakma, vagyis a levéltárosok és levéltári kezelők előtt áll nyitva, hanem a levéltári munkához közel ál-/7VA: 193 b” ló munkatársak (restaurátorok, informatikusok, gazdasági szakemberek, irattárosok), de akár külső érdeklődők számára is nyitott. Az egyesület különböző szekciókban is folytat szakmai munkát, ilyenek az állományvédelmi, a forrásközlő, az informatikai, a gazdasági szekció, s éppen most van alakulóban egy levéltár-pedagógiai szekció is. Az MLE különböző kiegészítő szakmai képzéseket is szervez, amelyek konferencia, kerekasztal, illetve szervezett, több alkalomból álló oktatás formájában valósulnak meg. Részt vesz az egyesület - többek között szakmai viták révén - a levéltárakra vonatkozó törvények, jogszabályok előkészítésében, tervezeteinek véleményezésében. Bevonták e szakmai közösség képviselőit több, a levéltárakkal kapcsolatos jogszabály kidolgozásába, amelyeknek az előkészítő vitájában a szakma nagy hányada részt vett. (Ilyen volt például a 10/2002. [IV. 13.] NKÖM-rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről.) Az MLE külföldi tanulmányutakat is szervez, s az egyesület keretein belül kiállítások, ismertetők is készülnek. Saját kiadványa a Levéltári Szemle, amely évente négy alkalommal tudósít a levéltári életről, bemutatja a szakma legújabb eredményeit, illetve a történeti szakirodalomhoz is fontos tanulmányokkal járul hozzá. 2015-ben adta ki az egyesület a Magyarország levéltárai című kiadványt, amely külön fejezetet szentel az egyházi levéltáraknak, köztük a Magyarországi Evangélikus Egyház levéltárainak és levéltárügyének. Működik két honlap is, az MLE és a Nyitott levéltárak honlapja (leveltaros.hu és nyitottleveltarak.archivportal.hu). Az egyesület igyekszik érdekvédelmi tevékenységet is folytatni, illetve kapcsolatokat ápol más országok hasonló egyesületeivel. Öröm az is, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesülete mellett működnek olyan levéltáros-közösségek - a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete, a Fiatal Levéltárosok Egyesülete, a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség -, amelyek a szakma külön területeit és rétegeit fogják össze, így vannak jelen a magyar levéltárosok közösségében. A szerző az MLE alelnöke, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltáránakfőlevéltárosa HIRDETÉSEK Társadalom és egyház Kereszténység és közélet Krisztus és a 21. század A világ (nem (fsak) lutheránus szemmel/ • Kötőszó - Rákérdez, következtet, összekapcsol. Olvassa, kövesse és ossza meg! n SíaS k:> kotoszo.blog.hu 'VTaizé-ima és énekegyüttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hősök tere 10-11.) minden hónap második keddjén, legközelebb november 10-én, 18 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. Információ: gyertyafény, lutheran. hu. A Kor álelőjátékok... szakmai bemutatója A Korálelőjátékok az Evangélikus énekeskönyv énekeihez című gyűjtemény szakmai bemutatóját november 13-án, pénteken 18 órakor tartjuk a Régi Zeneakadémia Bach-termében (Budapest VI., Vörösmarty u. 35., földszint). Az Evangélikus Kántorképző Intézetben készült, 175 könnyű korálfeldolgozást tartalmazó kötetet a két szerkesztő, Bence Gábor és Gálos Miklós ismerteti A reprezentatív válogatás előadásában közreműködnek: Ecsedi Zsuzsa, Gálos Miklós, Kérges Dániel, Kocsis Krisztina, Mekis Péter, Németh Sándor, Szebik Attila. Szeretettel várunk mindenkit, aki részt venne a közös örömben és hálaadásban! Médiamunkások „képződése” a baptista egyházban Sajtótörténeti kitekintés egyházrajzi adalékokkal ■ Győri Kornél Bár 1895 óta van az egyháznak saját lapja - az idén 109. évfolyamába lépett Békehírnök nem a szó megszokott értelmében vett újság. A Magyarországi Baptista Egyház 1846-os hazai elindulása után elsősorban az evangéliumi hitigazságok és erkölcsi normák megerősítését, valamint új megtérők toborzását tűzte ki célul. Tartalmát elsősorban igemagyarázatok, missziói híradások és olykor egy-egy világunkat érintő téma (például a világháború eseményei, természeti katasztrófák) biblikus kommentálása határozta meg. A szerzők kezdetben túlnyomórészt a közösség prédikátorai voltak, akik képzettségüket a Baptista Teológiai Szemináriumban és önképzés útján szerezték. A lapban megjelent írások nem voltak összemérhetők újságírói szempontból a gazdag és sokszínű kortárs hazai sajtóval. Mégis hatottak, és tízezrek életére gyakoroltak érzékelhető befolyást a lap által képviselt lelki és erkölcsi értékek miatt, amelyeket szerzőik élő hittel és szenvedéllyel tártak olvasóik elé. A múlt század húszas éveire azonban kitűnt, hogy a nagy tekintélyű és nagyra becsült atyák által tudatosan fenntartott, a kegyességhez illőnek vélt archaikus stílus már nemcsak a körülöttünk lévő világ számára érthetetlen, de egyre nehezebben tudja megszólítani a mind műveltebbé váló elkötelezett hívőket is. Változásra volt szükség. Ez megtörténhetett volna a régi gárda puccsszerű eltávolításával, mint erre nem egy példa található a nagyvilágban. Egy bibliás közösségben azonban ez még csak föl sem merült. Az első világháború után mind több, korábban világi téren vagy más patinás felekezetben nagy műveltségre szert tett, megtérését követően elkötelezett baptista lelkipásztorrá lett talentumos fiatallal gazdagodott az egyház. Vezéralakjuk volt a korábban a profán újságírásban is nagy gyakorlatot szerzett, karizmatikus szervező, Somogyi Imre is. Somogyi Imre a békés változás érdekében 1924-ben létrehozta a baptista egyház ifjúsági szövetségét, amely hamarosan gyűjtőhelye és műhelye lett az egyház korszerűsítését szorgalmazó, főleg fiatal tagoknak. Még az év őszén megszületett A Kürt - nem a Békehírnök ellenében vagy a helyett, hanem annak társaként. A Békehímök cikkeit a régies hangvétel mellett a prédikációszerű textusorientáltság jellemezte. A Kürt problémaorientáltan, korszerű formában juttatta érvényre a Szentírásban gyökerező választ. A Kürt szellemisége a Békehímökben is szívesen látott szerzői által fiatalítóan hatott az ekkor már három évtizedes régi folyóiratra is. HIRDETÉS Az ifjúsági szövetségnek egy-két év alatt kiépült az országos hálózata, a Kárpát-medence minden baptista gyülekezetébe eljutott. Az ifjúsági köröknek A Kürt által is terjesztett központi mintáját követve szinte mindenhol működött Somogyi Imre zseniális ötlete folytán az ifjúsági kör szerves részét alkotó önképzőkör. Gondoljuk el: hetente több ezer, főleg falusi és legföljebb elemi iskolát járt fiatal próbálkozott rövid bizonyságtételek, elbeszélések, sőt versek megfogalmazásával, készült kiselőadásokra. Ezeket - a szóbeli előadásokat is - közösen megbeszélték. Sok százan közülük a helyi közegben hatékonyan fellépő, gondolataikat megfogalmazni és érvelve előadni képes szószólói lettek az evangéliumnak. (Ez a missziót lendítette fel.) Többtucatnyian pedig alkalmassá váltak, hogy - kisebbnagyobb szerkesztői simítással - országos szinten, A Kürtben és a Békehímökben is megjelenjenek írásaikkal. A médiaképzésnek ez a népi, spontán módja azonban nem lehetett volna sikeres, bármilyen kiváló ötletgazda szervezte is, ha az így mozgósított fiatalok ezreit nem feszíti a vágy, hogy a Jézus Krisztus megismerése nyomán szívüket csordultig betöltő értékeket közöljék hittestvéreikkel és még nem hívő felebarátaikkal. Az értelemmel bíró médiaképzés- legyen az intézményes vagy önképzés - nemcsak Isten adta tehetséget feltételez, hanem azt is, hogy a képzendő szívét általa mindenképpen közlendő érték, értékek töltik be. Két példával igyekszem segíteni, hogy pontosan értsük, mire gondolok. Jeremiás próféta így vall: „Ahányszor csak megszólalok, kiáltanom kell és hirdetnem, hogy erőszak és elnyomás uralkodik. Az Úr igéje csak gyalázatot és gúnyt szerzett nekem egész nap. Azt gondoltam: nem törődöm vele, nem szólok többé az ő nevében. De perzselő tűzzé vált szívemben, csontjaimba van rekesztve. Erőlködtem, hogy magamban tartsam, de nincs rajta hatalmam.” (Jer 20,8.9) De álljon itt egy „profán példa" is az ókori Rómából. Cato minden szenátusi felszólalását, bármi volt is a téma, ezzel fejezte be: „Ceterum censeo Carthaginem esse delendam”- „Egyébként javaslom Karthágó elpusztítását”... Számunkra azonban alighanem Pál megfogalmazása a helyénvaló: „...ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer nehezedik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot!” (íKor 9,16) A szerző nyugalmazott teológiai professzor, a Békehírnök baptista hetilap korábbi főszerkesztője Meghívó „...szárnyai alatt oltalmat találsz..." (Zsolt 91,4) November 8-án délelőtt to órakor Tóth Vivien ötödéves evangélikus teológushallgató fog igét hirdetni a rákospalotai evangélikus gyülekezet kistemplomában (Budapest XV., Juhos u. 28), délután 15 órai kezdettel pedig a Baptista harangzenekar zenei és Durgonics Tamásnak, a református siketmisszió munkatársának igei szolgálatával, illetve Szluka Lídia vak énekművésznő előadásával szeretetvendégséget tartunk szintén kistemplomunkban. Minden érdeklődőt hívunk és várunk szeretettel. Az örökkévaló egy igaz Isten szeretete, jósága, békessége és áldása legyen Veled és szeretteid életével, most és mindörökké. Ponicsán Erzsébet lelkész Érdeklődni lehet: 20/824-4699; ponicsanerzsebet@gmail.com