Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-11-01 / 44. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2015. november 1. » 15 A Facebook és a gyűlöletbeszéd ORKAfeszt Budavárban ► A Budavári Evangélikus Egyházközségben mindig is nagy hangsúlyt kapott a magaskultúra és az egyházzene ápolása, terjesztése. Peskó György legendás orgonaestjei felejthetetlenek, de rendszeres zenei al­kalmak színesítik a gyülekezet életét napjainkban is. Minden hónap első vasárnapján orgonazenés áhítatok, decemberben pedig ádven­ti orgonestek várják az érdeklődőket. Az idén tavasszal első ízben meg­rendezett és igen nagy közönségsikert aratott VivaceFest - régi zenei fesztivál - után ORKAfeszt címmel november 14-22. között orgona­kamarazenei fesztiválra várják az érdeklődőket. A menekültkérdéshez hasonlóan megosztó téma régen bukkant föl utoljára az internet magyar szeletén. Jó pár éve, az iWiW elterjedésekor egyfajta önértékelési mérőszámnak volt tekinthető, hogy kinek hány is­merőse van a közösségi oldalon. A Facebookon ez a fajta „bejelölök mindenkit, akivel valaha találkoztam” hangulat már jóval kevésbé volt érez­hető - sőt az utóbbi időben a magyar közéletben zajló események hatá­sára gyakran előfordul, hogy a fel­használók megszüntetik a kapcsola­tot az ellenkező politikai hovatarto­­zású ismerőseikkel. A menekültek vagy migránsok (már a különféle elnevezések haszná­lata is egyfajta állásfoglalás) tömeges magyarországi megjelenése felszítot­ta az indulatokat: gyakorlatilag bárki láthatott a Facebook-üzenőfalán olyan bejegyzést, amelyben valaki kijelentet­te, hogy törli azt az ismerősét, aki a menekültek mellett vagy ellen foglal állást. Többnyire persze ellenük. A Facebookon persze nem lehet mindent: az amerikai közösségi oldal irányelvei kizárják a rasszista és uszí­tó tartalmak közlésének lehetőségét, akárcsak a pornográf tartalmakét. Ez utóbbival kapcsolatban tavaly so­kan megszólaltak, amikor azért in­dult kampány, hogy az éppen gyer­meküket szoptató anyákról készült képeket ne törölje automatikusan a Facebook. A női mell ugyanis már olyan erotikus tartalomnak minősül, amely nemkívánatos az oldalon. A szoptatás azonban egyszerűen csak egy babával megélt intim pilla­nat, semmi köze a vágykeltéshez, rá­adásul a nyilvános helyen történő EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence szoptatás társadalmi elfogadottsága is olyan cél, amelyért érdemes küz­deni, hiszen nem kell bizonygatni, hogy az anyatej mennyire szükséges a kisbabák fejlődéséhez. A #Free Th eNipple kampány alulról jövő kezdeményezés volt, de nemrég „felülről” is érkeztek megkeresések a Facebookhoz. Augusztus végén a né­met igazságügy-miniszter, Heiko Maas fordult a közösségi oldal üze­meltetőihez, hogy vizsgálják felül a rasszista gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzésekre vonatkozó irányelveiket. Mert míg a fedetlen intim testrésze­ket ábrázoló képeket automatikusan törli a rendszer, addig az idegenellenes kijelentések fennmaradhatnak - állt a politikus indoklásában. A Facebook ígéretet is tett arra, hogy tárgyalások­ba bocsátkozik ez ügyben a német ve­zetéssel, a közösségi oldal tagjaival pe­dig közölte, hogy a gyűlöletbeszéd nem fogadható el az oldalon. Szeptember elején Angela Merkel német kancellár szólalt fel annak ügyében, hogy a magáncégeknek is fel kell lépniük a rasszizmus terjedése el­len, külön kiemelve, hogy a Facebook­­nak már vannak ilyen szabályai, csak használni kellene őket. Az evangéli­kus lelkészcsaládba született Merkel értelemszerűen aggasztónak találta, hogy az internet az idegengyűlölet terjesztésének egyik eszköze. New Yorkban egy ENSZ-rendez­­vényen ugyancsak szeptember végén Angela Merkel és Mark Zuckerberg a Facebook alapítója is beszédet mondott, illetve ezt megelőzően a né­met kancellár a közös asztalnál rá is kérdezett, hogy dolgoznak-e már a cégnél a gyűlöletkeltő posztok prob­lémáján. A véletlenül bekapcsolva maradt mikrofon tanúsága szerint igen, noha addig a pillanatig ennek kézzelfogható jele nemigen látszott. Éppen ezért nem is volt váratlan, hogy egy würzburgi ügyvéd feljelen­tést tett a Facebook német leányvál­lalatának, a Facebook Germany GmbH-nak a vezetői ellen „közösség elleni uszítás elősegítése” miatt. Chan-jo Jun már több mint hatvan uszító és rágalmazó bejegyzést jelzett sértőnek, de az esetek többségében nem törölték őket. A németek komo­lyan veszik ezt a kérdést, augusztus­ban például több ezer eurós bírságot szabtak ki egy berlini férfira, mert ar­ról írt, hogy a kisebbségiek számára újra kellene nyitni a gázkamrákat... Nyilván nem véletlen, hogy az Evangélikus.hu kommentelési felüle­ténél szereplő, „A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, tör­vényt, illetve személyiségi jogokat sért” kitétel első helyen tartalmazza a gyűlöletkeltést - valószínűleg ez jut mindenkinek az eszébe, amikor az in­ternetes hozzászólásokkal kapcsola­tos problémákról hall. A német pél­da talán útmutató lesz abban - a szó­lásszabadság megfelelő érvényesülé­se mellett -, hogy a netes kommuni­káció az emberi értékek tisztelete irá­nyába mozduljon el. Az orgonistáknak ritkán adatik meg a kamaramuzsikálás lehetősége. So­kan csak esküvőkön élik meg az együtt zenélés örömét. Másik hiá­nyossága egyházzenei életünknek, hogy mi, evangélikusok talán túlzot­tan koncentrálunk Bachra és ba­rokk szerzőinkre, és eközben a követ­kező két évszázad művei háttérbe szorulnak. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy éppen a zene az, ami egyháza­inkat a legtisztább módon összekö­ti, hiszen katolikus templomokban is felcsendülnek nagy protestáns zene­szerzőink művei, de katolikus szer­zőket is megihletett korálkincsünk felbecsülhetetlen gazdagsága, kato­likus komponisták tollából is csodá­latos feldolgozások születtek. Az ORKAfeszt mindhárom irány­ban próbál hiánypótló lenni. Nevé­ből adódóan a kamarazene van elő­térben különböző hangszercsopor­tok kombinációjában, ám a koncert­műsorok összeállításánál arra is fi­gyeltek, hogy most, a reformáció kezdete közelgő ötszázadik évfordu­lója jegyében ötszáz év zenéje csen­düljön fel, képviselve a barokk mel­lett a késő romantikát és a modern kort ugyanúgy, mint a kortárs zenét. Sigfrid Karg-Eiert műve nyitja a fesztivált november 14-én, aki bár a német késő romantika képviselője volt, megőrizve a bachi kontrapunk­­tikus szerkesztést és motivikát, egé­szen új hangzásvilágot és harmónia­rendszert dolgozott ki, előrevetítve az impresszionizmust. A különleges ka­maraművek Bányai Júlia (szoprán) és Kuklis Gergely (hegedű) közremű­ködésével csendülnek fel. Barokk hegedűszonáták hangza­nak el november 17-én barokk he­gedűn Ábrahám Márta előadásá­ban, kontinuókísérettel (Kővári Pé­ter - orgonapozitív). A november 19-i koncert is ba­rokk műveket sorakoztat fel, de a trombitához szükséges nagy orgoná­val, Borsódy László és Szotyori Nagy Gábor közreműködésével. November 21-én szokatlan hang­szerkombinációban hallgatható majd több évszázad zenéje Kiss Alexand­ra Enikő (brácsa) és Virágh András Gábor (orgona) játékában. A fesztivált záró ünnepi kamaraze­nés istentisztelet november 22-én 11 órakor lesz, melyen Bach, Schütz, Wolf művei, Mozart templomi szoná­tái és Jehan Alain 20. századi francia zeneszerző Messe modale miséje mellett ősbemutatóra is sor kerül. Századunk egyik sokszorosan kitün­tetett ifjú zeneszerzője, Virágh And­rás Gábor készül egyházzenei uni­kummal, mely az istentiszteleten fog először elhangozni. (A fesztivál fővéd­nöke dr. Fabiny Tamás püspök.) Az ORKAfeszt a tavaszi régi zenei fesztiválhoz hasonlatosan egyben alkalma a közösségi összefogásnak is. A fesztivált anyagiakban - mások mellett - támogatják a környező ke­rületek, cégek, a pazar helyszínt a bu­davári gyülekezet biztosítja. Van, aki szolgáltatásokkal, felajánlásokkal, munkájával segíti a szervezőket. A közösségi összefogásnak köszön­hetően belépőt nem szednek, hogy a hangversenyek mindenki számára elérhetők legyenek, ám azok között, akik a helyszínen váltható támogatói jeggyel segítik a rendezvénysoroza­tot, értékes magyar borokat és kéz­műves fesztiválsütiket sorsolnak ki. A szervezők sok szeretettel várnak mindenkit november 14-22. között a budavári evangélikus templomba: kicsiket és nagyokat, gyakorló ke­resztyéneket és keresőket, megpi­henni vágyókat, avagy kulturális iz­galmat keresőket. (További részletek a www.csifesz.hu internetes oldalon.) ■ Bán István ■ N. B. Templomépítési (majdnem) jubileum Avagy a hölgyek korát Nagymányokon sefirtassuk Összegyülekezett az egyházközség apraja-nagyja, távolabb­ról is hazajöttek az időközben elszármazottak, mert októ­ber 25-én a nagymányoki evangélikus templom húszéves jubileumát ünnepeltük. De vegyük sorjában a dolgokat! Lelkészelődöm, Kari Béla álma volt, hogy szülőfalu­jában legyen templomuk az evangélikusoknak. Mert ere­detileg Nagymányokot kizárólag német ajkú római ka­tolikusok lakták, s a szomszédos Kismányokon, illetve Váralján éltek a szintén német földről idetelepült evan­gélikusok. Időközben azonban e környező falvakból munka- (bánya) és építési lehetőség miatt Nagymányok­­ra is költöztek lutheránusok - ők aztán hosszú éveken át a lelkész házának melléképületében kialakított terem­ben gyülekeztek össze. A lelkész halála utáni időben az agilis presbiterek s a lel­kész özvegye, Jolánka néni kezdték el a templomépítés meg­szervezését. A terveket a jubileumi ünnepségen is jelen volt KráhlingJános építész készítette. Hívogató, szívet melen­gető lelki otthont álmodott meg a nagymányokiaknak. Az önkormányzat telek adományozásával tette lehetővé az épít­kezést, a munkát pedig a presbiterek szervezték meg. Nagyrészt kalákában folyt az építkezés: mindenféle szakember akadt a környéken, a segédmunkát pedig a gyü­lekezet adta. De az asszonyok is be voltak fogva: ők sütöt­­tek-főztek az éhes férfinépre. A szervezés tehát avatott ke­zekben volt: Riesz Henrik és Lohfink Henrik gondnok irá­nyította a csapatot. A gyülekezet fiatal lelkésze, Ócsai Zol­tán is kivette részét a kétkezi munkából, Klem Ádám ács­mester pedig annyi gimnazistát még nem látott egyszer­re a tetőn - ahogy ma is emlegeti -, mint amikor a nagy­mányoki templomot cserepezték. A jubileumi istentiszteleten Ócsai Zoltán igehirdeté­sében sok apró momentumot felidézett, amelyek szöve­tét adnák annak a képnek, amelyre e templom építését festenénk. Történések, találkozások, emberek, a segítő szeretet számtalan megnyilvánulása - ezek az élő kövek templomunkban, ahol azóta is vasárnapról vasárnapra hangzik Isten igéje. Jó volt úgy együtt lenni, hogy ezen a szép ünnepen megint mindenki mosolygott és olykor könnyezett. Ismét gyönyör­ködhettünk régi kántorunk, dr. Kretz István orgonajátéká­ban és a gyülekezet fiataljaiból alakult ökumenikus Glory Hope kórus énekében. A közgyűlésen Filczinger Ágnes felügyelő foglalta össze a emplomépítés történetét, Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő pedig arra emlékeztetett, hogy 1994 igazán kü­lönleges év volt egyházmegyénk életében, mert akkor két új templomot is felszentelt dr. Harmati Béla püspök: Nagy­­mányokon és Zombán. (Ebből mindenki rögtön kiszámol­hatja, hogy templomunk valójában immár huszonegy éves, ám a hölgyek - die Kirche - korát nem illik firtatni... A lényeg, hogy a torony újrafestésével - objektív okok mi­att - nem készültünk el idejében, azonban szerettük vol­na méltó módon megünnepelni a jubileumot.) Az istentisztelet utáni közgyűlés keretében köszöntöt­tük azokat, akik az építési munkából leginkább kivették a részüket, kiváltképpen hűséges gondnokunkat, Hufnägel Jánost, aki akkor is azon volt, és azóta is azon van, hogy az istentiszteletet méltó módon ünnepelhessük. Végül idekívánkozik az a történet, amelyet a szeretetven­­dégségen gőzölgő töltött káposzta felett hallottam: „A temp­lomszentelés alkalmával az a javaslat érkezett, hogy a sze­­retetvendégségre szendvicseket készítsenek az asszonyok. Riesz Heini bácsi, áldott emlékű és mindig viccelődő gondnokunk erre azt felelte: Egy nagy túróst! Rántott hús lesz és meleg ebéd!” így esett, hogy nemcsak meleg ebéd­del, hanem meleg vacsorával is és zenekarral, lakodalom­hoz illő táncos mulatsággal adták meg a módját, hogy fel­épült a nagymányoki evangélikus templom, a mi kedves ék­szerdobozunk. Aki nem hiszi, járjon utána, szeretettel látunk minden érdeklődőt a vasárnap fél 10-kor kezdődő istentiszteletek alkalmával! ■ Schaller Bernadett nagymányok-váraljai lelkész HIRDETÉS Fassang László előadása a budavári evangélikus szabadegyetemen November 2-án, hétfőn 19 órai kezdettel tartjuk a budavári evangélikus szabadegyetem következő alkalmát a Bécsi kapu téri evangélikus temp­lom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 28.). A kezdőáhí­tat után Fassang László orgonaművész tart előadást Az orgonazene ál­tal megszólított lelki dimenziók címmel. A belépés ingyenes. Minden ér­deklődőt szeretettel várunk! fotó: kővári Péter

Next

/
Thumbnails
Contents