Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-10-11 / 41. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2015. október 11. 15 Nemsokára a klímamenekültek is elindulnak... ► Az utóbbi hetek állandó témája lett a folyamatosan érkező migránsok áradata. A szakemberek figyelmeztetnek, hogy ez csak a kezdet. A menekülteknek ennél jóval nagyobb tömegére kell számítani akár már néhány éven belül, amikor a globális felmelegedés közvetlenül is érzeteti a hatását bolygónk sok területén. Az első klímamenekülteket 2007-ben regisztrálták Új-Zélandon: SigeoAlesana és családja Tuvaluból, az óceániai szigetországból költözött el. Menedékjog iránti kérelmüket visszautasították, a tartózkodási engedélyt azonban végül megkapták a bíróságtól. A testület a pozitív döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy az ütés a hároméves gyermek egészségét veszélyezteti az emelkedő tengerszint hatására erősen romló vízminőség. A Közel-Kelet is egyike a föld legveszélyeztetettebb övezeteinek, amelyeket a globális klímaváltozás hatásai fenyegetnek. A közel-keleti vízhelyzet gazdasági, politikai és biztonsági válsággal is fenyeget: a következő huszonöt évben olyan mértékben csappannak meg a régió vízkészletei, hogy az újabb konfliktusokhoz és így újabb jelentős menekültáradathoz vezet majd. Ezen a területen az utóbbi években egyre többször söpörtek végig korábban példátlan, akár hetekig tartó hőhullámok. Az így kialakult vízhiány - a világ erőforrásait kutató intézet, a World Resources Institute (WRI) szerint - a szíriai polgárháború kirobbanásához is hozzájárult. A világ vízhiánnyal leginkább fenyegetett harminchárom országa ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ararat@lutheran.hu közül tizennégy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában található a WRI adatai szerint. Mivel ezekben az országokban meglehetősen gyorsan nő a népesség, a közeljövőben a vízfogyasztási igény is növekedni fog, nemcsak családi, hanem ipari szinten is. Az viszont egyelőre nem világos, hogyan fogják kielégíteni majd ezt a növekvő igényt, hiszen a régió folyói látványosan apadnak, vagy súlyosan szennyezettek. A Közel-Keleten már korábban is voltak összetűzések a víz miatt, a vízkészletek fontos szerepet játszanak például az Izrael és Palesztina közötti konfliktusban is. Áder János magyar köztársasági . elnök az Egyesült Nemzetek Szervezetének csúcstalálkozóján, amelynek témája a fenntartható fejlődés volt, emlékeztetett rá, hogy a Római Klub több mint negyven évvel ezelőtt fogadta el jelentését, amely rávilágított arra, hogy az addig korlátlannak gondolt fejlődés nem tartható fenn. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ országainak nemhogy negyven évük nincs, de hamarosan negyven napjuk sem marad a megegyezésre. „Sokan és sokszor idézték azt a kelet-afrikai közmondást, hogy a földet nem őseinktől örököltük azért, hogy azt tegyük vele, amit akarunk, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön. Ám ha nem térünk észre, gyermekeink örökségét feléljük, megsemmisítjük, elherdáljuk” - fogalmazott az elnök. A megművelhető területtel együtt csökken a megtermelhető élelmiszer mennyisége, ha pedig tovább gyorsul a víz körforgása, a hidrológiai ciklus, akkor egyre gyakoribb és egyre súlyosabb természeti katasztrófákkal kell számolni. Ha tovább folytatódik a tengerek, óceánok savasodása, akkor egymilliárd ember elsődleges élelmiszerforrása kerül veszélybe. Ennek következtében a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség is nőni fog, és ebből adódóan nőni fog a társadalmi feszültség is, amely ellehetetleníti a jó kormányzást, a biztonságot és a békét. A folyamat végén háború és a mostaninál lényegesen nagyobb mértékű migráció következik - figyelmeztetnek a szakemberek. És talán már az sem kérdés, hogy ez be fog-e következni, legfeljebb csak az, hogy mikor... ■ - s. a. -Kihelyezett parókusi alkalmassági vizsgálatra került sor október 5-én, hétfőn Balatonbogláron. A Somogy-Zalai Egyházmegye esperesi hivatalában tartott megmérettetésen Pongráczné Győri Boglárka kaposvári beosztott lelkész adott számot elméleti és gyakorlati ismereteiről a püspökből, esperesből, felügyelő lelkészből és egyházközségi felügyelőből álló bizottság előtt. A lelkésznő megfelelt a vizsgán, így mostantól parókus lelkészi állásra megválasztható. Képünkön (balról jobbra): Szemerei János püspök, Pongráczné Győri Boglárka, Pongrácz Máté kaposvári lelkész, Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna esperes és Sütő Zoltán kaposvári felügyelő. ■ Adámi Mária felvétele HIRDETÉS A Veszprémi Egyházmegye evangélikusainak találkozója „Bízzatok, én vagyok..!’ (Mk 6,50) A Veszprémi Egyházmegye negyedik alkalommal hívja össze az evangélikusokat október 18-án, vasárnap délelőtt 10 órára Pápára, a városi sportcsarnokba egész napos programra. Igét hirdet Szemerei János püspök. Előadást tart Prőhle Gergely országos felügyelő, helyettes államtitkár és dr. Hafenscher Károly, egyházunk zsinatának lelkészi elnöke, az állami Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa. Az istentisztelet énekeit kíséri és hangversenyt ad a Magyar Honvédség Légierő zenekara. Fellépnek a találkozón, gyülekezeti kórusok, ifjúsági és néptáncegyüttesek. A gyermekek részére délután foglalkozást tartanak. Köszönti az egyházmegye a nyolcvanadik évfolyamában járó Evangélikus Életet: fórumbeszélgetés lesz az egyház vezetőinek és a hetilap főszerkesztőjének részvételével. A nap úti áldással zárul. A sportcsarnokban az egyházmegye életét, Gyurátz Ferenc dunántúli püspök szolgálatát és Árpád-kori templomainkat bemutató kiállítás látható. Szeretettel várjuk az érdeklődőket! Akik mertek nagyot álmodni Levéltári éjszaka a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (1854-1922) építész francia mintára neoromán stílusú épületet tervezett az országos levéltár új székhelyének. Pecz nevéhez számos budapesti épület megalkotása fűződik. Ilyen például a fasori evangélikus templom, amelynek tervrajzai majd e rendezvény során is láthatók lesznek más Pecz-tervekkel együtt, vagy az I. számú vásárcsarnok, közkeletű nevén a nagycsarnok. A Bécsi kapu téri palota a maga korában az ország egyetlen, eredetileg is levéltári célokra szánt, a modern kor kívánalmainak megfelelően készült épülete volt. A belsőépítészi munkák és az üvegablakok Róth Miksa (1865-1944) nevezetes műhelyéből kerültek ki. Róthról születésének százötvenedik évfordulójára külön kiállítás is megemlékezik a levéltár új kiállítótermében, ahol a közelmúltban fellelt újabb üvegablaktervek is megtekinthetők. A palota az I. világháború után, gróf Klebelsberg Kuno (1875-1932) kultuszminisztersége idején kapta végleges formáját. A nagy formátumú művelődéspolitikus a kultúrának kiemelt szerepet szánva, pénzt és fáradságot nem kímélve törekedett elősegíteni az országos levéltár építkezésének befejezését, a levéltárat díszítő szekkók elkészítését, amely Dudits Andor (1866-1944) festőművész munkája. A faliképek a magyar történelem sorsfordító eseményeit ábrázolják. Klebelsberg az 1920-as trianoni szerződés következtében szétdarabolt országot a magyarság történelmi és keresztény múltjára alapozva a kultúra, a tudomány eszközeivel kívánta felemelni. A levéltár Csánki Dezső (1857- 1933) főigazgatósága alatt, 1923-tól költözhetett be a palotába, de az épület teljes egészében csak 1936-ban került az intézmény birtokába. A levéltári éjszaka idén is többféle programot ígér. A fenti témában előadásokat hallgathatnak az érdeklődők, köztük Benczúr László előadását Pecz Samuról, de a Thália Színház színészeinek századfordulót idéző műsora, a gyermekeknek szóló kézműves-foglalkozások és történelmi játszóház, a nagyközönség előtt egyébként zárt raktárak megnyitása és különleges iratok bemutatása is része a programnak, valamint Újváry Gábor és Vertal Beatrix Kultúra nélkül nincs Magyarország című könyvének bemutatója. A Bécsi kapu téri rendezvények mellett a levéltár óbudai épületében családtörténettel, családfakutatással foglalkozó előadások, kerekasztal-beszélgetés zajlik, valamint a Magyar ipar 200 éve című kiállítás várja az érdeklődőket. A programok ingyenesek. ■ Kovács Eleonóra A levéltári éjszaka két helyszíne: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.; illetve a levéltár óbudai épülete a III. kerület, Lángliliom utca 4. szám alatt. ► A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri székháza (képünkön), amely az Evangélikus Országos Levéltár épületének felújítása miatt jelenleg ideiglenes őrzőhelye a Luther-végrendeletnek, évente egy alkalommal érdekes rendezvénynek ad helyszínt. Október 17-én, szombaton este a levéltári éjszaka idején a levéltári palota kinyitja kapuit, és éjfélig fogadja a látogatókat, akik nem csupán az impozáns épületbelsővel, de a levéltári munka érdekességeivel is megismerkedhetnek. Az épület, amely egyediségével vonzza a látogatók tekintetét, őrzi az államhatalom, a jogszolgáltatás, a központi kormányszervek, intézmények és egyesületek 1945 előtt keletkezett iratanyagát, valamint számos híres család iratait. Az itt elhelyezett, több mint harminc kilométernyi iratanyag legértékesebb része a megközelítően száztízezer 1526 előtti oklevelet magában lósul meg, hogy bemutassák az ország legrégebbi és legjelentősebb dokumentumait őrző intézmény létrejöttét, s a látogatók számára felidézzék a századforduló és a két világháború közötti időszak hangulatát, a levéltár sajátos atmoszféráját. Az épület története mellett a levéltári szakmát meghatározó személyek munkásságával ismerkedhetnek foglaló középkori gyűjtemény, valamint a gazdag térképtár és tervtár. A levéltári éjszaka ebben az évben annak a gondolatnak a jegyében vameg az érdeklődők. Pauler Gyula (1841-1903) főlevéltárnok elképzelései és nemzetközi tapasztalatok alapján az evangélikus Pecz Samu
