Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)
2015-10-04 / 40. szám
6 -m 2015. október 4. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet „...mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok” (íKor 3,17) Segíts te is a templomfelújításban! Még ötmillió forintot szeretnénk összegyűjteni a magyarkeresztúri templom teljes külső-belső renoválásához. Célunk, hogy 2016-ban, felszentelésének ötvenedik évfordulóján már régi-új pompájában ragyoghasson. A magyarkeresztúri templom a Vadosfai Evangélikus Egyházközséghez tartozik (honlapcím: http://vadosfa.lutheran.hu). Az egyházközség számláját a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet vezeti. Számlaszám: Magyarkeresztúr: 59500186-11095952. Kérjük, a Közlemény rovatban tüntessék fel: „Magyarkeresztúri templomfelújítás”. A gyűjtés lezárásakor az adományozók között kisorsolunk egy hétvégi nyaralást Zamárdiban, a vízparttól kétszáz méterre fekvő apartmanban. HIRDETÉS Az élet szolgálatában Október 4-én, 11 órai kezdettel a Duna Televízióban az Evangélikus riportok sorozatban Az élet szolgálatában címmel kettős portrét láthatnak Frenyó Sándorról és testvéréről, Frenyó Lászlóról. Szerkesztő Nagy László. Szó-zene-fény A kőbányai evangélikus templom is csatlakozott idén a nyitott templomok napja rendezvénysorozathoz. Szeptember 19-én délután nyíltak ki a kapui, és zenei előadásokkal, többek között régi vonószenével, orgonakoncerttel, felolvasószínházzal és taizéi imaórával várta az érdeklődőket. Tavaly a szeptember közepi hétvégén a templom nem tudta fogadni a látogatókat: állványok, satupad és festékesvödrök töltötték meg a teret. Idén a megújult épületbelső teljes pompájában ragyogott. A látogatók remek zeneművek harmóniái mellett csodálkozhattak rá az igényes és energiatakarékos új lámpatestek fényében úszó térre. A felolvasószínház alapja a héber Biblia harmadik része, a Ketuvim („amik le vannak írva”) volt - az evangéliumi idézetekkel kiegészített dráma nem a pódiumon, hanem a lelkekben zajlott. A bölcsességirodalomból vett szövegek kezdetben félhomályban hangzottak el, majd egyre több és több mécses, gyertya készítette fel a résztvevőket a taizéi imaóra csendjére. ■ Benkóczy Péter felvétele „Úr Jézus, hozzád kiáltok” Jótékonysági orgonahangverseny a magyarkeresztúri templomfelújításáért A magyarkeresztúri evangélikus templom felújítása érdekében újabb jótékonysági orgonahangversenyt tartottak múlt szombaton délután a szomszédos Vadosfán. Az Evangélikus Élet olvasói számára jól ismert a Vadosfai Evangélikus Egyházközség, illetve a település híres „evangélikus katedrálisa” A szeptember 26-i koncertet bevezetve Mihácsi Lajos lelkész elmondta, hogy az alkalom szépen illeszkedik a szinte már hagyománynak számító orgonakoncert-sorozatba. Németh Csaba orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója az ötödik evangélistaként számon tartott Johann Sebastian Bach műveiből válogatott. A zeneművek jobb megértését szolgálta dr. Kormos Gyula orgonaszakértő-hangszertörténész ismertetése. A koncert költségeit a Vadosfai Evangélikus Gyülekezet Alapítványa vállalta magára - bevéa templom új keresztelőmedencéjét. Az eddig befolyt összegnek köszönhetően a múlt hónapban megkezdődhetett a belső tatarozás, de a gyűjtés természetesen folytatódik annak érdekében, hogy a felszentelés ötvenéves jubileumára a teljes renoválás is megvalósulhasson. # * * Egy évvel azután, hogy egy kis templom felújításának lehetősége villant meg lelki szemünk előtt, nagyot változott a világ... Sokszor érezzük úgy, hogy „jólesne” kétségbeesni, kételkedni, ha arra gondolunk, hogy vajon hogyan, merre fordul a történelem szekere... De épp ilyenkor, épp a nehéznek tűnő időkben fontos még inkább, hogy lássuk, megtapasztaljuk: nem vagyunk egyedül, Isten a kezében tart minket, őrködikfelettünk, benne bízva nem veszünk el. S ekkor örömmel gondolhatunk arra is, hogy mi-J/p 7*v „Segner Hungarus” telét ezúttal is a magyarkeresztúri templom felújítására fordítják. A vadosfai egyházközséghez tartozó hét falu egyikeként Magyarkeresztúr már a nevében is áldást hordoz: a 14. századtól használt elnevezés Jézus keresztjére utal (kereszt + úr). Talán éppen ennek a nem is oly rejtett tudásnak a birtokában mertek a helyiek 1966-ban, a kommunizmus idején templomot építeni... Az Evangélikus Élet tavaly augusztus 20-i ünnepi számában megjelent felhívás óta a magyarkeresztúri templom felújításához több mint nyolcvanan csatlakoztak - magánszemélyek és gyülekezetek is az ország különböző részeiről. A mai napig több mint négymillió forint gyűlt össze, Ángyán Csilla csornai fazekas népi iparművész pedig - ugyancsak adományként - már el is készítette lyen jó példával jártak előttünk evangélikus őseink, jelen esetben a magyarkeresztúriak. Hiszen ha az ember felteszi magának a kérdést, hogy hol tart az életében, minek is van értelme..., sokaknak, de az eddigi adakozásban részt vevőknek bizonyosan oly megnyugtatóanáradhat szét a lelkűkben a válasz, hogy immáron részesei egy templom felújításának. Balzsam ez a szívnek. Sursum vivere - felfelé élni, azaz Istenre nézve tenni a dolgunkat legjobb tudásunk szerint. Ahogyan már a szeptember 26-i jótékonysági orgona koncerten elhangzott zeneművek címei is magukban hordozzák a lényeget: Ki dolgát mind az Úrra hagyja (EÉ 331); Úr Jézus, hozzád kiáltok (EÉ 75); Öröm van nálad (EÉ 364). ■ Büky Anna ► Segner János András (1704, Pozsony -1777, Halle) - vagy ahogyan Németország- és Európa-szerte ismerték: Johann Andreas Segner - a 18. század egyik legsokoldalúbb polihisztora volt. Őse, Josef Segner a 16. században Stájerországból menekült el Pozsonyba, mert szülőföldjén üldözték evangélikus hitéért. Új hazájában nem csupán az eklézsia buzgó tagja lett, de fiaival (s későbbi utódaival együtt) anyagi és lelki megerősítője, patrónusa is. A hallei évtizedek alatt Segner János András heroikus munkát végzett: a tanári hivatás gyakorlása mellett könyvek sokaságát publikálta, köztük egy híressé vált asztrológiai kézikönyvet. Európai és világhírnevét egy ősturbina, a Segner-kerék feltalálásának s a hidraulika megújításának köszönheti. Kerekének működési elvét parkok és kertek öntözésére mindmáig használják. Segner a halálát megelőző esztendőkig rendkívül tevékeny életet élt, s még komoly betegségei jelentkezésekor sem merült önsajnálatba: ekkoriban alapított egy segélykasszát egyetemi özvegyek számára. A halála után szárnyra kelt méltatások a következő szavakkal jellemzik: igaz keresztyén, emberszerető, vidám, rendíthetetlen, a hazugság, az ür;es szóbeszéd ellensége. Számunkra mindezeken az értékeken kívül Segner János András egy látszólagos „mellékkörülmény" miatt különösen is szeretni és becsülni való honfitársunk. Olyan tényező ez, amelyről a munkásságát kutatók zöme mindmáig nemigen tesz említést. A régi hallei városi temető a szép és vigasztaló „Gottesacker” vagyis „Isten földje” névre hallgat. Itt található egy díszes, kriptaszerű emlékfülke, amelynek sírkövén a magyar és német életrajzi szövegen kívül életének rövidségében is megrázó, nekünk, magyaroknak különösen fontos jellemzése olvasható: „Segner Hungarus” - „A magyar Segner” Méghozzá olyan magyar, akinek nyelvtudása német környezetben sem csorbult: turbinájának működését a németen kívül hibátlan magyarsággal ismertette. Segner élete és pályafutása beszédes példa lehet Nyugat-Európába áramló fiataljaink számára. Ez a hűség, ez a patriótái ragaszkodás azonban aligha képzelhető el szilárd hitbéli alapok nélkül. A magyar Segner János András tetteiből tehát a hívő evangélikus Segner János András is visszaköszön. (Illusztrációnk Segner 1775-ös portréja.) ■ PetrőcziÉva A Segnerek a magyar nemességet 1596-ban nyerték el a törökverő Michael Segner érdemeiért. János apja - egy későbbi Michael - Pozsonyt köztiszteletben álló adótisztként szolgálta. János itt jött a világra 1704. október 9-én. Mestere a pozsonyi evangélikus iskolában Bél Mátyás volt; ő lett néhány évtizeddel később a Segnernél pontosan harminc évvel fiatalabb másik pozsonyi polihisztor, Kempelen Farkas életének meghatározó egyénisége is. A komoly és sokoldalú tehetséget mutató fiú pozsonyi tanulmányait követően, győri magyar nyelvi stúdiumok után a debreceni református kollégiumban tanult. Tanulmányait két ízben meg kellett szakítania: 1712-ben az országos pestisjárvány miatt, majd később azért, mert maga is megbetegedett tífuszban. A magas láz, úgy tűnt, végleges károsodást okozott nem mindennapi emlékezőtehetségében, nyelvérzékében. Isten kegyelméből azonban szellemi képességei maradéktalanul visszatértek, s az ifjú Johann (aki azonban valójában teljes szívéből Jánosnak érezte magát), főként csodálatos gyógyulása hatására, a korábbiakban eltervezett teológiai tanulmányok helyett az orvostudományt választotta hivatásául. 1725-ben, huszonegy évesen került a jénai egyetemre, ahol orvostudományt, fizikát és matematikát hallgatott. Orvosi diplomáját 1730-ban kapta meg, s 1731-ben Debrecenbe költözött, ahol huszonhat éves fővel már a város hivatalos orvosaként szolgált, évi kétszáz aranytallérért és kosztért-kvártélyért. Egy debreceni esztendő után azonban a jénai herceg meghívására visszatért egyetemi tanulmányai városába, ahol 1733-ban (éppúgy, mint korábban Szenczi Molnár Albert) német feleséget választott. Ebben az időben már nem gyógyítással foglalkozott. Jénában, majd a két Bolyai németországi tanulmányainak helyszínén, Göttingenben is matematikát, fizikát és egyéb természettudományokat, például asztrológiát tanított. Haliéba 1754-ben került, a híres Wolf professzor halála után a matematikai-fizikai katedrára. Kinevezési okirata 1200 tallér éves javadalmat s 500 tallér költözési pénzt biztosított számára. Latin nyelvű székfoglalójában, amelynek minden sorából egy Apáczai Csere Jánoshoz hasonlóan elkötelezett, keresztyén pedagógus szól hozzánk, többek között ezt írta: „...azokat, akiket a tudás vágya hozzám hajt, igyekszem a minél legrövidebb úton kitűzött céljaik felé vezetni.”
