Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-10-04 / 40. szám

6 -m 2015. október 4. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet „...mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok” (íKor 3,17) Segíts te is a templomfelújításban! Még ötmillió forintot szeretnénk összegyűjteni a magyarkeresztúri temp­lom teljes külső-belső renoválásához. Célunk, hogy 2016-ban, felszente­lésének ötvenedik évfordulóján már régi-új pompájában ragyoghasson. A magyarkeresztúri templom a Vadosfai Evangélikus Egyházközség­hez tartozik (honlapcím: http://vadosfa.lutheran.hu). Az egyházközség számláját a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet vezeti. Számlaszám: Ma­­gyarkeresztúr: 59500186-11095952. Kérjük, a Közlemény rovatban tün­tessék fel: „Magyarkeresztúri templomfelújítás”. A gyűjtés lezárásakor az adományozók között kisorsolunk egy hétvé­gi nyaralást Zamárdiban, a vízparttól kétszáz méterre fekvő apartmanban. HIRDETÉS Az élet szolgálatában Október 4-én, 11 órai kezdettel a Duna Televízióban az Evangélikus ripor­tok sorozatban Az élet szolgálatában címmel kettős portrét láthatnak Frenyó Sándorról és testvéréről, Frenyó Lászlóról. Szerkesztő Nagy László. Szó-zene-fény A kőbányai evangélikus templom is csatlakozott idén a nyitott templomok napja rendezvénysorozathoz. Szep­tember 19-én délután nyíltak ki a ka­pui, és zenei előadásokkal, többek kö­zött régi vonószenével, orgonakon­certtel, felolvasószínházzal és taizéi imaórával várta az érdeklődőket. Tavaly a szeptember közepi hétvé­gén a templom nem tudta fogadni a látogatókat: állványok, satupad és fes­­tékesvödrök töltötték meg a teret. Idén a megújult épületbelső teljes pompájában ragyogott. A látogatók remek zeneművek harmóniái mellett csodálkozhattak rá az igényes és energiatakarékos új lámpatestek fé­nyében úszó térre. A felolvasószínház alapja a héber Biblia harmadik része, a Ketuvim („amik le vannak írva”) volt - az evangéliumi idézetekkel kiegészített dráma nem a pódiumon, hanem a lelkekben zajlott. A bölcsességiroda­lomból vett szövegek kezdetben fél­homályban hangzottak el, majd egy­re több és több mécses, gyertya ké­szítette fel a résztvevőket a taizéi ima­óra csendjére. ■ Benkóczy Péter felvétele „Úr Jézus, hozzád kiáltok” Jótékonysági orgonahangverseny a magyarkeresztúri templomfelújításáért A magyarkeresztúri evangélikus templom felújítása érdekében újabb jótékonysági orgonahangversenyt tartottak múlt szombaton délután a szomszédos Vadosfán. Az Evangélikus Élet olvasói számá­ra jól ismert a Vadosfai Evangélikus Egyházközség, illetve a település hí­res „evangélikus katedrálisa” A szep­tember 26-i koncertet bevezetve Mi­­hácsi Lajos lelkész elmondta, hogy az alkalom szépen illeszkedik a szinte már hagyománynak számító orgona­­koncert-sorozatba. Németh Csaba orgonaművész, az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetem oktatója az ötö­dik evangélistaként számon tartott Johann Sebastian Bach műveiből válogatott. A zeneművek jobb meg­értését szolgálta dr. Kormos Gyula or­­gonaszakértő-hangszertörténész is­mertetése. A koncert költségeit a Vadosfai Evangélikus Gyülekezet Alapítványa vállalta magára - bevé­a templom új keresztelőmedencéjét. Az eddig befolyt összegnek köszön­hetően a múlt hónapban megkezdőd­hetett a belső tatarozás, de a gyűjtés természetesen folytatódik annak ér­dekében, hogy a felszentelés ötven­éves jubileumára a teljes renoválás is megvalósulhasson. # * * Egy évvel azután, hogy egy kis temp­lom felújításának lehetősége villant meg lelki szemünk előtt, nagyot vál­tozott a világ... Sokszor érezzük úgy, hogy „jólesne” kétségbeesni, kételked­ni, ha arra gondolunk, hogy vajon ho­gyan, merre fordul a történelem sze­kere... De épp ilyenkor, épp a nehéz­nek tűnő időkben fontos még inkább, hogy lássuk, megtapasztaljuk: nem vagyunk egyedül, Isten a kezében tart minket, őrködikfelettünk, benne bízva nem veszünk el. S ekkor öröm­mel gondolhatunk arra is, hogy mi-J/p 7*v „Segner Hungarus” telét ezúttal is a magyarkeresztúri templom felújítására fordítják. A vadosfai egyházközséghez tar­tozó hét falu egyikeként Magyarke­­resztúr már a nevében is áldást hor­doz: a 14. századtól használt elneve­zés Jézus keresztjére utal (kereszt + úr). Talán éppen ennek a nem is oly rejtett tudásnak a birtokában mertek a helyiek 1966-ban, a kommunizmus idején templomot építeni... Az Evangélikus Élet tavaly au­gusztus 20-i ünnepi számában meg­jelent felhívás óta a magyarkereszt­úri templom felújításához több mint nyolcvanan csatlakoztak - magánsze­mélyek és gyülekezetek is az ország különböző részeiről. A mai napig több mint négymillió forint gyűlt össze, Ángyán Csilla csornai fazekas népi iparművész pedig - ugyancsak adományként - már el is készítette lyen jó példával jártak előttünk evan­gélikus őseink, jelen esetben a ma­gyarkeresztúriak. Hiszen ha az ember felteszi magá­nak a kérdést, hogy hol tart az életé­ben, minek is van értelme..., sokak­nak, de az eddigi adakozásban részt vevőknek bizonyosan oly megnyugta­tóanáradhat szét a lelkűkben a vá­lasz, hogy immáron részesei egy templom felújításának. Balzsam ez a szívnek. Sursum vivere - felfelé élni, azaz Is­tenre nézve tenni a dolgunkat legjobb tudásunk szerint. Ahogyan már a szeptember 26-i jótékonysági orgona ­koncerten elhangzott zeneművek cí­mei is magukban hordozzák a lénye­get: Ki dolgát mind az Úrra hagyja (EÉ 331); Úr Jézus, hozzád kiáltok (EÉ 75); Öröm van nálad (EÉ 364). ■ Büky Anna ► Segner János András (1704, Pozsony -1777, Halle) - vagy ahogyan Né­metország- és Európa-szerte ismerték: Johann Andreas Segner - a 18. század egyik legsokoldalúbb polihisztora volt. Őse, Josef Segner a 16. században Stájerországból menekült el Pozsonyba, mert szülőföld­jén üldözték evangélikus hitéért. Új hazájában nem csupán az eklé­zsia buzgó tagja lett, de fiaival (s későbbi utódaival együtt) anyagi és lelki megerősítője, patrónusa is. A hallei évtizedek alatt Segner Já­nos András heroikus munkát végzett: a tanári hivatás gyakorlása mellett könyvek sokaságát publikálta, köztük egy híressé vált asztrológiai kézi­könyvet. Európai és világhírnevét egy ősturbina, a Segner-kerék felta­lálásának s a hidraulika megújításá­nak köszönheti. Kerekének működé­si elvét parkok és kertek öntözésére mindmáig használják. Segner a halálát megelőző esz­tendőkig rendkívül tevékeny életet élt, s még komoly betegségei jelentkezé­sekor sem merült önsajnálatba: ekko­riban alapított egy segélykasszát egye­temi özvegyek számára. A halála után szárnyra kelt méltatások a követ­kező szavakkal jellemzik: igaz keresz­tyén, emberszerető, vidám, ren­díthetetlen, a hazugság, az ür;es szóbeszéd ellensége. Számunkra mindezeken az értékeken kívül Segner János András egy látszó­lagos „mellékkörülmény" miatt különösen is sze­retni és becsülni való honfitársunk. Olyan té­nyező ez, amelyről a munkásságát kutatók zöme mindmáig nem­igen tesz említést. A régi hallei városi temető a szép és vigasz­taló „Gottesacker” vagyis „Isten földje” névre hall­gat. Itt található egy díszes, kriptaszerű emlékfülke, amely­nek sírkövén a magyar és német életrajzi szövegen kívül életének rö­vidségében is megrázó, nekünk, ma­gyaroknak különösen fontos jellem­zése olvasható: „Segner Hungarus” - „A magyar Segner” Méghozzá olyan magyar, akinek nyelvtudása német környezetben sem csorbult: turbiná­jának működését a németen kívül hi­bátlan magyarsággal ismertette. Segner élete és pályafutása be­szédes példa lehet Nyugat-Európába áramló fiataljaink számára. Ez a hű­ség, ez a patriótái ragaszkodás azon­ban aligha képzelhető el szilárd hit­béli alapok nélkül. A magyar Segner János András tetteiből tehát a hívő evangélikus Segner János András is visszaköszön. (Illusztrációnk Segner 1775-ös portréja.) ■ PetrőcziÉva A Segnerek a magyar nemességet 1596-ban nyerték el a törökverő Mi­chael Segner érdemeiért. János apja - egy későbbi Michael - Pozsonyt köz­­tiszteletben álló adótisztként szolgál­ta. János itt jött a világra 1704. október 9-én. Mestere a pozsonyi evangélikus iskolában Bél Mátyás volt; ő lett né­hány évtizeddel később a Segnernél pontosan harminc évvel fiatalabb másik pozsonyi polihisztor, Kem­­pelen Farkas életének meg­határozó egyénisége is. A komoly és sokoldalú tehetséget mutató fiú po­zsonyi tanulmányait kö­vetően, győri magyar nyelvi stúdiumok után a debreceni református kollégiumban tanult. Tanulmányait két íz­ben meg kellett szakíta­nia: 1712-ben az orszá­gos pestisjárvány miatt, majd később azért, mert maga is megbetegedett tí­fuszban. A magas láz, úgy tűnt, végleges károsodást oko­zott nem mindennapi emléke­zőtehetségében, nyelvérzékében. Isten kegyelméből azonban szellemi képességei maradéktalanul visszatér­tek, s az ifjú Johann (aki azonban va­lójában teljes szívéből Jánosnak érez­te magát), főként csodálatos gyógyu­lása hatására, a korábbiakban elter­vezett teológiai tanulmányok he­lyett az orvostudományt választotta hivatásául. 1725-ben, huszonegy évesen került a jénai egyetemre, ahol orvostudo­mányt, fizikát és matematikát hallga­tott. Orvosi diplomáját 1730-ban kapta meg, s 1731-ben Debrecenbe költözött, ahol huszonhat éves fővel már a város hivatalos orvosaként szolgált, évi kétszáz aranytallérért és kosztért-kvártélyért. Egy debrece­ni esztendő után azonban a jénai her­ceg meghívására visszatért egyetemi tanulmányai városába, ahol 1733-ban (éppúgy, mint korábban Szenczi Mol­nár Albert) német feleséget választott. Ebben az időben már nem gyógyí­tással foglalkozott. Jénában, majd a két Bolyai németországi tanulmányainak helyszínén, Göttingenben is mate­matikát, fizikát és egyéb természet­­tudományokat, például asztrológiát tanított. Haliéba 1754-ben került, a híres Wolf professzor halála után a matematikai-fizikai katedrára. Ki­nevezési okirata 1200 tallér éves ja­vadalmat s 500 tallér költözési pénzt biztosított számára. Latin nyelvű székfoglalójában, amelynek minden sorából egy Apáczai Csere Jánoshoz hasonlóan elkötelezett, keresztyén pedagógus szól hozzánk, többek között ezt írta: „...azokat, akiket a tu­dás vágya hozzám hajt, igyekszem a minél legrövidebb úton kitűzött cél­jaik felé vezetni.”

Next

/
Thumbnails
Contents