Evangélikus Élet, 2015. július-december (80. évfolyam, 27-52. szám)

2015-08-16 / 33. szám

io ■« 2015. augusztus 16. fókusz Evangélikus Élet A FUGGER BANKHÁZ AT'ÉS AZ EURÓPAI BANKRENDSZERT IS VESZÉLYEZTETTE A REFORMÁTOR? Rockoratórium Lutherről - háromezer énekessel ► A reformáció emléknapján, október 31-én lesz Dortmundban az ős­bemutatója annak a rockoratóriumnak, amely a reformátor Luther Márton életének egy részét mutatja be. Zajlanak a próbák, és már most hatalmas az érdeklődés a mű iránt. A nagy produkció védnö­ke a Creative Kirche Alapítvány, a Vesztfáliai Protestáns Egyház és a Németországi Protestáns Egyház (EKD). Az alkotópáros - Dieter Falk és Michael Kunze - már a Tízparancsolatról is komponált rockoratóriumot. A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójához közeledve egyre több a hitújítás világtörténelmi eseményét és jelentőségét feldolgozó konferencia, könyv, film, egyéb művészeti alkotás. A nagyszabású oratórium a reformá­ció alapeszményeit, legfontosabb ese­ményeit, sorsfordító napjait állítja a né­zők elé Luther életének tükrében. Mégpedig olyan módon, hogy az egy­házzal semmiféle kapcsolatot sem tartók is megértsék, mi történt való­jában 1517-től, illetve már előbb Luther gondolatvilágában és lelkében. Oratórium és közvetett misszió Már az is sajátos, ahogyan az előadás­hoz megnyerik a kórusokat és az egyes énekeseket. Szabad jelentkezés alapján történt a közel háromezer énekes, illetve gyülekezeti és nem gyülekezeti kórus előszűrése. Az együttműködőknél nem nézik a fe­lekezeti hovatartozást vagy éppen azt, hogy van-e kapcsolatuk valame­lyik egyházzal. Ez a misszió közvetett gyakorlata! Hiszen sem közremű­ködő, sem hallgató-néző nem marad érintetlen a mű és a Nagy Működte­tő, Isten hatásától. A monumentális kórus mellett tizenkét musicalénekes, nagy szim­fonikus zenekar és hattagú kisegyüt­tes is szerepel a zeneműben. Úgy hírlik, hogy augusztus 25-re befejeződnek a próbák, akkor lesz Dortmundban a főpróba. Már most mód van arra, hogy bárki bepillantást - és belehallgatást - nyerjen az ora­tóriumba, a húsz legfontosabb dal ugyanis megjelent CD-n. A szöveg alkotója, Michael Kunze dalszövegíróként kezdte pályáját az Egyesült Államokban, több mint két­száz sláger szövege fűződik a nevéhez. Az 1980-as években fedezte fel a hoz­zá legközelebb álló műfajt, a musicalt. Michael Kunze Németországban az Erzsébet című darabbal vált ismertté, ezt eddig csak­nem kilencmillióan látták, nem csak német nyelvterületen. Utána írt szö­vegeket Mozartról, Rebekáról és Ma­rie Antoinette-ről. Hetvenkilenc arany- és platinalemez tulajdonosa. A „sztoriépítésznek” is nevezett Kunze művészi hitvallása: „Világosan és egyszerűen fejezni ki a mondani­valót, a sztorit, anélkül hogy banális­sá tennénk. Ez valójában minden mű­vészetre igaz. Amit én csinálok, az több mint musical.” Dieter Fáiknak, a komponistának a CD-it egész Németországban isme­rik. Rádióadások, tévéműsorok sztár­ja. 2006-07-ben egy televíziós tehet­ségkutató zsűritagjaként tovább nö­velte népszerűségét. Zongoristaként is jelentős helyet foglal el a mai né­met zenei életben. Igen kedveli a ré­gi egyházi korálok instrumentális feldolgozását. Korálvariációival az egyházi zenét új megvilágításba állít­ja. Több mint ötven arany- és plati­nalemezét mintegy tizenötmillió pél­dányban vásárolták meg. Bach­­dzsesszfeldolgozása nagy feltűnést keltett, díjat kapott érte. 2013 óta ven­dégprofesszor a düsseldorfi Robert Schumann Zenei Főiskolán. Dieter Falk Produkciói, musicaljei: A pap; Karel Gott; Évszázadok kórusai; La­­vi Dalia; Nana Mouskouri; Tízpa­rancsolat; Mózes, ezeket követi most a Luther. 1982 óta régi egyházi kórus­művek hangszeres variációit pro­dukálja. Az Oh, happy dayjel világ­szerte sikert aratott. A két alkotó 2010 óta dolgozik együtt. Jelenetről jelenetre Az oratórium cselekménye az 1521- ben Wormsban tartott birodalmi gyűléssel kezdődik, ahol Luthernek V. Károly császár és a főrendek előtt igazolnia kell azokat az egyházkriti­kai tételeit, amelyeket a wittenbergi vártemplom ajtajára szögezett kL Vádlók és pártolók hangja szólal meg már itt. Lara, a „markotányos­­nő” elénekli, hogy gyermekként együtt játszott Lutherrel. Itt tűnik fel a nagy viharélmény, amely megfor­dította Luther életét. A nagy érdeklődéssel Wormsba várt Luther a körülötte kialakult kul­tusz ellen szól, amint megérkezik a császárvárosba. Lázítóként és szaba­dítóként fogadják, ezt teljes félreértés­nek tartja. A nép figyelmét magáról az Igére fordítja, mert az abban sze­replő igazság tesz szabaddá. A nép, mely körülveszi, megdöbbenve kér­dezi, mit jelentsen ez. A következő jelenetben Johann Frohen - bázeli kiadó és nyomdász - Luther kinyomtatott iratait kínálja a tömegnek. A nem sokkal korábban megszületett könyvnyomtatás forra­dalmi eszköz, hatalmas segítség volt a reformáció eszméinek terjesztésé­hez. Az új gondolatok nem marad­tak a kolostorok mélyén, hanem sokszorosítva terjedtek ezres, tízez­res példányszámban. A Gutenberg­­galaxis első produktumai nélkül Lu­ther eszméi rejtve maradtak volna. Talán a reformáció is késett vagy más formában jelentkezett volna. Akkor és ott viszont a csúcstechnológia Is­ten és Európa s az üdvösség szolgá­latában állt. Micsoda isteni előkészí­tés, rendezés! A wormsi dómban Johannes Faber dominikánus szerzetes - ez már egy újabb jelenet - Luther ellen tüzeli be­szédével a népet. A hallgatóságban helyet foglaló fejedelmeket és császá­ri hivatalnokokat arra biztatja, ne gyakoroljanak kegyelmet a tévtaní­­tóval szemben. A hetedik jelenet az önálló gondol­kodáshoz szükséges erőforrást állít­ja elénk, ez az ima. Luther imákban erősödik meg nézetei igaza felől, amelyeket aztán a világi tekintélyek előtt rendíthetetlenül szólaltat meg. Lutherrel szemben a bűnbocsátó cédulák gyakorlatát védelmező pré­dikátor próbálja igazolni az isteni ke­gyelem pénzért történő árusításának helyességét. V. Károlyt látjuk a következő jele­netben tanácsadói társaságában. Megfogalmazzák: a politika nem a morálról és a jogról szól, hanem egyes-egyedül a hatalom megtartá­sáról. Ez határozza meg a császár hozzáállását Lutherhez. Neki a pápa támogatására van szüksége hatal­ma megőrzéséhez, s ennek nem áll­hat útjába holmi szerzetes. A birodalmi gyűléshez induló Lu­ther Isten gyermekeinek biztató tö­megén halad keresztül. Az első meg­hallgatáson írásait igazolja. A domi­nikánus szerzetes tanai visszavoná­sát követeli tőle, de Luther nem mondhat ellent saját lelkiismereté­nek. Még nem tudja kimondani a döntő szót, így a meghallgatás sokak­ban csalódást kelt. A „másik” igazság A tizenkettedik jelenet azt az ese­ményt idézi fel, amikor Luther kiszö­gezi tételeit a wittenbergi vártemp­lom ajtajára. Az az érzés, hogy Isten olyan, mint az erős vár, sokakban új öntudatot ébresztett. A „szent üzletről” beszél a követ­kező jelenetben Anton Fugger, a hí­res augsburgi bankház tulajdonosa munkatársainak. Kiderül: Luther bűnbocsátócédula-ellenessége nem­zetközi bankválsággal fenyeget, mi­vel a cédulák jelentik az európai hi­telrendszer fő tartópillérét. Ez az igazi kockázat és veszély. A pápa cé­­dulaediktuma szinte értékpapírként szerepel. A nemzetközi pénzügyi érdekeket veszélyezteti Luther néze­te és fellépése. Ha a bűnbocsátó cé­dulák üzlete dugába dől, a birodalmi pénzügyi rendszer összeomlik. Ez va­lóban rettenetesen nagy tét: vagy sta­bil, fenntartható pénzrendszer rafi­­náltan megvett milliónyi bűnbocsá­tó cédulával, vagy az Igazság. Micso­da démoni alternatíva már akkor! A tizennegyedik jelenetben Me­­lanchthon Luther wormsi szállása előtt adja tudtul a tömegnek, hogy a doktort mély kétségek gyötrik. A né­ző megtudja, melyek azok a kérdések, amelyekkel mint démonokkal vívó­dik a fiatal reformátor. A tét nagysá­ga tudatosul benne. Pál Római leve­le jön lelke támogatására, az igék nyo­mán belső békéhez és bizonyosság­hoz jut. Az Ige szólt hozzá - ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? A kocka el lett vetve. Új reménnyel tekint ki Luther a következő reggelen wormsi szállása ablakán. Sorsáról s ügye jövőjéről ezen a napon születik döntés. De el­határozza: az evangélium igazságá­ból hajszálnyit sem enged, történjék bármi. Döntése: „Semmit nem vonok vissza.” A császári szálláson két látogató je­lenik meg egymás után, hogy a csá­szári döntést befolyásolják. Frigyes szász választófejedelem az első. Em­lékezteti a császárt: azzal a feltétel­lel mondott igent megválasztására, hogy Lutherrel nem történik semmi baj. Ehhez az ígéretéhez a császárnak tartania kell magát. A másik látoga­tó a dominikánus szerzetes, Faber, aki viszont a pápának tett ígéretére em­lékezteti a császárt, arra, hogy Lu­thert elítéli. A császár ahhoz az ural­kodói cselhez, praktikához tartja magát, hogy a viszályokból kihúzza magát, s mindenből magának ková­csol előnyt. A jelenet címe: „Nem hal­lok, nem látok, nem beszélek.” Arany és lélek, pénz és egyház korrupt cinkossága Aztán felgyorsulnak az események. A markotányosnő, Lara arról énekel a tömegnek, hogy hosszú idő után ta­lálkozott végre itt Lutherrel. Egyhá­za kitaszította Larát, mert szülei nem tudták a járadékot megfizetni, Luther azonban Isten szeretetével hí­vogatta vissza a templomba. A tizennyolcadik jelenetben látjuk a második meghallgatást. Luther fel­emelt fővel áll a császár és a főrendek sokadalma előtt. Elutasítja a tanai visszavonását követelő felszólítást. Állításainak cáfolatát kéri ellenfele­itől. A római egyházat hamis szövet­séggel vádolja, az arany és a lélek, a pénz és az egyházi hatalom korrupt szövetségével, cinkosságával. A csá­szárt a darab az egyiptomi fáraóhoz hasonlítja. Az uralkodó magánkí­vül van. Máglyán szeretné már látni ezt az izgató reformátort. Csakhogy ott van Frigyes választó­­fejedelem. Ő védelmet ígért és nyúj­tott Luthernek. Elindul hát az éjsza­ka leple alatt Szászország felé. Az ül­döző fegyveresek elől a választófeje­delem Wartburg várában rejti el, „házi őrizetben” a reformátort. Áldás­sá lesz számára és a németségnek meg a világnak is ez az őrizet: megszüle­tik a teljes Biblia német nyelvű fordí­tása. Mindenki olvashatja, hogy kez­detben volt az Ige, és most is valami nagy isteni dolog történik: reformá­ció, nagy átalakulás, a világ megszó­lítása nemzeti nyelven az örömhírrel, a szabadítás, a bűnbocsánat, az örök élet evangéliumával. Szokatlan, de személyes a záró kép. A huszadik jelenetben mindegyik szereplő kilép szerepéből, és szemé­lyesen ad választ, fogalmazza meg gondolatait arra a kérdésre, kicsoda neki Luther. Németországban ismét történik valami Ezt jól lehet érezni e darabból. A sok­rétű, olykor mellbevágó, a politikát, a banki világot, az egyházi korrupci­ót és az erkölcstelen hatalmi prakti­kákat leleplező isteni Ige pörölye alatt nemcsak a történelem tisztul, de a nézők is. Az Ige ellenállhatatlan ere­je a rockoratóriumon keresztül ma is gyakorolja felszabadító, katartikus élményt, megújulást, szemlélettisztu­lást, felismeréseket kiváltó hatalmát. Egyfajta mai reformációt inspirál a „semper reformare debet” „mindig reformálni kell” hatalmas zenei élmé­nye és üzenete segítségével is! Isten útjai valóban kifürkészhetetlenek! Az igazságnak a darabban hirdetett üzenete méltó zenei előjátéka lesz a reformáció kezdete ötszázadik évfor­dulójának. „Merjetek önállóan gon­dolkodni, ahogyan Luther tette!" - mondta Kunze, a szövegíró az egyik sajtóbeszélgetésen. Mert ma az önál­ló gondolkodást sokféleképpen ma­nipulálják: médián, szellemi és módi divattrendeken, politikán, mester­séges bankválságokon és még annyi más ördögi praktikán keresztül. „Sokszor hajiunk arra, hogy azt te­gyük, amit a többség helyesnek tart.” Az önálló gondolkodással pedig tar­tozunk magunknak, Luthernek, de legfőképpen az Igazságnak. Igen, Németországban ismét tör­ténik valami... Jó lesz odafigyelnünk erre s felismerni az aktuális üzenetet, ahogyan eleink majdnem fél évezre­de tették. ■ Dr. Békefy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents