Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-02-01 / 5. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2015. február 1. »- 13 HM BM HSBMMMi Evangélikus levéltár az év kutatóhelye A levéltárakat látogatók, a családtörténet iránt érdeklődők előtt ál­talában ismert az Év Kutatóhelye díj, amelyet a Magyar Családtörté­net-kutató Egyesület (Macse) ítél oda minden évben az egyesület tag­jainak javaslatai alapján annak a levéltárnak, könyvtárnak vagy mú­zeumnak, amely kiemelt szakmai és emberi segítséget nyújt a hozzá fordulóknak. Tavaly az Orosházi Evangélikus Gyülekezeti Levéltár lett a belföldi díjazott; az elismerést január 26-án adták át Orosházán. A M agyar Csaj-ádtörténet­­kutató Egyesület AZ ÉV KUTATÓHELYE 2014 díjban részesíti a magyarországi kutatóhelyek kategóriájában az. OROSHÁZI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET LEVÉLTÁRÁT a családtörténeti kutatások érdekében végzett szakszerű és áldozatos munkájáért. Budapest, 2015. január 1. Dr. Cyimesi Endre a díj védnöke Dr. Kollega Tarsoly István a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke A polgármesteri hivatalban a Macse el­nöke, dr. Kollega Tarsoly István méltó­képpen, a magyar kultúra napja alkal­mából rendezett ünnepségek sorába il­leszkedően adta át a díjat a levéltár ve­zetőjének, Koszorús Oszkárnak, mél­tatva az orosházi levéltár tevékenysé­gét, röviden bemutatva az egyesületet, valamint a díjat. • Egyházunk részéről az ünnepeltet Szemerei János, a Nyugati (Dunántú­li) Egyházkerület püspöke köszön­tötte, aki maga is lelkes családtörténet­kutató. A levéltárat illető elismerés mellett a családkutatás társadalomban betöltött szerepének fontosságáról és az evangélikus identitás erősítésében betöltött szerepéről beszélt. Az egyház Gyűjteményi Tanácsa nevében Ko­vács Eleonóra, a testület elnöke gratu­lált a díjhoz, megköszönve az intéz­mény eddigi munkáját. A köszönetek és méltatások között részletek hang­zottak el a levéltárra szavazataikat adó kutatók leveleiből - soraik önma­gukért beszéltek. Az orosházi evangé­likus gyülekezet nevében Ördög End­re igazgató lelkész fejezte ki örömét. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület 2011-ben alakult a saját csa­ládjuk, közösségük történetét kutató személyek civil kezdeményezéseként. Azóta kiterjedt tevékenységet folytat, és igen aktívan működik. Jelenleg 694 tagja van. A szervezet amellett, hogy anyakönyvi adatok feldolgozásával adatbázisokat épít, konferenciákat, szakmai utakat is szervez, illetve a ta­gok véleményének megfogalmazásával igyekszik alakítani a családtörténeti kutatásokat is érintő törvényterveze­teket. Honlapján adattárakat és link­­gyűjteményeket, speciális szótárakat és a kutatást segítő egyéb hasznos segéd­leteket tesz közzé. Az egyesület kölcsönösen jó együtt­működésre törekszik a különböző ku­tatóhelyekkel. Ennek jegyében alapí­totta meg 2011-ben az Év Kutatóhelye díjat, amelyet egy hazai és egy külföldi kutatóhelynek ítélnek oda. (2012-től már webhelyekre is lehet szavazni.) A határon túli díjazott ezúttal az Arad Megyei Állami Levéltár lett. Az Orosházi Evangélikus Gyüleke­zeti Levéltár 1999-től működik nyil­vános magánlevéltárként. 1744-től napjainkig őriznek anyakönyveket: keresztelési, esketési, halotti, eljegy­zési és konfirmációi köteteket. Az el­ső anyakönyv bevezető része a tele­pülés mai napig is egyedüli hiteles forrása, amelyet az első ottani lelkész, Horváth András jegyzett fel magyar nyelven. A kitértek-betértek anya­könyve is értékes forrás a 19-20. század fordulójáról. Érdekesség a katonai személyek 1830-1857 kö­zötti anyakönyve. A levéltár iratrit­kasága az eljegyzések és móringolá­­sok könyve 1788-tól 1835-ig. Az orosházi gyülekezeti levéltár eddig a második egyházi gyűjtemény, illetve az első evangélikus intézmény, amely elnyerte e díjat. Jelenlegi veze­tője, Koszorús Oszkár 2012-ben vet­te át a feladatokat ugyancsak kiváló, a levéltárért hasonlóképpen sokat dolgozó elődjétől, a 2012 nyarán el­hunyt Szárazná Kőrösy Edittől, s az­óta nagy lelkesedéssel intézi a gyűjte­mény ügyeit, fogadja a kutatókat, se­gíti a kérdéseikkel hozzá fordulókat. Levéltári munkája mellett a Gyűjtemé­nyi Tanács tagjaként a Déli Egyházke­rületet képviselve dolgozik, cikkeket ír az Evangélikus Élet gyűjteményi rova­tába, a Thesaurusba, helytörténeti kutatásainak eredményeit ismeret­­terjesztő előadásokon és az Oroshá­zi Harangszó hasábjain osztja meg az érdeklődőkkel. Ott vezetett sorozata a Levéltárunk kincseiből címet viseli. Az orosházi levéltár az elsők között kapcsolódott be az országos egy­házközségi anyakönyv-digitalizálási projektbe, amelynek eredményei né­hány hónapon belül a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek. ■ EÉ A boldog családért Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés A téli évadot szép és fontos könyvek­kel köszöntötte a L’Harmattan Kiadó. A változatos kínálatból egy pszicholó­giai tanulmánykötetre hívom föl a fi­gyelmet, melynek címe: Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés. A 2012-ben kiadott Nemzeti alap­tantervben helyet kapott a családi életre felkészítő nevelés. Prof. dr. Kopp Mária egy szakmaközi grémiumot, ezen belül egy családi életre nevelési munkacsoportot hívott össze. A cso­port „feladata, hogy felmérje a szükség­leteket, és kidolgozza a nevelés és fej­lesztés szempontjából legfontosabbnak látott témaköröket, azokat úgy előké­szítve, hogy az Oktatáskutató és Fej­lesztő Intézettel együttműködésben bekerüljenek a kerettantervekbe. Ez si­került (...), s három területen is hang­súlyt kapott e témakör: az önismeret és társas kultúra, a családi életre neve­lés és a testi és lelki egészségre neve­lés” - fogalmaz a kötet bevezetőjében a gyűjtemény jeles szerkesztője, dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszicho­lógus, pszichoterapeuta. A Károli Gáspár Református Egye­tem (KRE) - a másik kiadó - indított elsőként egy negyvenórás továbbkép­ző programot, amely nyitott a pedagó­gusok és a gyermekekkel, családokkal foglalkozó szakemberek előtt. A mun­kacsoport által kidolgozott témakörök­ből ízelítőt nyújtó kötet pedig abban a reményben látott napvilágot, hogy a pedagógusokon kívül az érintett fiata­lok kezébe is kerülhet. Azokhoz is el­jut, akik jövőjüket ennek a hivatásnak szentelik mint családterapeuták; akik áldozatos életükkel segítik a megtört, széthullni akaró közösségeket. A kö­tet tíz tanulmánya a családi életre va­ló felkészítéshez kíván elméleti és gyakorlati segítséget nyújtani. Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének ad­junktusa úgy látja, hogy a család alapí­tása, alakítása élethosszig tartó tanulás. Farkas Péter, a Nemzeti Család- és Szo­ciálpolitikai Intézet családpolitikai és kutatási igazgatója a barátság, a szabad­ság, az erkölcsi erények, a nemiség és házasság tévútjait elemzi. Mihalec Gá­bor és Csizmadia Róbert a családi élet mindennapjaiból vett példákkal ad gyakorlati tanácsokat. Grész Gábor, a Fiatalok az Élet Küszöbén néven is­mertté vált mozgalom vezetője peda­gógusok, iskolai védőnők, ifjúságvédel­mi szakemberek ezreivel folytatott együttműködéséről számol be. Rosta Andrea, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docense a Ve­szélyek, útvesztők, devianciák témakör­ben az elmúlt húsz évet összegzi. A kötet szerkesztője - aki egyben a KRE docense - két írással is jelentke­zik. Uzsalyné Pécsi Ritával, a Kulcs a neveléshez előadás- és könyvsorozat szerzőjével közösen írt tanulmányuk­ban egyebek mellett a kamaszkor, a leg­kritikusabb családi életciklus problé­máiról nyújtanak élményszerű elem­zést. Komlósi Piroska a Változások és veszteségek kezelése című értekezésé­ben nehéz, szívszorító feladatot vállal: a családi élet váratlan veszteségeivel va­ló megküzdésről, az úgynevezett gyász­munkának a hatékony végigviteléről ír. A könyv olvasója, ha az utolsó olda­lakat is becsukta, eltűnődhet a gondo­kon, a problémákon és a segítség­­nyújtás lehetőségein. Az embernek fe­lelőssége van a teste, a lelke iránt, és akaraterő is létezik a világon, melyet minden hívőnek kötelessége ébren tartani. Hívőknek, hiszen ez a gazdag és hasznos könyv főleg nekik üzen. A kötet orvosai a szakmát és a hitet kü­lönválasztják, a lélek mélységeibe me­rülnek alá. Igyekeznek elvezetni min­denkit a gyógyuláshoz. Igazi emberha­lászok, fáradhatatlan másra figyelők a gyűlölködő világban. ■ Fenyvesi Félix Lajos Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés. Szerkesztette: dr. Komlósi Pi­roska. KRE - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014. Ára 2950 forint. SEMPER REFORMANDA „Ez az, amin gyakran fájdalommal si­ránkozom, hogy mi, keresztények idegenben okoskodunk, otthon pe­dig elhagy a bölcsességünk (Mt 7,3). Százszor rosszabbak a káromlások Je­ruzsálem utcáin, és minden tele van lelki bálványokkal. Jóllehet ezeket mint belső ellenségeinket teljes erő­vel kellene pusztítanunk, mi mégis félretéve mindazt, ami legégetőbb fel­adatunk volna, külső és idegen ügyekkel foglalkozunk - nyilvánva­lóan az ördög biztat arra, hogy sajá­tunkat elhanyagoljuk, ám a másét se jobbítsuk. Lehet-e, az Isten szerelmé­re, ennél az igyekezetnél együgyűb­­bet és bolondabbat kitalálni? Annyi­ra nem lelnek az egyházban a boldog­talan kölniek fogós és zavaros ügye­ket, ahol bölcsességüket, igyekezetü­ket, szeretetüket kamatoztathatnák, hogy szükségét látják tőlünk annyi­ra távoli lelkekben keresgélni?!” M Luther levele Georg Spalatinnak, 1514 februárja (Csepregi Zoltán fordítása) „Elfáradnakaz ifjak.. Sokan, s bizony mondom, egyálta­lán nem jó szívvel emlékezünk a nyolcvanas évek tragikomikus szov­jet „gerontokrata triászára” a Brezs­­nyev-Andropov-Csernyenko édes­hármasra, akikről nehéz volt el­dönteni: atyjukra, Sztálinra kacsin­gató uralmuk félelem vagy - bocsá­nat a szóért - közröhej tárgya legyen. Ebben az időszakban, a nagy Szov­jetuniót utánozva, nálunk is szép számmal regnáltak elaggott kiskirá­lyok, a politikától a művészetig min­den területen. Másként fogalmazva: egy kis gerontokráciáért nálunk se kellett a szomszédba menni! Most, jó negyedszázaddal ké­sőbb viszont egy nem kevésbé torz szemlélet kezd világszerte, de kis ha­zánkban is uralomra jutni. Nem egyszer és nem kétszer hallom mul­­tiknál dolgozó, harminc fölötti köz­gazdászoktól, hogy a cégnél ők bi­zony már öregnek számítanak, olyan munkatársaknak, akinek feje fölött mindig ott lóg az elbocsájtás Da­moklész kardja. De hasonló a helyzet az írott és az elektronikus médiában is (az egyházi területeken egy kicsit féke­zett habzással, azaz kevésbé heve­sen és kíméletlenül, mint a világi la­poknál, rádió- és tévécsatorná­kon!). Az, hogy valaki igényesen ír, árnyaltan, okosan és megértéssel szól embertársaihoz, már koránt­sem garancia arra, hogy szellemi­lelki képességei teljében nem köt­nek a talpára útilaput. Félreértés ne essék: aki egy kicsit is ismeri életemet s annak csaknem két tanári évtizedét, tudja és tanú­síthatja, milyen örömmel segítettem egy-egy tehetséges tudós-, író- vagy éppen műfordító-fióka első szárny­csapásait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jó kedvvel szemlélem ge­nerációm sok értékes tagjának idő előtti félreállítását vagy éppen ön­kéntes félreállását, kapitulációját. Korántsem azért, mintha - vénsé­­gemre - magam is gerontokratává váltam volna. Hanem főként és el­sősorban azért, mert éppen a szí­vemnek oly kedves fiatalabb gene­rációkat féltem a túlterheléstől, az „ide nekem az oroszlánt is” életstí­lus minden veszélyétől, legyen az be­tegség, korai halál - vagy egyszerű­en csak kiégettség. Hallgassuk csak a próféta szavát: „Elfáradnak az ifjak és meglankad­nak, megtántorodnak a legkülönbek is. De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a sas­keselyűk, futnak és nem lankadnak meg járnak és nem fáradnak el!” (Ézs 40,30-31, Károli-ford.) Vajon miért beszél a próféta az ifjak, nem pedig a vének elfáradásáról? Elkép­zelhető, hogy a fiatalok mohó „túl­vállalása”, a feladatokon osztozni nem akarás s a nyomában lopako­dó korai kiégés, kimerültség nem is annyira mai találmány? Akár így, akár úgy, nagyon elgondolkodtató igehely ez napjainkban. „All God’s children got wings...” vagyis: „Isten minden madarának van szárnya” mondja a néger spiri­tuálé szép szövege. Akkor hát, iíjak­­vének, mi volna, ha legalább olykor - együtt röpülnénk? Olyan, a terem­tés által bölcsen kirendelt harmóni­ában, mint a mélyen vallásos evan­gélikus családból (ősei között szám­talan lelkész is volt!) származó No­­bel-díjas svéd írónő, Selma Lagerlöf világhírű gyerekkönyvében, a Nils Holgerssonban a vadludak. G. Beke Margit gyönyörű, költői erejű fordí­tásában: Tornyosfellegi Akka és egy­mást segítő csapata. A tapasztalt, de már gyöngébb szárnyú idős vándo­rok s társaik, a levegőeget először ha­sító, erős szárnyú, de a röppályával még csak ismerkedő újoncok! ■ PetrőcziÉva HIRDETÉSEK Reformáció és oktatás a Magyar Televízióban Február í-jén, vasárnap 10 órától az Mi-en Reformáció és oktatás címmel Fa­­biny Tamás püspök, 7őkéczki László történész és Levente Péter előadóművész mondja el gondolatait. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Horváth Tamás. Életutak tanúságtétele Sorozat az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Buda­­pest-Zuglói Evangélikus Egyházközség rendezésében minden hónap má­sodik csütörtökén. Az alkalmak 17 órakor kezdődnek az egyházközség gyülekezeti termében: Budapest XIV. kerület, Lőcsei út 32. Február 12. Áhítat: Tamásy Tamás lelkész. Előadás: D. SzebikImre ny. püspök Március 12. Áhítat: Tamásy Tamásné lelkész. Előadás: Széli Bulcsú ny. lelkész Április 9. Áhítat: Tóth Orsolya hatodéves teológus. Előadás: Ittzés István ny. lelkész Május 21. (Mennybemenetel ünnepe miatt a hónap harmadik csütörtökén) Áhítat: Göllner Pál gyülekezeti tag. Előadás: Bálintné Varsányi Vilma ny. lelkész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents