Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-04 / 1. szám
12 * 2015. január 4. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet ^ * Fenyőszajkó Aki járt az osztrák Alpokban vagy az erdélyi hegyekben, biztosan találkozott már ezzel a madárral. Rendszerint érdes riasztó hangja kelti fel a figyelmet. A mi szajkónkhoz hasonlóan mindenre figyelő madár, és ha valami gyanúsat vesz észre, nyomban megszólal. Veszélyt jelző hangjára más állatok, az Alpokban például a mormoták is felfigyelnek. Csóka nagyságú madár, tollazata barna alapon fehéres cseppfoltokkal tarkállt. Hím és tojó hasonló színezetű. Eurázsia magas hegyeinek lakója. Kedveli a kiterjedt lucosokat, de az MESÉLNEK AZ ÁLLATOK Alpokban találkoztam vele ott is, ahol a hegyi legelőkön már csak néhány fa állt. Korán költ, márciusban már tojásai vannak, ezeket a tojó nemegyszer behavazott fenyőágak védelmében melengeti. A fészket a pár fenyőfára, változó magasságban építi. Miután a hegyekben a talajt ekkor még hó borítja, a szükséges ágakat a fák koronájában tördelik le. A fiókák 17-19 nap alatt kelnek ki, anyjuk eleinte rajtuk marad, melengeti őket, később már mindkét szülő etet. A fiatalok 24-26 napos korukban hagyják el a fészket, de eleinte csak a közeli ágakon ülve várják eleséggel érkező szüleiket. Csak lassan válnak önállóvá, az öreg madarak több mint két hónapig táplálják őket. Bár korán költenek, a párok évente csak egyszer nevelnek fiókákat. A fenyőszajkó állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Sok fenyőmagot, főleg cirbolyafenyőmagot és mogyorót rejt el, hogy ezekkel egészen áprilisig biztosítsa a maga és fiókái számára a táplálékot. A hazánkban rendszeresen, de kis számban felbukkanó fenyőszajkók mogyorót, tölgymakkot, diót és bogyókat fogyasztanak. Többnyire október és december között láthatók - több alkalommal figyeltem meg őket például Budaörs környékén. Egyes években a szibériai alfaj inváziószerűen árasztja el Európát. Védett, természetvédelmi értéke huszonötezer forint. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Mit gondolsz, hány fióka van a fenyőszajkó fészkében? 2. Milyen színűek a tojások? 3. Vajon milyen súlyú a fenyőszajkó? ■luvuvuS ooz jnpqjnuoyf £ ■ytmozcripf uodvjv p]()2S9>j3)/ So8p]1y\ Z ■/(Spu-IUOJVH T yozsv]Vj\ Melyik úton? ► Már csak néhány nap, és újabb egyházi ünnephez, vízkereszthez érkezünk. Ezen a napon, azaz január 6-án többek között a napkeleti bölcsek látogatásáról is megemlékezünk. Jézus születésekor fényes csillag jelent meg az égen, amelyet még messze napkeleten is láthattak az égboltot fürkésző tudósok. Ezek a napkeleti bölcsek, amikor felfedezték a zsidók királyának születését hírül adó különleges jelet, elhatározták, személyesen keresik fel az újszülöttet. Sietve összepakoltak, és hamarosan felkerekedtek. Csomagjaikban értékes, királyhoz illő ajándékok is rejtőztek: arany, tömjén és mirha. Alighogy elindultak, észrevették, hogy a csillag szinte előttük megy, és mutatja az utat. Nagyon elcsodálkoztak ezen, de örömmel követték. Jeruzsálemhez érve azonban az égi jel eltűnt a szemük elől. Hiába kérdezgették az embereket, senki sem hallott arról, hogy a zsidóknak új királyuk született volna. Az idegének híre és furcsa érdeklődése eljutott Heródes király fülébe, aki hívatta a messze földről érkezett tudósokat. Ő sem tudott nekik segíteni, viszont nagyon megrémült attól, hogy valaki a trónját el akarja venni tőle. Hogy megtudja, hol találja az „ellenségét”, megkérte a bölcseket, hazafelé menjenek be újra a palotájába, és mondják meg neki, hol lakik a kis királyfi. Amikor folytatták útjukat a napkeleti bölcsek, örömmel vették észre: a csillag ismét vezeti őket. A Megváltó hajlékába érkezve a messziről jött látogatók nagy tisztelettel letérdeltek a gyermek előtt, és átadták ajándékaikat. Mielőtt hazaindultak, álmukban egy angyal figyelmeztette őket: kerülő úton menjenek haza, mert Heródes rosszat akar Jézusnak. A bölcsek úgy tettek, ahogy az égi hírnök megparancsolta nekik. ■ Melyik úton jutnak el a bölcsek a betlehemi istállóhoz? KÖNYVAJÁNLÓ Sétáljunk együtt! A Napos oldal Mesélnek az állatok című rovatának szerzőpárosa két hónappal ezelőtt ismét gyönyörű könyvvel örvendeztette meg a természetet kedvelő gyermekeket és idősebbeket. A Műszaki Könyvkiadó jóvoltából megjelent, Séták a természetben - A tavak élővilága című kötetben a Kossuth-díjas író, ornitológus Schmidt Egon osztálykirándulásra invitálja az olvasókat. A természetismeret-szakkörös gyerekek biológiatanárukkal, Feri bácsival a halastavaknál töltenek egy napot, ahol nagyon sok állatot figyelhetnek meg, és sok újat tudhatnak meg viselkedésükről, szokásaikról. Például arról, hogyan úsznak a veresszárnyú keszegek, miért eszi meg a csuka még hal rokonait is, vagy Schmidt Egon - Budai Tibor melyik a magyar természetvédelem címermadara. A történetbeli nap eseményeit és a gyerekek által megismert állatokat Budai Tibor grafikusművész megszólalásig élethű, színes rajzai elevenítik meg szinte a helyszínre varázsolva az olvasókat. A háromrészesre tervezett sorozatnak várhatóan tavasszal és ősszel jelenik meg a második és harmadik kötete. Ezekben az erdők és a mezők élővilágával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. ■ BZS Schmidt Egon - Budai Tibor: Séták a természetben - A tavak élővilága. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2014. Ára 1890 forint.
