Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-06-21 / 25. szám
8 ■m 2015. június 21. PANORÁMA Evangélikus Élet Kirchentag Stuttgartban - 35.1 Közel a templomban, Közel az utcán ► A Kirchentagon az Evangélikus Hittudományi Egyetemet a Közel zenekar képviselte. Három önálló koncertet adtak, zenéltek az utcán és egyházunk standján, hirdetve hitvallásukat: „Közel a zenéhez, Közel Hozzád, Közel Istenhez!” Első alkalommal a meghitt környezetet biztosító modern templomban, a Heilandskirchében volt hallható a programjuk. A bevezető szám (Jöjj, Jézus, jöjj) után Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkész mutatta be az együttest, ezzel kezdődött az a - talán szokatlannak tűnő, de működő - háromnyelvű (magyar, angol, német) műsorvezetés, melynek Nagy Szabolcs és Wild Anna voltak tevékeny közreműködői. A feladat nem volt egyszerű - még ha Pekka Simojoki énekei több nyelven ismertek is -, hiszen dalaikat magyarul adták elő. De nem volt szükség sok magyarázatra, mert az egymást követő számok tematikájukban nem nagyon tértek el egymástól - hálaadás, imádság, Jézus követése az út -, s mindezt az egységes hangvétel és hangszerelés erős szövetté fonta össze. Mintha mindig ugyanazt hallanánk - így kezdhet épülni az a kapcsolatrendszer, amelyet a zenekar a hitvallásának tart. A belváros szélén megbúvó Ludwig-Hofacker-Kirche adott helyet a második koncertnek. Bár többen nehezen találták meg az egyszerű szerkezetű templomocskát, talán itt volt a legnagyobb a közönség. A műsor is olajozottan ment, mert e helyütt volt a legnagyobb a magyarok aránya a közönség soraiban: a hivatalos magyar delegáció tagjaiból itt jelentek meg a legtöbben. A harmadik fellépés helyszínére egy kicsit többet kellett utazni: Stuttgart Zuffenhausen nevű városrészébe, a Pauluskirchébe. A városrész központi terén elhelyezkedő, kívülről hagyományos templomelemeket mutató, de belül teljesen modern, a legösszetettebb közösségi igényeknek is megfelelő épület méltó hátteret adott az együttes kirchentagos fellépéseinek lezárásához. A műsor felépítése nem nagyon változott - talán a közönség bevonása járt nagyobb eredménnyel. A zárószámként funkcionáló Kérlek, add a kezed két sorát próbálta megtanítani a zenekar, majd együtt éneklésre - amelyet már a második koncerten is kipróbáltak - igyekezett buzdítani a jelenlévőket. A - magyarul nem tudóknak nehéz - szöveget közvetlen lelkesedéssel tolmácsoló együttes apró kavicsokként igyekezett kiépíteni azt az utat, amely közel vezet „a zenéhez, Hozzád és Istenhez”. Itt kell megemlíteni egy olyan elemet, amely komoly szerepet kapott A Közel tagjai: Baranyay Bence (basszusgitár), Hajduch-Szmola Patrik (zongora), Nagy Szabolcs (ének), Szidoly Roland (akusztikus gitár, ének), Vincze Délia (ének), Wild Anna (cajon, ének), Wölfel Mihály (klarinét, szaxofon). mindhárom koncert lezárásában. Erős vár... énekünk feldolgozásának első versszakát a jelen lévő házigazdák tiszteletére németül tolmácsolta a zenekar. Feldolgozásuk közismert - az interneten több helyen is elérhető —, itt azonban a funkciója egészen más volt. Nem kellett újat tanulni sem szövegben, sem dallamban, hiszen megtartották az ének jól ismert ritmikáját, csak kicsit gyorsabbá tették, és a hangszerelés adott hozzá egy izgalmas, szívdobogásszerű lüktetést. Érdekesen alakult a közönség összetétele. A Közel esetében is kialakult az együttest kísérő „törzsközönség”, amely több zenekarnál is megfigyelhető egyházunkban. Kísérő rokonok, barátok, „csatolt részek” adják a magot, amelyhez könnyen kapcsolódhatnak az alkalmi látogatók. A hangulat, az élmény ragadós, és egy új (-fajta?) közösség alakul ki. Pünkösd után néhány héttel hivatkozhatunk a nyelveken szólás és értés csodájára, amely Stuttgartban érthető és elérhető közelségben volt a koncerteken egybegyűltekhez. * Hí # Koncert vagy szolgálat? Utolsó stuttgarti találkozásunkkor erről beszélgettünk az együttes tagjaival. Ha külső szemmel nézzük, az előadás koncertnek tűnik, ráadásul az említett három templomi alkalmon az oltártér vált színpaddá. A zenekar tagjai viszont szolgálatnak érzik, hogy muzsikálnak. Ha istentiszteleten zenélnek, ott adott a liturgia: nincs szükség összekötő szövegre. Egy koncertszerű fellépésen pedig - amint elmondták - ezt a liturgiát ők teremtik meg. A stuttgarti előadások abban tértek el a korábbiaktól, hogy az énekek szövegei nem voltak kivetítve, így nehezebb volt a közönség bevonása. Különös lehetőséget jelent az utcazenélés, ahol csak az élmény közvetítése foghatja meg a járókelőt. Több mint kétszáz szórólap fogyott el így - számoltak be róla a Közel-tagok -, és voltak olyanok, akik ennek köszönhetően jöttek el a templomi koncertre. Koncert? Szolgálat? A zenekar nem áll le, megy tovább azon az úton, amelyen elindult. Mire ez a cikk megjelenik, már megjöttek felvidéki turnéjukról... ■ Dr. Sramó András A képen balról jobbra: Hajduch-Szmola Patrik, Wölfel Mihály, Nagy Szabolcs, Vincze Délia, Szidoly Roland, Baranyay Bence, Wild Anna A fejlődés iránya Egyik reggel bukkant fel a képen látható pár, a férfi - nevezzük Thomasnak - hátizsákján tucatnyi kirchentagos sál lobogott. Megszólítottam őket.- Nem tudom, hány sálat hordok, de - ujjain számolta ki, sorolva az évszámokat és a helyszíneket - tizenhárom egyházi napokon voltam jelen. Az elsőkre még a szüleim hoztak el, majd a barátaimmal jöttem. Azok jó bulik voltak. Most már jobban érdekelnek az előadások, a bibliatanulmányok, bár most már párommal együtt a gyermekünket szoktatjuk a hangulathoz. ■ Dr. Sramó András felvétele Hármashangzat Dávid királyra A Kirchentag lehetőséget ad különböző mozgalmak, módszerek, megközelítések bemutatkozására. Június 4-én, csütörtök este a stuttgarti Liederhalléban különleges hangversenyre került sor. A Dávid-oratóriumot mutatta be a Trimum projekt, amelyet 2012-ben hozott létre a Stuttgarti Nemzetközi Bach Akadémia. A projekt lényege, hogy keresztyének, muzulmánok és zsidók nem egymás után, hanem egymás mellett, együtt énekelnek úgy, hogy mindegyik vallás képviselői megőrzik saját hangzásvilágukat és hangszereiket. Ez a megoldás különleges helyzeteket teremt, és ezek időnként erősen igénybe vették a hallgatók türelmét -páran ott is hagyták az előadást -, legtöbbször azonban rácsodálkozhattunk a stílusok egybecsengésének váratlan lehetőségeire. Mert meghökkentő lehet azt olvasni, hogy egy koráit vagy egy reneszánsz dallamot előadó kórust arab hangszerek kísérnek a maguk módján - a valóságban ez működött. A témaválasztás sem volt véletlen. Kevesen tudják, hogy a Korán tizenhat helyen említi Dávidot: leírja küzdelmét Góliáttal, tud a zsoltárairól, illetve a Betsabé-történetről. A feldolgozás sokoldalú volt, hiszen a zene mellett narráció, zajig fokozódó ritmikus szövegmondás is előfordult. Kellemes színfoltja volt az estének, amikor bemutatták az intézmény fiataljai által a Dávid és Góliát összecsapásáról készített rajzfilmet. A produkciót Brigitte Rauscher kántor és Bernhard König zeneszerző moderálta, a fellépő színészeket, zenészeket és szólistákat a Trimum hangszeregyüttes kísérte. A közönség számára külön ajándék volt a gazdagon összeállított programfüzet, amely bemutatja a projekt munkáját, és a teljes forgatókönyv mellett számos előadott dal kottáját is tartalmazza. Érdemes felkeresni a projekt honlapját - www.trimum.de -, ahonnan megtudhatjuk, hogy az estéről és a projektről DVD készült. ■ S.A.
