Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-06-21 / 25. szám

Evangélikus Élet kultúrkörök 2015. június 21. *■ 5 Tehetséggondozás - a bonyhádi modell Tanévzáró interjú Andorka Gáborral, a bonyhádi evangélikus gimnázium igazgatójával Az egyidejűség derűje Lsztetika. életstílus és teológiai antropologia tSSEDÉ >PE Átmeneti kor átmeneti műfaja a blogkönyv, melynek alapdilemmája a pillanatnyiság és a tartósságra való tö­rekvés összebékítésének nehézsége. Orosz Gábor Viktor evangélikus lel­kész-teológus Az egyidejűség derűje című kötete szintén e feladatot igyek­szik megoldani, miközben korunk ak­tuális kérdéseiről a kortárs teológiai gondolkodás eredményein átszűrve töpreng. A szerző 2014-es blogbejegyzéseit összegyűjtő kötet szerkesztése és stílusa tudatos koncepció eredménye, az alig kilencvenoldalnyi anyag ugyanakkor mind tematikájában, mind szövegstílusában széles válto­zatosságéi. Orosz Gábor Viktor töb­bek között a szabadság mibenlétéről, a házasságról, a toleranciáról, hit és politikum összefüggéseiről, gazdasá­gi kérdésekről elmélkedik, s termé­szetesen intenzíven foglalkoztatja előző kötetének (Idegen méltóság, L’Harmattan, Budapest, 2009) fő té­mája, a bioetika is. Az egyidejűség derűje Orosz Gábor Viktor könyvéről A szerteágazó gondolatfutamok laza hálózata mögött azonban hang­súlyos teológiai-filozófiai háttérvo­nulat húzódik végig a könyvön: egy sajátos, esztétikai módon felfogott teológia kísérlete. Szerzőnk a kortárs francia fenomenológia teológiai re­cepciója révén, többek között Paul Tillich, Rudolf Bultmann és Jürgen Moltmann nyomán abból indul ki, hogy az ember: képmás. Képmása legelőször is Istennek, aki őt a saját képére és hasonlatosságára teremtet­te (íMóz 1,26), s léte - megigazult­­sága és bűnössége, szépsége és rút­sága - elsősorban e meghatározott­ság mentén értelmeződik. Ha az Atya az ember „ősképe” akkor annak Fia, a megtestesült Ige, vagyis Krisz­tus az ember „ideálképe”, mely szá­munkra a Szentírás általi megérin­­tettségünkben tárul fel. Ő a hús-vér­ré lett Isten-ember, aki földi életével, halálával és feltámadásával örök ér­vényű módon szólította meg az em­bert: kövess engem. A megszólítottság, az érintettség kulcsfogalma ebben az összefüggés­ben többször is felbukkan a kötetben, s ezáltal újraértelmezhetővé válik a testiség modernitásban közkeletűvé vált fogalma, ahogy az ember eszka­­tologikus meghatározottsága is. „Az ember a bűneset után abban az értelemben halott, hogy az életre van ítélve. (...) Az élni kell (a saját for­rásainkból) imperatívuszát megtör­te és helyettesíti Krisztus könyörüle­tes uralma, aki teremtményeinek az életet ajándékként adja vissza, és nem megparancsolja, az élet evangé­liumát adja a törvény helyett.” Diet­rich Bonhoeffer nyomán a szerző fo­galmaz így a kötet epilógusnak is be­illő utolsó írásában, s fedi fel jónak és rossznak az emberi életben való, szétbogozhatatlan összefonódását. Emberlétünk ezen alapfeszültségét képtelenek vagyunk magunk felolda­ni, csak egyvalaki szabadíthat meg végleg tőle: Jézus Krisztus. S akkor majd az egyidejűség derűjével szem­lélhetjük sorsunk beteljesedését: üd­vösségünket. ■ Paksa Balázs Orosz Gábor Viktor: Az egyidejűség de­rűje - Esztétika, életstílus és teológiai antropológia. Blessed Hope Publishing Saarbrücken, 2015. Ára 22 euró. ► Megtisztelő kitüntetésben részesült egyházunk egyik nagy múltú ok­tatási intézménye: a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázi­um és Kollégium kollektívájának ítélte idén a Nemzeti Tehetségsegí­tő Tanács (NTT) A Tehetségek Szolgálatáért közösségi díjat. Lapunk az elismerésről és a tehetséggondozó képzésekről kérdezte a gimná­zium igazgatóját, Andorka Gábort.- Mit jelent az, hogy a bonyhádi evangélikus gimnázium tehetség­pontként működik?- Magyarországon és a Kárpát-me­dence magyarlakta területein közel ezerötszáz tehetségpont található. Alapításukat a Nemzeti Tehetségse­gítő Tanács kezdeményezte és tá­mogatja, és bármilyen helyi szervező­dés - civil szervezet, önkormányzat, iskola, egyházi intézmény és egyebek- keretében végezhetik a munkájukat. A tehetségpontok alapfeladata a tehet­ségek felfedezése, azonosítása, a ta­nácsadás, a pályaorientáció, a lehető­ségek személyre szabott megmutatá­sa a tehetséges fiataloknak. A program húsz éven keresztül működik: 2008-ban indult, és 2028-ig tart. A tehetségsegítő hálózatot Cser­mely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, az NTT elnöke találta ki azzal a céllal, hogy a tehetséges diá­kokat a lehető legkorábban felfe­dezzék, hogy ne kallódjanak el. A Te­hetségek Szolgálatáért közösségi dí­jat, amelyet most gimnáziumunknak ítéltek oda, évente a legjobb tehetség­pont kapja meg.- Pályázni kell a kitüntetésre, vagy minden tehetségpont automati­kusan a jelöltek közé kerül?- Egy ajánlóra szükség van. A mi iskolánkat a Tolna Megyei Tehetség­segítő Tanács ajánlotta: pályázatban mutatta be az intézményt és az itt folyó munkát, a sikereket, eredmé­nyeket.- Az elismerésen túl jár-e a díj egyéb előnyökkel, pályázati lehetősé­gekkel?- Ez kifejezetten szakmai díj, okle­vél, ezüstérem és egy arany kitűző tar­tozik hozzá - illetve a büszkeség a mi­énk, hogy az elvégzett munka alapján a közel ezerötszáz tehetségpont közül éppen minket tartottak erre érdemes­nek. A díjátadón sok tehetséges diák­kal találkoztam, polgármesterekkel ismerkedtem meg, tehát kapcsolatte­remtésre is kiváló lehetőségnek bizo­nyult az elismerés elnyerése.- Milyen formái vannak a tehetség­­gondozásnak a gimnáziumban?- Tizenöt évvel ezelőtt indult az Arany János tehetséggondozó prog­ram. Összesen huszonhárom in­tézmény vesz benne részt ország­szerte, az alapító iskolák közül egye­dül a bonyhádi gimnázium egyházi fenntartású. Miután a mezőberényi gimnázium is a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásába került, most már két evangélikus in­tézményben is működik a program. A huszonhárom iskolából tizenhét szerepel a legjobbak százas listáján, tehát bízvást állíthatom, hogy a magyarországi iskolák krémje vesz részt benne. Tolna megyének sajátos a telepü­lésszerkezete, főleg kisközségekből áll. Ebből, illetve a vidéki életformá­ból adódóan az oktatási lehetőségek korlátozottak. A program azért jött létre, hogy az ilyen aprófalvakban élő, eszes, talpraesett gyerekek - elég csak például az Indul a bakter­­ház kis Bendegúzára gondolni - bekerüljenek egy klasszikus oktatá­si központba, ahol a tárgyi-techni­kai és a személyi-szakmai feltételek­nek köszönhetően le tudják küzde­ni a hátrányukat.- Hogyan épül fel a program?- A képzés a négy gimnáziumi év­ből és egy felkészítő tanévből áll. A felkészítő év során a nyelvi és infor­matikai, számítástechnikai tudásbeli hátrányt dolgozzuk le. A második tan­év az első gimnáziumi év, akkor már az annak megfelelő tanagyagot sajá­títhatják el a diákok. „Bonyhádi modellként” került be a köztudatba iskolánk módszere a te­hetséges tanulók felkutatására. Kol­légáim és én végigjárjuk Tolna me­gyében az összes általános iskolát - sőt gyakran túl is megyünk a megye­határon -, és bemutatjuk a nálunk fo­lyó képzéseket. A programban jelen­leg részt vevő, illetve volt diákokat visszavisszük egykori iskoláikba, hogy meséljenek a tapasztalataikról, élményeikről. Nemcsak az előnyöket ecsetelik - a nyelvi labort vagy a mo­dern számítástechnikai parkot -, hanem mivel ez egy kötelezően bent­lakásos képzés, a társas együttlét nehézségeit, szabályait is megosztják a leendő gimnazistákkal.- Kollégistaként pedig egyúttal el­sajátíthatják az elemi szociális nor­mákat.- Természetesen. De az sem elha­nyagolható, hogy a mi iskolánk egy kis ékszerdoboz. A környezet, a tárgyi fel­tételek és a szakembergárda egyaránt európai színvonalú. A többlet, amelyet az ECDL-nyelwizsga, a B kategóriás jogosítvány megszerzésének lehetősé­ge, a külföldi tanulmányutak, a havi rendszerességű színház- és operaláto­gatások jelentenek a diákjaink számá­ra, ellensúlyozni tudja a kistelepülések < OQ ségügyi profilúnak a mentora a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvos­­tudományi Kara. A műszaki-infor­matikai osztályt a veszprémi Pannon Egyetem mentorálja, a humán osztályt pedig, ahol emelt óraszámban tanítjuk a magyar, illetve az idegen nyelveket és a történelmet, a Pázmány Péter Kato­likus Egyetem és a Pécsi Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi Ka­ra segíti. Kapcsolatban vagyunk a- Második éve vagyok igazgató, nagyon jól működő rendszert vettem át, kiváló és sokoldalú szakemberek­kel. Rengeteg szakkörünk működik. Nemrég lőszobát és fotólabort ad­tunk át, mert voltak diákok, akik ezek iránt érdeklődtek. Van boszorkány­konyha-szakkör, mert szeretnek főz­ni, vannak sikeres atlétikai és csapat­sportprogramok - a strandfocicsapat éppen a diákolimpiára készül. Az énekkarunk a magyarországi német kórusok fesztiválján elnyerte a nagy­id díjat, a Rozmaring Díjat. > Az országban először nálunk ve­­“ zették be a Csillagprogramot a tizen­­= egyedik-tizenkettedik évfolyamban. ^ Ennek keretében a tehetséges diák egy meghatározott tárgyból, amely­ben kimagasló eredményt szeretne elérni, hamarabb levizsgázhat, nem kell megvárnia a tanév végét. Az így felszabaduló óraszámban az adott te­rület szaktanára csak vele foglalko­zik, mélyíti a tudását.- Nemzetközi együttműködésben is részt vesz a gimnázium.- Az Erasmus + programban egy finn és egy erdélyi iskolával van kap­csolatban intézményünk, ennek ke­retében az olvasási szokások kutatá­hátrányait. A gimnázium hatszázötven tanulójából háromszáz kollégista. Az iskola mint második otthon Bonyhá­­don valóban létezik.- Hogyan tudják segíteni a diákok pályaorientációját?- A négyosztályos képzésben külön­böző profilúak az osztályok. Az egész-Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karával is; gimnázi­umunk a központi szervezője a Kölyök­­atlétika programnak. Nálunk talál­ható ugyanis az ország második legna­gyobb fedett atlétikai csarnoka.- Milyen tehetséggondozó progra­mok vannak még? sa, illetve az olvasás népszerűsítése zajlik. Ezenkívül németországi isko­lákkal vagyunk partnerkapcsolat­ban a nyelvtanulás és a sport terüle­tén. Az amerikai evangélikus egyház­zal most keressük az együttműködés lehetőségeit. ■ Walkó Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents