Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-06-14 / 24. szám
Ötnyelvű istentisztelet Pöstyénben Mozdulj, segíts, szeress! Ismét megrendezték a Szeretethíd napokat A mai Szlovákiában lévő Pöstyén (Piest’any) már a középkortól ismert gyógyfürdőjéről, amely a 19. században kapott igazán hírnévre. A reformáció hamar terjedt ezen a vidéken, de az erős ellenreformáció megszüntette az evangélikus hitéletet. A pöstyéni evangélikusok később a galgóci (Hlohovec) gyülekezethez tartoztak. Százhúsz évvel ezelőtt nagy változást hozott az ellenreformáció után először megtartott evangélikus istentisztelet. A történelmi jelentőségű esemény előzménye az volt, hogy Pauline württembergi hercegnő egyik pöstyéni gyógykezelése alkalmával hiányolta a lutheránus istentiszteletet. Panaszával a galgóci Erdődy gróf jószágigazgatójához fordult - ő pedig a magas rangú vendég kedvéért megszervezte az istentiszteletet. Ezen magyar nyelven Masznyik Endre professzor, a pozsonyi Evangélikus Teológiai Akadémia igazgatója, a Luther Szövetség tagja prédikált, a liturgiát pedig Stromp László lelkész végezte. A történelmi jelentőségű istentisztelet nyomán ismét kialakult Pöstyénben az evangélikus élet, gyülekezet jött létre, templomot építettek. Ennek emlékére gyűltek össze május 17-én ünnepi istentiszteletre a pöstyéniek és a környékbeliek, és vendégek érkeztek Cseh-, Lengyel- és Németországból, valamint Ausztriából is. Jelzésértékű, hogy a Gyógyparkban megtartott jubileumi alkalom ötnyelvű volt: szlovák, magyar, német, cseh és lengyel. A 20. századi szomorú események ugyan nem kerültek szóba, de tudjuk, hogy az úgynevezett „szlovák-magyar lakosságcsere” során 1947-1949 között több tízezer magyart telepítettek át az akkori Csehszlovákiából Magyarországra, illetve szlovákot Magyar-Kirándulásunk első állomása a bukaresti evangélikus gyülekezet volt, ahol Illyés Márton lelkipásztor fogadott bennünket, és ismertette a bukaresti magyarság és az evangélikus gyülekezet történetét. A gyülekezetét az 1930-as években a Bukarestben élő négyfalusi csángók alapították; első felügyelője dr. Papp Béla bácsfalusi születésű orvos volt. Különleges Illyés Márton helyzete, mert ő az egyetlen román ajkú evangélikus gyülekezet lelkésze is, és vasárnapról vasárnapra magyarul és románul tart istentiszteletet. Bukarest hatalmas diaszpóra, a kétmilliós városban a háromszáz evangélikus szétszórva él. * 1 ~ J—~ « 'Ca tvn g után plláfnországról Csehszlovákiába. így érkezett Pöstyénbe és környékére is számos magyarországi szlovák. Az akció fő értelmi előkészítője Edvard Beneá csehszlovák politikus volt, aki a német nyelvű lakosság legnagyobb részét is eltávolította Csehszlovákiából. Ilyen történelemi háttérrel igen becsülendő, hogy a most már szlovák nyelvű evangélikus gyülekezet több nyelven rendezte meg az ünnepséget. A magyar nyelvű rész bevonását igen szívén viselte egy Tótkomlósról odakerült idős szlovák férfi. Az Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezetét a jelenlegi helyettes lelkész, egyben az ausztriai Luther Szövetség elnöke - e sorok írója - képviselte. (A szövetség hozzájárult a pöstyéni templom tatarozásához.) Magyarul és németül tartott üdvözlőbeszédében többek között kiemelte: „A keresztségben vagyunk összefonva, bárhonnan is jöttünk, bármilyen nyelven is beszélünk, bármilyen sorsot kellett vállalnunk is a történelem során. Isten igéje mindenkinek szól, és szólnia is kell az anyanyelven, mert azon a nyelven értünk legjobban. Az anyanyelven tudunk nevetni és sírni és imádkozni... tás fellegvárába, megnéztük az Ady Endre Líceumot, amely ez évben ünnepelte alapításának kétszázadik évfordulóját. Dr. Bencze Mihály igazgató lelkes munkája új perspektívát adott az intézetnek. Említésre méltó, hogy a tantér: mek magyar tudósok, kiemelkedő személyek nevét viselik, és létezik egy digitális könyvtár is, amely lehetővé teszi, hogy online lehessen a digitalizált műveket olvasni. E látogatás után a Parlamentet és a főváros fontosabb épületeit, majd a magyar kulturális élet központját, a Petőfi Házat néztük meg. Délután Biró Tivadar, a bukaresti református gyülekezet lelkinásztora foeadott bennünket, és Említésre méltó, hogy 1625. május i-jén Pöstyénben hunyt el Thurzó Szaniszló, Magyarország nádora, aki a protestantizmus támogatója volt. Különösen is a külföldi egyetemekre járó diákokat, valamint a galgóci evangélikus gyülekezetét támogatta, ahova annak idején a pöstyéni evangélikusok tartoztak... Pál apostol szavaira gondolok ebben az órában, aki a különböző hagyományokból jövő római keresztényeknek a következőt írta: »Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.« (Róm 10,12-13) Ezek a szavak érvényesek mindmáig. Pöstyén városának 1894-ben készült címerében egy mankóját kettétörő fürdővendég látható. Ez engem emlékeztet a Jézus általi gyógyításokra, főleg a béna meggyógyítására. Ezek a Jézus általi gyógyítások azt üzenik nekünk ma is, hogy aki hisz Istenben, annak sokkal nagyobb esélye van a gyógyulásra, mint annak, akinek nincs semmi reménysége. Tudjuk, hogy a hívő ember gyógyítása sokkal könnyebb, mint a nem hívőé.” Fónyad Pál zet életének legfontosabb jellemzőit. A lelkész elmondta, hogy feladatai közé tartozik nemcsak a bukaresti hívek pásztorolása, hanem a pitesti-i és ploiesti-i hívek lelkigondozását is ő végzi. Ezek után bukaresti látogatásunk dr. Dániel Zikelinek, a szász evangélikus egyház püspökhelyettesének és Andrei Pinte lelkésznek a meghívására a szász evangélikus gyülekezetben folytatódott, ahol részt vettünk a németországi Alten- Steiger Vokalensemble kórus hangversenyén. Öröm volt látni, hogy Bukarestben a magyar közösségek templomai, épületei és ingatlanai jó állapotban vannak, a gyülekezetek jó gazdasági infrastruktúrával rendelkeznek, és olyan lelkészek szolgálnak ottan, akik szívükén viselik a tömbmagyarságtól távol élők sorsát. A Szeretethíd Kárpát-medencei református önkéntes napokat hatodik éve szervezi meg a Magyar Református Szeretetszolgálat. A május 29-30-án lezajlott program lényege, hogy Kárpát-medence-szerte megmutassák: sokan képesek és készek segíteni a környezetükben élőknek. A program célja, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében az ország minden területén munkálkodjanak kisebb-nagyobb csoportok szociális, fejlesztési vagy Sokat tanultam tőletek, somorjaiak és mindazok, akik megtiszteltetek bennünket azzal, hogy részt vettetek a Szeretethíd programján. A rozsda makacs dolog. Amellett, hogy emészti a vasat, azt az üzenetet is hordozza, hogy ami ma még létezik, az holnap az enyészeté lesz. Ez alól nem kivétel sem az emberi test, sem amit alkotunk, sem amit birtoklunk. Jób könyvében olvassuk: „Mezítelenjöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el.” (Jób 1,21) Ezt üzente az a rozsda is a Corvin Mátyás Alapiskola kerítésén, amelynek a mai napon közösen nekifeszültünk. Az enyészet ronda dolog. Elhagyott porták bedőlt kerítései, megroggyant tetői és gazos udvarai tudnak még arról hosszan mesélni, hogy mit jelent az elmúlás a háznak, amelyet egykor nagy gonddal ápoltak, csinositgattak gazdái. Eltűntek róla a szépség jegyei, és öntudatlan romlásával csúfságról prédikál mindazoknak, akik szánakozva elhaladnak mellette. „Csalóka a báj, múlandó a szépség...” - konstatálja az agg Salamon a Példabeszédek könyve végén (31,30), hiszen elég tükörbe néznie: egykor daliás, erőtől duzzadó alkatát elcsúnyította az öregség, megszégyenítette az erőtlenség. Mi marad hát belőlünk, utánunk? Alkothatunk-e maradandót? Sőt, tehetünk-e egyáltalán bármit is a múlandósággal szemben? Vagy jobb megadóan elfogadni a megváltoztathatatlant és beletörődni a tehetetlenségbe? Kortársaink nagyobb része egyáltalán nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Korunk bölcsessége nem több annál, hogy „ez az élet, élvezzük ki minden percét”. Holott testközelből ismerjük a rozsdát, az öregedést, az enyészetet. Divat lett a nemtörődömség és a felelőtlenség, aminek következtében szinte már alig vannak őrök, akik éberen vigyázzák az értéket, és küzdők, akik áldozatot hoznak. Divatos magatartás lett az önzés, amely miatt gazdátlanná, kifoszthatóvá és tönkretehetővé válik a ökológiai területen, valódi segítséget nyújtva ezzel településeknek, intézményeknek, gyülekezeteknek. A valódi cél mindezt vidáman, közösségben, egymást megismerve és egymásra jobban odafigyelve megvalósítani. A program igyekszik rámutatni továbbá, hogy bár a jelenlegi válság következménye lehet a családok bezárkózása, magába fordulása, mégis törődnünk kell a környezetünkben élők nehézségeivel. Forrás: szeretethid.hu Amikor kiötlői megalkották a Szeretethíd programot, azt a célt tűzték elé, hogy református közösségek vállaljanak szeretetszolgálatot a saját településükön. Mi itt, Somorján egy kicsit nagyobbat mertünk álmodni, és úgy gondoltuk, hogy mindenkinek adjuk meg a lehetőséget szeretetből szolgálni. Mert Somoija a miénk, függetlenül attól, hogy ki katolikus vagy református, konzervatív vagy liberális, MKP-s (Magyar Közösség Pártja) vagy épp Híd-tag vagy -szimpatizáns - csak hogy az általános megosztottságunk jelzőit emlegessük. Isten előtt teljesen egyformák vagyunk, hiszen ő nem tesz közöttünk különbséget. Benne bízva hittük azt - bár nem nagy dolog letisztítani és átfesteni egy iskola kerítését -, hogy csak lehetőséget kell teremteni, és felszínre kerülnek a bennünk lakó érzékeny lélek maradandó értékei. Nem csalódtunk, mert Istenben nem lehet csalódni. Sőt reménységünk felett - a számolók szerint közel százhatvanan (!) - tapasztaltuk, hogy nem emésztett fel mindent a korszellem, és nem igaz, hogy a mi közösségünk gyenge. Csak olyan erőre van szükség, amely képes ellenállni az értéktelenséget hirdető világ lélektelen eszméinek. Ez az Isten ereje, amely képes legyőzni a lustaságot, a szórakozás és a kényelem bálványait, és képes cselekvésre késztetni bennünket, embereket. Amihez pedig Isten ereje vegyül, az maradandó lesz. Nem, nem a kerítésre gondolok, hanem rátok, Kedveseim, akik ma Istennek kedves szolgálatot vállaltatok szeretetből és felelősséggel. Ezt a tanítást köszönöm nektek, és tiszta szívvel kívánom, hogy az Isten ereje ne hagyjon el titeket. Őrizze és táplálja hiteteket, hogy megmaradjatok, hogy megmaradjunk. Most, tíz év múlva és mindörökké! Őszinte hálával Isten iránt és elkötelezett szeretettel irántatok, szeretetből szolgálok. György András A szerző református lelkipásztor (Somorja) Fnrrás- Felvidék, ma Bácsfalusiak bukaresti kirándulása Az erdélyi Bácsfalu evangélikus gyülekezete május 30-án kirándulást szervezett Bukarestbe. Az alábbiakban e látogatás részleteiről olvashatunk. A Szeretethíd után
