Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-31 / 22. szám
„Az egyháztörténész a mai migráció kérdésével kapcsolatban kiemelte, hogy a kiváltó okokat kell megkeresni. »Ki verte szét az országokat, ki változtatta meg a struktúrákat?«” Őszintén a migrációról !► 8-9. oldal „A szél ereje és hatalma hasonlatos Isten ítéletéhez, de a múlandóságot, hiábavalóságot is jelképezi.” Szelek szárnyán ► 15. oldal Az Evangélikus Információs Szolgálat (EISZ), illetve a Luther Kiadó időszerűnek látja hetilapunk és az Evangélikus.hu internetes portál megújítását, melyhez olvasóink segítségét is kérik. A kiértékelését is magukra vállaló szakemberek pünkösdi számunkhoz mellékeltek egy kérdőívet, melynek beküldésével kapcsolatban a tudnivalókról jelen lapszámunk 16. oldalán tájékoztatnak. A titok kulcsa - a kereszt W 2. oldal Egy pályaív lenyomata W 5. oldal Thália keresztény papjai W 7. oldal Elittel látni 10. oldal Tűz, víz, repülő W 12. oldal Egész-s-ég !► 13. oldal Pünkösdi zöldágazás ► Nem sokkal pünkösd előtt maglódi iskolások egy csoportja a felvidéki Fülekre kirándult. A vár tornyában örömmel fedeztek fel egy fotót, amely előtt maglódi népviseletes bábuk voltak kiállítva. A fénykép felirata: „Pünkösd Maglódon - Turíce v Maglódé” Mint kiderült, az elsőként a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban bemutatott, Jövőnk a múltunkban című kiállítás egyik tablója előtt álltak meg. A Király Katalin etnológus által rendezett vándorkiállítás a magyarországi szlovákság népi kultúrájával ismerteti meg a látogatót. „Áldásoddal megyünk...” Miért különleges a pünkösd Maglódon? Azért, mert a Maglódi Evangélikus Egyházközség mind a mai napig féltve őrzi és ápolja a pünkösdi templomdíszítés - „zöldágazás” - vallási népszokását. Pünkösd szombatjának reggelén néhány férfi elindul a határba, és kivágnak húsz-huszonöt fiatal nyárfahajtást. A templomba viszik, ott pedig a padokhoz kötözik ezeket az egyenként három-négy méteres ágakat. Szombat délután aztán a lányok, asszonyok színes szalagokkal, anyáiktól örökölt hímzett keszkenőkkel díszítik fel őket. Az idei pünkösdvasárnapon, a tizenhetedik maglódi szlovák (tót) nap keretében magyar-szlovák nyelvű ünnepi istentiszteletet tartottak a gyönyörűen feldíszített evangélikus templomban. Az istentisztelet előtt Hajduvári Katalin, a Maglódi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, az Albertirsáról, Dabasról, Ecserről, Kerepestarcsáról, Nagytarcsáról, Péteriből, Pilisről, Rákoskeresztúrról érkezett vendégeket. Majd felcsendült az ősi pünkösdi himnusz, a „Príd’, Duchu Sváty, Boze nás...” - „Jövel, Szentlélek Úristen!” kezdetű ének. Az istentiszteleten „Isten kegyelmének bőséges kiáradásaként” részesült a keresztség szentségében egy kisgyermek: Csermendy Dániel Zsolt. A szlovák nyelvű igeolvasásban Petrovics János oltár körül szolgáló egyháztag segédkezett. Az igehirdetés szlovák nyelvű összefoglalóját Fodor Anett, a Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola tanára olvasta fel. Németh Mihály helyi lelkész prédikációjában arról szólt, hogy a Szentlélek eljövetelét ünnepelni gyűltek össze Maglódon a zöld ágakkal, színes kendőkkel, szalagokkal feldíszített templomban. A mozgó zöld ágak, zizegő levelek a pünkösdi szélzúgást, a színes szalagok az apostolok feje felett megjelent tüzes lángnyelveket jelképezik. A gyülekezet közösségében pedig „nyelveken szólva” szlovákul és magyarul hangzik Isten igéje. Az az ige, melyben Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról tesz bizonyságot a Szentlélek, készen arra, hogy megváltoztasson minket, és segítsen abban, hogy megvalósítsuk az egyházban és onnan kiindulva közösségeinkben az evangéliumhoz méltó életet. Az ünnepi istentisztelet után a népviseletbe öltözött helyiek és vendégek zeneszó mellett, táncolva vonultak a Maglódi Művelődési Házba, ahol ebéddel és hagyományőrző műsorral folytatódott a pünkösdi együttlét. ■ Németh Mihály „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13) ■ Széll Bulcsú Vidáman és reménységgel szoktuk énekelni gyülekezeti alkalmak végén azt az éneket, amelyből írásom címét vettem. És az ároni áldás mellett gyakran a fönti, apostoli áldással ér véget együttlétünk. Milyen jó, hogy nemcsak egyszerűen szétszéledünk, hanem igényeljük és kapjuk is az Úr ígéretét, hogy velünk lesz! Szentháromság ünnepén arra is gondolunk, hogy a nagy ünnepek sora véget ért, minden lényegeset megtudtunk a mi Istenünkről - és most következik mindennek a gyakorlati megvalósulása. Egy Istenünk van, de három módon közeledik hozzánk. Ahogy a virágnak van színe, formája, illata, mégis egy, úgy az Atya-Fiú-Szentlélek, Szentháromság Istenbe vetett hitünk is egyvalakiről beszél. A keresztyénség senkivel és semmivel össze nem téveszthető Istenéről. Aki teremtett, gondunkat viseli, aki megváltott, és aki vezet bennünket. Mint Atya fölöttünk, mint Fiú értünk, és mint Szentlélek bennünk él. És mindez egyszerre. Ez csodálatos! Nézzük igénk három részét, és bízzunk abban, hogy vele mehetünk tovább utunkon. Jézus Krisztus a kegyelmét ígéri utunkra. A kegyelem azt jelenti, hogy olyan dolgot kapok, amelyet nem érdemelnék. Ha reálisan nézed az életedet, nemcsak a munkába és a szórakozásba beleveszett, de bűnben elveszett ember is vagy. Jézus a Szabadító a bűntől,, ellenségtől, önmagadtól, bajokból. Ne próbálj „szabadulóművész” lenni, nem fog menni ezen a téren. Már van szabadító, már nyitva az ajtó, csak figyelj Jézusra, és higgy benne. Isten szeretete is körülvehet utadon. A szeretet nála nem csupán egy érzés, hanem biztonság: tudhatod, hogy van egyvalaki, aki biztos, hogy mindig a javadat akarja, és jóindulatúan tekint rád. Tanácsa a Bibliában világos, szava és jelenléte megnyugtatja szívedet. Hát nyisd ki előtte! Az Úr Lelke által van itt, és von közösségbe önmagával és más hívőkkel. Nélküle csak érdekszövetségek vannak az életben. Olyanok, amelyekben Ahogy a virágnak van színe, formája, illata, mégis egy, úgy az Atya-Fiú-Szentlélek, Szentháromság Istenbe vetett hitünk is egyvalakiről beszél. te próbálsz másokhoz csapódni és igazodni, mert kifizetődőnek tartod, vagy nem mersz véleményt nyilvánítani; és olyanok, amelyekben köréd gyűlnek nagyon kedves emberek, de amikor neked van szükséged a társaságukra és segítségükre, sehol sincsenek. De az örömhír az, hogy Istenünk az ő Lelke által ott van, és soha nem hagy el. Csak te se hagyd el őt, a leghűbb Barátot! Régi hívők lakásában néha még látni egy mély tartalmú képet: rajta idős földműves áll a mező szélén, ekéje szarvára támaszkodik, és levett kalappal imádkozik. Igen, áldást kér napi munkájára. Mert ő még tudja, hogy Isten áldása nélkül semmire sem jutunk. A természet is erre tanítja: ha megfelelő időjárás van, sikerül a munka. De mi, városi emberek, akik gyakran egész nap négy fal között ülünk, állunk, dolgozunk, kevésbé érzékeljük ezt. Pedig nekünk is a mi Urunk áldására van szükségünk. Hát erre tanít a Biblia. Hogyan szoktuk kezdeni vasárnapi alkalmainkat? Úgy, hogy „legyen ez a mi istentiszteletünk az Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság egy igaz Isten nevében” A szerző evangélikus lelkész Felemelkedni pünkösd ünnepén ► „Pünkösd nem pünkösddel kezdődött” - ezt Bácskai Károly evangélikus lelkész mondta azon az ökumenikus istentiszteleten, amelyet az immár hagyományos pünkösdi bibliaolvasás után tartottak május 25-én, pünkösdhétfőn a budapesti Kálvin téri református templomban. Nyolcadszor rendezett nyilvános bibliaolvasást Budapesten a Luther és a Kálvin Kiadó, a Magyar Bibliatársulat és a Református Közéleti és Kulturális Központ, immár másodszor a Kálvin téri református templom előtt (képünkön). Három és fél órán keresztül szólt Isten igéje a járókelőkhöz több magyar bibliafordításban, illetve héberül, angolul, németül, olaszul, franciául és spanyolul is. A szervezők célja az volt, hogy a Szentlélek kitöltetésének ünnepén Isten szeretetének tágasságára hívják fel a figyelmet, aki egyformán adja igéjét és lelki ajándékait a világ minden népének. Pünkösd ünnepe egyidős a teremtéssel - mondta áhítatában Bácskai Károly, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezetője a Genezis szavaira hivatkozva: „A föld még kietlen és puszta volt, a mély ségfölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött” Péter akkor vált igazán önmagává, amikor megértette, mit jelent az a lelkesítő, magunk húzta határokon átemelő tény, hogy Isten kiterjeszti meghívását a pogányokra is. A pünkösdi bibliaolvasás és az azt követő istentisztelet is kiemelten foglalkozott a szenvedőkkel, valamint azokkal a keresztyénekkel, akik üldözést élnek meg hitük miatt. Kránitz Mihály római katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora arról beszélt Jézus főpapi imája alapján, hogyan tartozik össze a kereszténység és a meghurcoltatás, hogyan dicsőíthetjük az Urat azzal, ha lélekben felemelkedve imádkozunk üldözést szenvedő közel-keleti testvéreinkért. Pécsük Ottó református lelkipásztor úgy fogalmazott: ma sem tűnnek ésszerűbbnek a hit tettei, mint Nóé történetében. A keresztyén ember látszólag értelmeden dolgokat tesz: Bibliát olvas, imádkozik, Jézus nevébe kapaszkodva könyörög, örökké Krisztushoz fellebbezve, akinek egyedül van hatalma a hívő ember felett. így fordultak együtt az istentiszteleten - amelyet Bódiss Tamás orgonaművész koncertje vezetett be - katolikusok, evangélikusok és reformátusok az Úrhoz mindazokért, akik súlyos árat fizetnek a világban a Krisztus evangéliumáért. ■ Bagdán Zsuzsanna