Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-11 / 2. szám
14 41 2015- január ii. KRÓNIKA Evangélikus Élet Evangélikus felügyelő lett az első... Díszpolgári címet alapított a Nógrád megyei Bokor község önkormányzata. Az elismerést első ízben múlt év végén adták át a nyolcszáz éves település karácsonyi ünnepségén. Ezen - a polgármesteri köszöntő, a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek, valamint a helyi baptista gyülekezet műsorát követően - a Bokori Evangélikus Egyházközség felügyelője vehette át a megtisztelő elismerést. Krátki György „a közösségért végzett önzetlen, odaadó és példamutató, segítőkész életvitelével” érdemelte ki a díszpolgári címet. A több évtizede helyben - állattartással - foglalatoskodó testvérünk közösségért végzett áldozatos tevékenységét fémjelzi az 1980-as években kialakított sportpálya, a játszótér létrehozása, a temető körbekerítése, sportfoglalkozások vezetése, közös kirándulások szervezése..., és nevéhez fűződik a műemlék evangélikus templom felújításának koordinálása is. ■ Szepes Péter felvétele HIRDETÉSEK Taizé-ima és énekegyüttlét A rákosszentmihály-sashalmi evangélikus gyülekezetben (1161 Budapest, Hősök tere 10-11.) minden hónap második keddjén, legközelebb január 13-án, 19 órától Taizé-ima és énekegyüttlét. Minden alkalommal van igehirdetés is. Információ: gyertyafeny.lutheran.hu Nyugdíjas lelkészcsaládok összejövetele A nyugdíjas lelkészcsaládok következő összejövetele január 9-én, pénteken fél tízkor lesz a Deák téren. Az áhítatot Rezessy Miklós, az előadást Garádi Péter tartja Budaörstől Sajógömörig címmel. Istentiszteleti rend ♦ 2015. január 11. Vízkereszt ünnepe után 1. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 2,41-52; Róm 12,1-5. Textus: Ézs 42,1-9. Énekek: 371., 361. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Liszka Viktor; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. fél 10.; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; du. 5. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Jakab Béla; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. (karácsonyi oratórium 2.) Gáncs Péter; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol, úrv.) dr. Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Karácsony S. u. 31-33- de. 10. (úrv.) Gombkötő Beáta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. fél 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV, Gyarmat u. 14. de. 9. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. Kulcsár Márton János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Kulcsár Márton János; Árpádföld, XVI., Menyhért u. 42. (református templom) du. 3. Kulcsár Márton János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Darvas Anikó; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Darvas Anikó; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Széker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Dávid; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Dávid; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Deák László; XIX., Hungária út 37. de. 8. Deák László; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Hokker Zsolt; du. 5. (családi) Hokker Zsolt; Budakeszi, Fő u. 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára; Budaörs, Szabadság út 75- de. 10. Endreffy Géza; Pilisvörösvár (ref. templom) du. 2. Összeállította: Bállá Mária DIGITALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát! In memóriám Szimon János (1929-2014) Bizonyára sokan hallották már a szomorú hírt: elhunyt Szimon János lelkész testvérünk. Temetése január 3-án - földi pályafutásának „végállomásán” - Sopronban volt, lelkészek és a gyülekezet nagy részvétével és részvételével. Szimon János 1929. május 12-én született Csikóstőttősön. Édesapja Szimon Henrik kovácsmester volt, a falu egyik megbecsült embere. Hogy mennyire, az egy drámai történetben később vált még inkább nyilvánvalóvá... A családban három testvér nevelkedett, János volt közöttük a legfiatalabb. Neki adatott meg a továbbtanulás lehetősége is. Már érettségi vizsgára készült 1948-ban, amikor megjött a kitelepítési rendelet. A kitelepítendők névsorában a Szimon család is szerepelt, hiszen származásuk szerint németek voltak. Már a vagonba csomagoltak, amikor a község kérésére - néhányukkal együtt - őket kihúzták a listáról, itthon maradhattak. A kérés indoka: Szimon Henrik kovácsmester a falu megbecsült és nélkülözhetetlen embere. Itthon maradhatott a család, de könnyes szemmel kísérték a kitelepítettek vonatának indulását. János elmondása szerint éppen Bonyhádról, a gimnáziumból gyalogolt haza a mintegy négy kilométeres úton, amikor látva a vonatot, az ő szeméből is kicsordult a könny. János útja az evangélikus teológiai akadémiára vezetett; tanulmányait Sopronban kezdte, és a Budapestre „betelepített” intézetben fejezte be. Már a teológián elhatározta, hogy ha Isten engedi, azoknak szeretne német nyelven szolgálni, akiket nem telepítettek ki. így lett - egy vele készült interjú szerint - olyan lelkész, akinek „egész életét végigkísérte a hazai német ajkú evangélikusság sorsa”. A pontos szolgálati út ennél azért „tarkább” volt. Lelkésszé 1954 tavaszán Dezséry László püspök avatta a kőbányai templomban. Első állomáshelye - segédlelkészi minőségben - a budapest-józsefvárosi gyülekezet volt, majd 1954 és 1956 között a balatonszárszói missziói szórványban kapott lelkészi szolgálatot. Nagy örömmel írta leveleiben, hogy nyaralása alkalmával hány lelkésztársa látogatta meg. Pár hónapos „otthoni” csikóstőttősi helyettes lelkészi szolgálat után megválasztotta őt az ecsenyi gyülekezet, 1956. szeptember 10-én volt beiktatásának ünnepe. Pontosan egy évvel beiktatása után, 1957. szeptember 10-én megint oltár előtt állt, pontosabban álltak hűséges segítőtársával, Lotz Máriával. Az esketési szolgálatot feleségének édesapja, Lotz Tibor végezte. Marika, a hűséges feleség óvónő volt, otthon pedig két gyermeket - Anikót és Zoltánt - „óvott” férjével együtt. A család beépült a falu és a gyülekezet életébe, János pedig nemcsak az evangélikusok pásztora volt, hanem mindenkit segített. Huszonöt évnyi „motorozás” után fogadta el a soproni gyülekezet meghívását, így lettek soproniak. A házaspár a lelkész nyugdíjazása után is Sopronban maradt. János testvérünk élete utolsó napjáig aktívan részt vett a gyülekezet életében. Élete utolsó napján gyengélkedő szívét azzal terhelte, hogy felment a karzatra... és ez lett életének utolsó útja: 2014. december 22-én hajnalban megállt megfáradt szíve. Mi tudjuk, hogy Sopron nem végállomás volt. Az igazi végállomás Jézus Krisztus országa, annak a szeretetnek a birodalma, amelyet földi életében Szimon János is hirdetett, s amely egyetlen bizodalma volt. Ezzel a reménységgel búcsúzunk tőle mi is. ■ Keveházi László
