Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-04-26 / 17. szám
2 ■m 2015. április 26. FORRÁS Evangélikus Élet Oratio oecumenica Teremtő mennyei Atyánk, aki megteremtettél bennünket, és bűneink ellenére nem taszítasz el, hanem Fiadért, Jézus Krisztusért megbocsátasz nekünk, az ő közbenjárásában bízva visszük most eléd kéréseinket. Könyörgünk, Urunk, a világért. Szabadítsd meg a békétíenség és a háborúság lelkületétől! Hárítsd el a terror és a mindent elpusztító háború veszélyét' Ébressz felelősségtudatot azokban, akiknek hatalmat adtál! Fogd le a rosszat akarók kezét, és erősítsd meg a békesség gyermekeit az egész földön! Könyörgünk, Urunk, az érettségi vizsgára készülő fiatalokért. Segítsd meg őket, hogy sikerrel adjanak számot tudásukról! Áldd meg őket, hogy életük útját becsülettel, tiszta szívvel, benned bízva járják! Mindenkor szereteted vezesse őket! Könyörgünk, Urunk, országunkért, hazánkért, nemzetünk vezetőiért. Fékezd meg a haragot és a gyűlölködést! Adj felelősségérzetet országunk vezetőinek, hogy az emberek és hazánk érdekeit fontosabbnak tartsák saját önös érdekeiknél, országunkat bölcsen kormányozzák! Könyörgünk, Urunk, egyházunkért. Őrizd meg minden tévelygéstől és hamis tanítástól, hogy tőled el ne szakadjon, hanem akaratod szerint végezze szolgálatát: evangéliumod hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását. Imádkozunk a szórványokban élő hittestvéreinkért. Őrizd meg őket is az igaz hitben, egyházunk iránti hűségükben! Könyörgünk, Urunk, gyülekezetünkért. Add, hogy megerősödjünk a hitben, a veled és az egymással való közösségben! Ne vond meg tőlünk szent igédet, hanem tápláld vele és növeld általa hitünket! Könyörgünk, Urunk, azokért a fiatalokért, akik az elkövetkezendő hetekben tesznek konfirmációi vizsgát, és így gyülekezeteink, egyházunk felnőtt tagjaivá válnak. Te légy velük, te vezesd őket, és add nekik Szentlelkedet, hogy növekedjenek az igazság ismeretében, és megálljának a hitben mindvégig. Könyörgünk a betegekért, a lelki és testi fájdalomtól szenvedőkért, a haldoklókért. Adj nekik enyhülést gyötrelmeikre, adj feloldozást bűneikből! Légy támaszuk és vigaszuk, és add nekik a te minden értelmet meghaladó békességedet! Te adj vigasztalást és reménységet a gyászoló szíveknek. Hallgass meg minket, Urunk! Add, hogy földi életünkben Megváltónk húsvéti győzelmének áldásával éljünk, egykor pedig részesüljünk örök békességedben szent Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. HIRDETÉS Bethánia-csendesnap A hajdúböszörményi Bethánia CE Szövetség május 9-én 10 órai kezdettel a Kálvin téri református gyülekezeti teremben (Kálvin tér 19.) csendesnapot tart, melyre minden kedves érdeklődőt meghív. E csendesnap keretében ugyanitt 12.30-ra évi rendes közgyűlését is meghirdeti, melyre valamennyi rendes tagját várja. Ha a fenti időpontban a közgyűlés nem lenne határozatképes, akkor a következő közgyűlést ugyancsak május 9-én ugyanott 14.30 órai kezdettel tartja meg. A közgyűlés napirendje: 1. beszámolók a 2014. évről; 2. zárszámadás a 2014. évről; 3. a 2015. évi költségvetés; 4. az alapszabály módosítása. HÚSVÉT UTÁN 3. VASÁRNAP (JUBILATE) - 1MÓZ 1,1-4(5-25)26-31; 2,1-4A Régi és új teremtés Az elmúlt vasárnap epistolájában - amely a mai folytatása - Péter apostol így inti az üldözést szenvedő keresztényeket: „Mert kegyelem az, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved. De milyen dicsőség az, ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést? Ellenben ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél’.’ (íPt 2,19-23) Péter ezzel a vasárnap alaphangját adja meg: a keresztényeknek akkor van okuk ujjongó örömre, ha Isten arra méltatja őket, hogy - Krisztus nyomdokába lépve - ártatlanul szenvedhetnek. Ne siránkozzatok - mondja Péter -, ha ezen a földön ártatlanul kell szenvednetek, hanem: Jubilate! Ujjongjatok! Ujjongjatok, mert ebben az életben nagyobb megtiszteltetésben nem is lehet részetek, mint hogy ékszerként viselitek Krisztus szögeit és töviskoronáját, amikor a világtól - mint Isten kezéből - fogadjátok el a krisztusi sorsot, és ártatlanul osztoztok az ártatlan szenvedésében. Magyar nyelvünk jól tükrözi a lényeget: ártatlan az, aki senkinek sem volt ártalmára. Jézus földi működése során soha senkinek sem ártott, ezért „hálából” mégis a kereszt kínját kellett elszenvednie. Követői, a keresztények sem számíthatnak különb hálára, hiszen a tanítvány nem lehet különb Mesterénél. E világban nem tarthat igényt igazságosabb elbírálásra és jobb bánásmódra, mint amilyenben Mestere részesült. De e világnak vége lesz, és ez a Krisztus nyomdokát követő keresztények számára nem fenyegetés. Ellenkezőleg: ok az örömre és az ujjongásra! Péter ezért zárja levelét bátorító szavakkal: „Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva A VASÁRNAP IGÉJE örülhessetek. Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket a Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, az Isten Lelke megnyugszik rajtatok. (...) Akik tehát az Isten akaratából szenvednek, azok is - jót cselekedve - ajánlják lelkűket a hű Teremtőnek.” (íPt 4,13-14.19) Isten első teremtése a múlandóság átkának lett alávetve. Bár Isten mindent jónak teremtett, az ember nemcsak magára vont átkot bűnével, hanem az egész teremtésre. Ádám kései ivadékaiként már nem olyan világba születtünk, ahol mindenre igaz, hogy szép és jó. (A teremtés minden napjának végén elhangzó „látta Isten, hogy ez jó" kijelentésben a héber kifejezés egyszerre jelent szépet és jót.) A bűn a szépnek és jónak teremtett emberen örökletesen eltorzította és összetörte az Isten képmását. Ezt jelenti az eredendő vagy áteredő bűn. Ezért földi életünk idejét olyan kegyelmi időnek kell tekintenünk, amely arra szolgál, hogy újra Isten képmására formálódjunk. Az Újszövetség joggal nevezi ezt újjászületésnek, hiszen a szerepünk csak annyi lehet ebben, mint a megszülető csecsemőnek az őt kihordó anyaméh elhagyásában. Bár a gyermek az, aki születik, de úgy, hogy édesanyja szüli. A születik az egyetlen félszenvedő ige a magyar nyelvben. Utólag tehát joggal mondhatjuk, hogy a világra jöttünk, de ez csak azért lehetséges, mert édesanyánk a világra hozott. Ahogy testi születésünknek egyszerre voltunk cselekvő résztvevői és elszenvedői - mint akik úgy tettünk valamit, hogy az egyszersmind történt velünk hasonló lesz a helyzet halálunk óráján is. Mi fogunk meghalni, de a halálnak egyben elszenvedői is leszünk. Ugyanez a kettősség érvényesül lelki újjászületésünk, Isten képére formáltatásunk folyamatában is. Nekünk kell lélekben meghalnunk a bűn uralma alá került világ számára, de ez mégsem a mi elhatározásunkon áll. Miként testi születésünk sem a mi elhatározásunkból történt. A világban uralkodó bűn késztetései számára való meghalásunk csak a Szentlélek munkájának eredménye lehet. De ha ez megtörténik, Isten nem hagy bennünket a halálban, hanem megajándékoz az ő képmását hordozó Krisztusnak mint az új teremtés zsengéjének életével. Hátralevő testi életünkben ez azt fogja jelenteni, hogy bár senkinek sem vagyunk ártalmára, a világ mégis úgy lép fel velünk szemben, mintha a fejlődés, a haladás és általában a boldogságban kiteljesülő élet legártalmasabb akadályozói és veszélyeztetői lennénk. így bánt a világ az apostoli kor keresztényeivel is. Péter apostol ezért vigasztalta őket: „Mert kegyelem az, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűr el sérelmeket, amikor igazságtalanul szenved. (...) Akik tehát az Isten akaratából szenvednek, azok is - jót cselekedve - ajánlják lelkűket a hű Teremtőnek’.’ Ahogy az első teremtés sem egy mozzanatban ment végbe, hanem „hat nap” alatt, úgy az új teremtésnek is vannak fázisai. Húsvét, Krisztus föltámadása csupán a kezdet. Képletesen első napja az új teremtésnek. A java még ezután következik. Pünkösdkor el kellett jönnie a Szendéiknek, hogy az új teremtés részeseivé tegye mindazokat, akik Krisztusban hisznek. Pünkösddel kezdődött az új teremtés második napja, amely még mindig tart. Egészen addig, amíg be nem telik azoknak a száma, akiket Isten a maga képére teremt újjá, úgy, hogy hit által Krisztus halálának és föltámadásának részesévé teszi őket. Csak ezután virrad majd fel az új teremtés harmadik napja, amikor a régi teremtés végleg eltűnik, ég és föld megújul, és a föltámadt Krisztus dicsősége tölt be mindent. Akkor fog beteljesedni, amit János apostol Patmosz szigetén a trónon ülő szózataként hallott: „íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velükfog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. (...) íme, újjáteremtek mindent!’ (Jel 21,3-5) ■ Véghelyi Antal „Mindenem vagy, Jézusom, a halálban örök élet!” ► A Dunántúli énekeskönyv (1911) szerzői közül ma Kovács Sándort mutatjuk be. Nem tartozott a szerkesztőbizottsághoz, de Kis énekeskönyvével (1901) nagy hatással volt a munkára. A régi magyar anyag (Balassi, Rimái, Petrőczy) nagy része ebben a gyűjteményben jelent meg először. CANTATE Eecd lilén diczeriinc, Kovács Sándor (1869-1942) teológiai tanár, majd igazgató volt a pozsonyi teológiai akadémián. 1923-tól a pécsi egyetem soproni evangélikus teológiai karának egyháztörténészprofesszora. 1935-től a dunáninneni egyházkerület püspöke, sámsonházai lelkész. Énekeskönyvünk kilenc versét és egy fordítását tartalmazza. Ezek egy kivételével ad nótám szövegek - nincs önálló dallamuk -; szinte meglapulnak a többi ének közt a fejezetek végén. Kezdjük a sort adventtel. A Kitárom előtted szívem (EÉ 147) gazdag a fény és árnyék ellentétét érzékeltető képekben: „És ragyogtasd tekinteted / E bujdosás völgye felett! // Jöjj, és oszlasd el a homályt, / Mely tévelygő szívemre szállt!” A zárósor refrénje erősíti az egyházi év kezdetének mondanivalóját: „Ó, térj be hozzám, Jézusom!” A szöveget a Mi Atyánk, ki vagy mennyekben (EÉ 72) dallama hordozza. A Jézus-énekek fejezetben egész ciklust találunk Kovács Sándor verseiből; közös vonásuk, hogy utolsó versszakukban a földi halál utáni élettel foglalkoznak. Az Áldlak, Jézus, hű barátom (EÉ 390) nagyon kevés változtatással - és a harmadik versszak kimaradásával - öröklődött ránk. Témájában és szóhasználatában is rokon az adventi énekkel: „Bujdosom nehéz ösvényen (...) Napvilág a borúban (...) Adj elmémbe tiszta fényt (...) Folyton fénylő példaképem!” 1911-ben Kovács Sándor szövege a Jézusom, ki bűnös lelkem (EÉ 418), 1982-ben a Jézus, örömmelfogadlak (Johann Crüger, EÉ 143) - jellegében hasonló - dallamához kapcsolódik. A Jézus, éltem hű vezére (EÉ 391) a - vers karakteréhez jól illő - Ó, én bűnös, jaj, mit tegyek (EÉ 420) dallamán szólal meg. Öt strófájából az első három szerepel énekeskönyvúnkben. Ezekben a sorokban is, de a kimaradt versszakokban még erőteljesebben megjelenik Pál apostol gondolata: „Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat’.’ (Róm 7,19) „Légy te lelkem menedéke, / Ha bú sebzi lelkemet, / Ha vétkeztem ellened! // Hová mennék e világon, / Mint tehozzád, Jézusom? / Nélküled elkárhozom. // Földi élvezet varázsa / Hogyha tőled elszakaszt, / Jézusom, te adj vigaszt!” A Mindenem vagy, Jézusom (EÉ 392) a Szarvasi énekeskönyvből (1937) került be gyűjteményünkbe. A Jézus, én bizodalmám Crüger-dallamával jár együtt, mondanivalója pedig annak szövegével - és a dallamra készült más versekével is - rokon. „Jézus, Üdvözítőm él, / Vele együtt én is élek. / Szebb hazám van Istennél.” (EÉ 369,2) „Jézus él, én is vele! / Hol van, halál, nagy hatalmad?” (EÉ 223,1) „Mindenem vagy, Jézusom, / A halálban örök élet! / Takarjon bár sírhalom, / Veled mennyben újra élek.” (EÉ 392,3) A következő két költémény a Könyörgések fejezet része. A Bűnös lelkem hozzád siet (EÉ 74) 1911-ben Philipp Melanchthon (1497-1560) neve alatt jelent meg, de Kiss János azt írja tanulmányában, hogy nem találta meg a forrást. Számunkra az ének imádságos és biblikus hangja a lényeg. „Te járj velem, hű pásztorom, / Légy velem a keskeny úton!” A himnusz formájú vershez az Úr Jézusunk, fordulj hozzánk (EÉ 279) dallamát rendelték. A Vágyó szemmel nézünk feléd (EÉ 89) éneket a szerkesztők 1911-ben A menny Urának tisztelet Glória-parafrázis (EÉ 43), 1982-ben az Eljött hozzánk az üdvösség (EÉ 320) dallamához társították (tehették, mert mindkettő hétsoros Luther-strófa). Itt is találkozhatunk Kovács Sándor kedvelt képeivel: „Ha bűn homálya száll reánk, / Te védj meg minket, jó Atyánk! (...) Vezess híven ösvényeden, / Vezérlő angyalunk légy! (...) Míg a földön vándorolunk, / Óvjon gazdag kegyelmed!” A Keresztyén élet fejezet szintén két Kovács-éneket tartalmaz. A Boldog kinek a béke minden vágya (EÉ 457) a Boldogmondások mintájára épül: „Boldog, kit tiszta szeretet vezérel (...) Boldog, kit nem kínoznak földi vágyak (...) Boldog, ki él szent tetszésed szerint (...) Boldog, ki tűrni tud minden fájdalmat.” A záró versszak pedig összefoglalja életünk alapkérdéseit: „Ó, add, Atyám, míg itt a földön élek, / Teljes szívemből szolgáljak tenéked. / És verőfényben vagy kereszt alatt / Keressem nálad boldogságomat!” Mindez az Ó, felséges Úr, mi kegyes Istenünk (EÉ 44) genfi zsoltár erőteljes dallamán szólal meg. Az Üdvözítőm, kegyelmed által (EÉ 458) sorsa kalandos: 1955-ben kihagyták, 1982-ben viszont újra bekerült énekeskönyvünkbe. Az Én Istenem, én bűnös ember (EÉ 423) dallamához kötődő ének kapcsolódik a Római levél fent említett szakaszához is: „Ha vonz a bűn, s csábít szavával, / Segíts győznöm magam felett.” A Te vagy reményem sziklaszála (EÉ 66) Kovács Sándor egyetlen olyan éneke, melynek saját dallam adatott, mégpedig Kapi Gyula (1850- 1923) munkája. Bár itt több a régiesnek tűnő fordulat, sok jól sikerült sorral is találkozhatunk. „Deríts fényt rám, boríts homályba: / Bízom tebenned szüntelen. HÓ, légy velem küzdelmeim közt, / Erőnek Lelke, légy velem!” Utolsó példánk, a Készülj, lelkem, Jézusodhoz (EÉ 306) Johann Franck versének - Schmücke dich, 0 liebe Seele (ebből lett EÉ 308 és 307 is) - annyira szabad fordítása, hogy önálló műnek tekinthető. így nagy valószínűséggel ez Kovács Sándor leggyakrabban használt éneke. „Jézus, drága üdvösségem, / Mennyből földre jöttél értem, / És magad halálra adtad, / Hogy nyerj rajta diadalmat. / Add, e lelki eledelben, / Élet kenyerét vehessem!” ■ Dr. Ecsedi Zsuzsa
