Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-04-19 / 16. szám

4 ◄« 2015- április 19. KULTÚRKÖRÖK «HAMM1 I li Evangélikus Élet Evangélikus siker az országos tudományos diákköri konferencián Isó Gergely első helyezést ért el dolgozatával ^ Kettős „lutheránus bravúr” szü­letett a XXXII. országos tudo­mányos diákköri konferencia (OTDK) humán tudományi szekciójában: az 1945 utáni ma­gyar történelem tagozaton az evangélikus Isó Gergely evangé­likus témájú tanulmányával el­ső helyezést ért el. A dolgozat a Galyatetőtől Minneapolisig - Ordass Lajos evangélikus püs­pökkel kapcsolatos állami kon­cepció megváltozása 1956-ban címet viseli. A konferencia hu­mán szekcióját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara rendezte, a művelődéstörténész­hallgató előadása április 9-én hangzott el az egykori jezsuita kongregációs otthon épületé­ben, a Párbeszéd Házában. Már a bírálók egyöntetűen elismerő véleménye is sejtette, hogy Isó Ger­gely kiemelkedő eredményt érhet el. A tudományos siker természetesen csak szilárd alapokon nyugodhat, de a Veszprémi Evangélikus Egy­házközség lelkész házaspárjának fia erős háttérrel bír: édesanyja, Isó Do­rottya az Ordass Lajos Alapítvány ku­ratóriumi tagja. Isó Gergely az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Böl­csészettudományi Kara Művelődés­­történeti Tanszékének elsőéves mes­terszakos hallgatója; figyelme az ala­pítvány révén fordult Ordass Lajos élete és munkássága felé. A hallgató az alapszakos szakdol­gozatát is Ordass 1957-es minneapo­­lisi útjáról írta; a püspök a Lutherá­nus Világszövetség harmadik világ­gyűlésén vett részt. E témát Isó Ger­gely a tudományos diákköri konfe­renciára készült dolgozatában kibő­vítette a kommunista államhatalom és az egyház viszonyának alakulásá­val. A jövőben is ezzel kíván foglal­kozni, mivel Ordass nemrég előkerült naplója mint történelmi forrásanyag szinte még teljesen feltáratlan, illet­ve kiaknázatlan. A hányatott sorsú napló történe­te is megérne egy külön tanulmányt: a püspök már lelkészi pályája kezde­tétől feljegyezte gondolatait és szol­gálatának történéseit, de ezek a do­kumentumok csak 1948-tól marad­tak fenn, a korábbiakat az Államvé­delmi Hatóság elkobozta az Ordass ellen folytatott koncepciós per során. Az 1948-as naplójegyzetek csodával határos módon menekültek meg: a házkutató pribékek egyszerűen nem találtak rá az egyik fiókban elrejtett füzetre. A börtönben töltött időszak után Ordass csak 1956 novemberében - állami és egyházi rehabilitációját követően - folytathatta a napló­írást 1957 elejéig. Miután ismét el­távolították püspöki tisztéből, újabb hosszú szünet következett, majd 1963-tól írta tovább haláláig. Ordass végrendelete szerint meg kellett volna semmisíteni a jegyzeteket, ám veje, ifj. Dedinszky Gyula mát­rai szolgálati helyén elrejtette őket a padláson. A napló a kilencvenes években a Zászkaliczky család tulaj­donába került, az Ordass Lajos Ala­pítvány pedig az utóbbi néhány év­ben digitalizálta. Büszkén rögzíthetjük, hogy az Evangélikus Élet is hozzájárult a díj­nyertes dolgozat megszületéséhez, ugyanis a felhasznált irodalomban szerepel lapunk 1956. november 4-ei száma, valamint az 1957-es minnea­­polisi világgyűlésről szóló tudósítások, elsősorban Kékén András tollából. ■ Walkó Ádám Kilencedik kémikus­­diákszimpózium Az elmúlt hétvégén zajlott - április 10. és 12. között - a kilencedik kémikus­­diákszimpózium, amelynek ez alka­lommal a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégi­um adott otthont. A rendezvényre kö­zel százharminc diák és pedagógus ér­kezett - határokon innen és túlról. A szimpóziumot számos szaktekin­tély tisztelte meg jelenlétével, köztük Androsits Beáta, a Magyar Kémiku­sok Egyesületének ügyvezető igazga­tója. Mindnyájan hangsúlyozták, hogy a konferencia nem verseny; célja, hogy a résztvevők megoszthas­sák és megvitathassák egymással ku­tatási tevékenységük eredményeit. Az előadások öt szekcióban zajlot­tak, szombaton pedig az egyes szek­ciók legsikeresebb előadásai hangzot­tak el a rendezvénynek helyet adó in­tézmény dísztermében. A kimagasló színvonalú prezentá­ciók után a diákok és felkészítő taná­raik értékes jutalmakat vehettek át. A zsűri különdíjjal jutalmazta a sok éve kiemelkedő tehetséggondozó munkát folytató Budapest VI. Kerü­leti Szinyei Merse Pál Gimnáziu­mot, valamint Kiss Szilvia duna­­szerdahelyi tanárnőt. A hétvégén a diákoknak lehetősé­gük nyílt ellátogatni a paksi atomerő­műbe is, szombat este pedig dr. Ró­ka András, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Kémiai Intézetének főiskolai docense tartott előadást Az elektronok színháza címmel. A rendezvényre érkezett tanulók új ismeretek szerzése mellett barát­kozhattak egymással, felejthetetlen élményekkel gazdagodhattak. A szimpózium nem jöhetett vol­na létre Nagy Istvánnak, a bonyhá­di evangélikus gimnázium kémiata­nárának lelkiismeretes, fáradhatatlan szervezői munkája nélkül. ■ Hús Luca A penicillintől a dzsesszig Versenyben prezentáltak - angolul ^ Tizennyolc angoltanár kíséretében tizenkét evangélikus középisko­la 31 diákja vett részt április 9-én a Deák Téri Evangélikus Gimnázi­umban az angol nyelvből - a házigazda intézmény szervezésében - immár tizedik alkalommal megrendezett országos prezentációs ver­senyen. A diákok három kategóriában versenyezhettek. Az ötperces kiselőadások között voltak bibliai és egyháztörténeti (Anyák a Bib­liában, Sztehlo Gábor), szépirodalmi (Alice Csodaországban, Óda a nyugati szélhez), természettudományos (Globális felmelegedés; Indo­nézia, a vulkánokföldje), művészeti témájúak egyaránt (Minden, ami dzsessz; Jobb agyféltekés rajzolás), illetve személyes hitvallások (Örökbefogadás) is. A részletekről Victor Mónikát, a gimnázium igaz­gatóhelyettesét (képünkön) kérdeztük.- Hogyan született meg tíz évvel ezelőtt a verseny ötlete?- Valójában az ötlet legalább húsz­éves, ha nem régebbi. Kezdő angolta­nár koromban a fakultációs órákon ad­tam először ilyen jellegű feladatokat a diákoknak. Hogy tudniillik tartsanak egymásnak ötperces kiselőadásokat angol nyelven - bármilyen, őket érdek­lő témában. Ekkor még nem ismertük a PowerPointot, így a kiselőadások il­lusztrálására könyveket, magazino­kat vagy személyes tárgyakat hoztak a gyerekek, illetve saját maguk által ké­szített rajzokat, posztereket. Rájöttem, hogy a kiselőadás - kellő felkészítés­sel - az egyik legmotiválóbb feladat, hi­szen az idegennyelv-órán talán a leg­nehezebb feladat az, hogy rávegyük a diákokat arra, hogy egymásra is oda­figyeljenek.- Hogyan lett ebből verseny?- Az angol-munkaközösség már a kezdeti időkben is minden tavasszal szervezett valamilyen nyelvi versenyt. Próbálkoztunk fordítási, szépkiejtési versennyel, drámajátékkal, szövegalko­tással. Azután az egyik évben bedob­tam az ötletet, hogy legyen ötperces prezentációs verseny, és mindjárt az el­ső alkalommal hihetetlenül jól sikerült. Akkor döbbentünk rá, hogy mennyi­re széles az érdeklődési körük, és milyen színes egyéniségek a diákjaink. Néhányszor még próbálkoztunk más jellegű angolversenyekkel, de rá­jöttünk, hogy a legmotiválóbb és a leg­sikeresebb a kiselőadás-verseny. A számítógép-használat és a Power­Point elterjedésével pedig egyértelmű­vé vált, hogy ebben az irányban nagyon is érdemes diákjaink készségeit fejlesz­teni. Annyira sikeresek lettek ezek a versenyek, hogy a német-munkakö­zösség is fellelkesült: már jó ideje egyik évben németből, másik évben angolból rendezzük meg.- Mennyire volt nehéz szponzorokat, anyagi támogatást szerezni?Milyen dí­jakkal jutalmazzák a verseny legsike­resebb résztvevőit?- Szponzorokat sohasem egysze­rű szerezni, de például az Oxford Ki­adó és az Euro Nyelvvizsgaközpont már a kezdetektől támogatta a ver­senyt. Küldtek zsűritagokat és sok-sok értékes ajándékot; nyelvkönyvet, nyelvvizsgakuponokat, szótárakat. Ebben az évben a támogatók között üdvözölhettük az 5 Perc Angol című magazin szerkesztőségét, valamint az Evangélikus Pedagógiai Szakmai Szol­gáltató és Továbbképző Intézetet is, utóbbinak külön köszönjük az egész napos verseny megrendezésének finanszírozását.-Hány versenyzővel, hány iskola részvételével indult a verseny? Ho­gyan változott ez a szám az elmúlt években?- Tíz évvel ezelőtt, amikor először hirdettük meg a többi evangélikus gimnázium számára a versenyt, még elég gyér volt az érdeklődés. Idő kel­lett ahhoz, hogy a többi gimnázium is Bi kategória 1. Schwalm Éva (Mezőberény) 2. Gyimesi Benedek (Deák tér) 3. Pirisa Botond (Bonyhád) B2 kategória 1. Győri Piroska (Deák tér) 2. Pócza Áron (Sopron, líceum), Kustra Bence (Aszód) 3. Dulai Attila (Sztehlo) Ci kategória 1. Szilvágyi Bíborka (Fasor) 2. Huszár Viktória (Aszód) 3. Benyovszki Nikolett (Mezőberény) Különdíjak Rigó Anna Rebeka (Békéscsaba) Fialkina Darina (Nyíregyháza) Csigó Ábel (Sopron, líceum) megismerje ennek a vetélkedőnek a hasznosságát, és felkészítse a diákja­it. Szükséges volt az is, hogy ők is ren­dezzenek házi versenyeket. Hama­rosan azonban országos szinten is nőtt a népszerűsége és az ismertsége, és ezzel együtt a jelentkezők száma is. Míg eleinte nem voltak kategóriák, most már három különböző nyelvi szinten lehet indulni.- Mi volt a verseny célja tíz évvel ez­előtt? Hogyan változott ez az időkfo­lyamán?- Eleinte csak az volt a cél, hogy megalkossunk egy érdekes és motivá­ló angolversenyt. Most már kifejezet­ten az a cél, hogy fejlesszük a diákok prezentációs készségeit, hiszen egy jó prezentációhoz a nyelvtudáson kívül rengeteg más is kell.- Hogyan alakították ki a szabá­lyokat? Tíz év elteltével ma mit tart fontosnak a versenyben?- Folyamatosan alakultak a szabá­lyok. Az időhatár öt perc, ami a ver­seny elnevezésében is szerepel, ez kezdettől adott volt. Egy időben gon­dolkodtunk azon, hogy irányítsuk a té­maválasztást, de ezt az ödetet végül el­vetettük: úgy gondoltuk, annyira sok­színű a gyerekek érdeklődése, hogy kár lenne ezt korlátozni. Évről évre bővül­tek az értékelés szempontjai is. Ezek kialakításában a meghívott zsűritagok javaslatait is igyekeztünk figyelembe venni. így a nyelvi készségekről a pre­zentációs készségek irányába toló­dott el a súlyozás. Az evangélikus egyházban köz­kedvelt és jó hírnek örvendő verseny több szempontból is egyedi. Másho­vá helyezi a hangsúlyokat, más képes­ségeket fejleszt, mint más idegen nyelvi középiskolai versenyek, példá­ul az országos középiskolai tanulmá­nyi verseny. 2015-ben a zsűri tagjai kö­zött üdvözölhettük Esztergályos Ko­lost (Oxford University Press), Far­sang Dorottyát (Baár-Madas Refor­mátus Gimnázium), Kristell Cabal­­lero-Saucedót (amerikai önkéntes­ként tanít angolt), valamint Ábrahám Ilonát, iskolánk volt diákját is. Ő né­hány évvel korábban még maga is a versenyzők között izgult, most azon­ban - angol szakos egyetemi hallga­tóként - örömmel jött vissza taná­csolni az ifjabb generációt, hogyan le­hetnek még jobbak. Nagyon jó hangulatú volt a verseny, amelyen az interaktív, kreatív módsze­reken van a hangsúly. Kézdy Edit igazgató köszöntőjében elmondta, hogy ő még a „Penicillin was discove­red by Alexander Fleming" példa­mondaton tanulta meg a szenvedő szerkezetet... Nem a száraz, nyelvtan­központú tanítási módszerek számí­tanak, hanem a diákok érdeklődésének felkeltése. ■ Sándor Éva JORSITS ATTILA FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents