Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-03-15 / 11. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2015. március 15. *• 15 Minden egyben lévő információkhoz szeretnénk hozzáférni. Miként is fest valójában a rendszer? Baloldalt a csoportunk tagjai és a létrehozott témakörök találhatók, a jobb oldali széles területen pedig maga a kommunikáció zajlik. Ugyanazon a felületen írhatunk egy adott személynek, illetve bekapcsolódhatunk egy-egy témába is, így mindig a megfelelő célközönséghez jut el az üzenet. A megosztott linkeket a rendszer „kibontja” és előnézeti képet mutat, de a fájlok beágyazása és elküldése is pofonegyszerű, és nem kell külön e-mailt írnunk hozzájuk. A Slack legjobb tulajdonsága kétségkívül az, hogy különböző szolgáltatásokat képes integrálni. Például a Dropboxot csatlakoztatva az ott tárolt fájljainkat oszthatjuk meg könnyen a többiekkel, de ugyanígy tehetünk a Google Drive-on tárolt adatainkkal is. Tetszőleges RSS csatornát fűzhetünk be, így bizonyos hírekhez nem kell sem az adott oldalt meglátogatnunk, sem külön RSS- olvasót megnyitnunk. Ha a tennivalóinkat az Asana vagy a Trello rendszerében tároljuk, akkor a változások a Slackben is megjelentethetők. A Slackkel vagy a hozzá hasonló rendszerekkel (például Igloo) egy helyre korlátozhatjuk a munkavégzéssel kapcsolatos kommunikációt, így könnyebben ki is kapcsolhatjuk, és aktív pihenéssel tölthetjük az időnket. Az információs túlterheltség korában erre szükség is van. ■ N. B. Prőhle Gergely blogja ► Egyházunk országos felügyelője, Prőhle Gergely - korábban a Külügyminisztériumnak, jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára - többekkel írja a Híradó.hu oldalán megjelenő, Messzelátó címet viselő blogját. Az alábbiakban az első, beköszöntő írást olvashatják. Beköszöntő - ...csak össze ne törjön! Nem gondoltam volna, hogy valaha is blogot fogok írni. Mindig kicsit gyanakodva néztem azokra, akik gondolataikat folyamatosan meg akarták osztani a közvéleménnyel, ugyanakkor csodáltam is a merészségüket, hogy ezzel kiteszik magukat mindenféle kellemetlenkedő kommentárnak, megjegyzésnek. Különösen érvényes volt ez a külpolitika témakörére, talán azért is, mert a diplomácia eredendően kissé titokzatos volta miatt még kevésbé tűnt összeegyeztethetőnek a gyors kézzel odavetett blogbejegyzések műfaji elvárásaival. Ugyanakkor sokat változott a világ - nem feltétlenül az előnyére. A nyomtatott sajtó rohamosan szorul vissza, külügyminiszterek, nagykövetek blogolnak, twittereznek, az információk gyorsasága pedig sok esetben fontosabbá vált, mint a közlendő gondolatok minősége. A titkosnak szánt jelentések első alkalommal történt tömeges kiszivárogtatása, a Wikileaksbotrány óta még inkább győzedelmeskedni látszik a nyilvánosság, aminek messze nem csak pozitív következményei vannak. Ha a diszkréció, a bizalmas információk közlésének lehetősége elvész, akkor egyre inkább csak a rövid távú politikai érdekek mentén fogalmazódnak meg érvek és ellenérvek. Ez nem segíti a gyakran igen összetett értékrendek és érdekek megértését, érvényesülésének lehetőségét. A fenti jelenségektől a magyar közélet sem mentes. A hazai politikai híradások, háttérműsorok döntő többsége belpolitikai indíttatású. Ez csak akkor változik látványosan, amikor a külföldi sajtóban megjelenik egy, a hazai viszonyokat kritizáló elemzés, politikusi vélemény. Korántsem mindegy, hogy mit gondolnak rólunk külföldön, hiszen ez részben jelzi az ország mozgásterének határait. Na de hogy tudná bárki is reálisan megítélni a saját helyzetünket, amikor a külhoni viszonyokról szóló híradások ily mértékben visszaszorulnak, amikor egyre több külföldi tudósítói hely szűnik meg, s amikor egy-egy hírműsort hallgatva feldereng a régi nemesi rögeszme: „extra Hungáriám non est vita” Márpedig nagyon is van élet körülöttünk, ráadásul nagyon érdekes dolgok történnek szerte a világban. E folyamatokban nagyon nem mindegy, hogy merre tart Magyarország, és hogy mit gondolnak minderről azok, akiket egy kicsit is érdekel az, ami a kertkapun kívül történik. Ilyen körülmények között becsülendő minden olyan szándék, amely segít megérteni mindazt, ami világszerte zajlik, ami Magyarország helyzetét, lehetőségeit, polgárainak életét befolyásolja. Ezért is örülök a közmédia által biztosított elektronikus felületnek. A kockázatokkal és mellékhatásokkal nekem is együtt kell élnem. Azokkal is, amelyek miatt hol gyanakvással, hol csodálattal figyeltem blogoló sorstársaimat. Ezért is örülök, hogy a kockázatot és a reménybeli sikert megoszthatom néhány barátommal, kollégámmal. Lesz köztük visszaeső államtitkár, hivatalban lévő, kiugrott vagy leváltott diplomata, üzletemberré vedlett külügyér, lelkész, újságíró. Olykor egy-egy nevesebb külföldi szerző opusára is számítunk. Többségüket évtizedek óta ismerem, és remélem, hogy a gondolataiknak mások is annyira fognak örülni, mint amennyire én szoktam. Gyakran tapasztaljuk, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Persze az is megtörténhet, hogy az erdőt nézve nekimegyünk az első fának, s messzelátónk ott helyben törik apró darabokra. Ezt úgy szeretnénk elkerülni, hogy a szerzők többsége, bár szenvedéllyel figyeli az erdőt, az elmúlt éveket - gyakorlati szakemberként - az öles fák kerülgetésével töltötte. Reméljük, hogy messzelátónkat így tudjuk hosszabb távon is megkímélni - s ezzel másoknak is érdekes, örömteli pillanatokat szerzünk. Forrás: Messzelátóblog.hu A szerzőről... Prőhle Gergely (Budapest, 1965) korábban a Külügyminisztérium, jelenleg az Emmi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára. A ’90- es évek első felében a Friedrich Naumann Alapítvány magyarországi vezetője volt, majd kulturális államtitkár lett. 2000-től 2005-ig Berlinben és Bernben szolgált nagykövetként. Dolgozott a Roland Berger tanácsadó cégnél. Az evangélikus egyház világi vezetője. Rendszeresen publikál folyóiratokban, hetilapokban. Manapság is két csoportra lehet osztani a weboldalakat. Az egyik körbe azok tartoznak, amelyekre néha „felmegyünk”, a másikba pedig azok, amelyeket a legszívesebben el sem hagynánk, hanem folyamatosan nyitva tartunk egy böngészőablakot a számukra. Az utóbbi csoportra legjobb példa a Facebook vagy a Twitter, amelyeknek - a részben vagy egészben - automatikusan frissülő hírfolyamai azt az érzést keltik, hogy a felhasználó lemaradhat valami fontosról, ha nincsen állandóan jelen az oldalon. De ugyanígy például a Gmail levelezőrendszer is automatikusan jelzi, ha új üzenet vár ránk, folyamatosan készenlétben tartva az agyunkat. A figyelem megosztása korántsem jó dolog. Míg a számítógép képes arra, hogy hatékonyan váltson a feladatok között, az emberi elme számára ez kevésbé hatékony, ámde annál megterhelőbb feladat. Egy régebbi, a Microsoft által végzett kutatás azt mutatta, hogy a feladatváltások során akár negyedóra is eltelhet, mire egy ember újra komoly összpontosítást igénylő munkát tud végezni. Ráadásul könnyen dopaminfüggőség alakul ki, amelynek következtében még inkább vágyunk arra, hogy egyszerre több dolgot csináljunk. A legtöbb időgazdálkodás-tankönyv ezért javasolja is, hogy az állandó jelenlét helyett csak időközönként nézzünk rá ezekre az oldalakra. Hasznos levelezési tanács az is, hogy délelőtt egyáltalán ne nézzünk e-mailt, EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence mert fennáll a veszélye annak, hogy saját előre eltervezett munkatervünk végrehajtása helyett az éppen beeső ügyekkel kezdünk el foglalkozni. Természetesen nehéz elkerülni az eszközök közötti ugrálást, ha tényleg sok eszközt használunk. Ha az elektronikus levelezés vagy a Skype-on történő beszélgetés, illetve a Google Hangoutsban történő chatelés egyaránt a feladataink közé tartozik, akkor tényleg nehéz leállni az alkalmazások közötti ugrálással. Ilyenkor lenne jó egy „minden egyben” alkalmazás, és szerencsére nem is kell nagyon keresni, mert már készült ilyen. A Slack (slack.com) jelenleg az egyik leginkább csodafegyvernek tekinthető program. Először is ingyenes, vagyis nem kell a pénztárcánkba nyúlnunk, ha használni szeretnénk. Másodszor: nemcsak böngészőből érhető el, hanem mobilról is, így még az SMS-einket is leválthatjuk vele, miközben bárhonnan bármikor bekapcsolódhatunk a kommunikációba. Harmadszor pedig: nemcsak élő személyek, hanem más alkalmazások is írhatnak üzenetet, vagyis bekapcsolhatunk más szolgáltatásokat a rendszerbe, és így nem kell azokat megnyitni, ha az ott EVÉL&LEVÉL „...minden ember bűnösen születik” Az EvÉletfebruár 15-i számában „Megmakacsoltam magamat” címmel megjelent olvasói levéllel kapcsolatos gondolatokat kivételesen egy magánlevélből idézzük - természetesen a címzett (a szerkesztő) és a szerző engedélyével. Megdöbbentett az, hogy Szitás Attila evangélikus lelkészként mennyire könnyen túlteszi magát az Ágostai hitvallás tanításán, amely szerint „Ádám bűnbeesése óta a származás természetes rendjében minden ember bűnösen születik” Szilas Attilának erre nyilván esküt kellett tennie a felszentelésekor. Vagy én maradtam volna le valamiről, és az Ágostai hitvallás érvényessége már megszűnt a Magyarországi Evangélikus Egyházban? Ebből viszont az következik, hogy a régi vicc analógiájára (flamandok jobbra, vallonok balra - de hova álljanak a belgák?) fel kell tennem a keserű kérdést: hol van a helye annak, aki következetesen lutheránus, és az Ágostai hitvalláshoz akarja tartani magát? Ezek szerint nem a Magyarországi Evangélikus Egyház nevű felekezetben? Harmadszor pedig szomorúan tapasztalom, hogy Szilas Attila milyen határozott jelét adja a teológiai felületességnek. Egy lelkésztől elvárható lenne ugyanis, hogy különbséget tudjon tenni az eredendő bűn és az aktuális bűn között. Készséggel elfogadom, hogy Szilas Attila nálam sokkal jobb ember, így bizonyára jóval kevesebb a bűne, mint amennyi nekem van. Azt azonban illene tudnia, hogy a bűn, vagyis az eredendő bűn kérdésében egyformán áll a legszentebb és a leggonoszabb ember is. Krisztus keresztjének meg nem érdemelt irgalma valóban hálára és csodálatra kell, hogy indítson bennünket minden vasárnap, de ennek az első lépése mindig a bűnbánat. Ezzel nem kétségbe vonjuk, hanem éppenséggel kiemeljük azt, hogy Krisztus érdemtelenül váltott meg bennünket. Tubán József lelkész (Csorna) HIRDETÉSEK Imák Auschwitz után Az Imák Auschwitz után című kiállítást a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben (Klapka u. 34.) március 22-én 16 órakor nyitja meg Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátora. Fohászt mond: Róna Tamás rabbi. Felekezeti résztvevők: Fabiny Tamás evangélikus püspök; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára; Frölich Róbert főrabbi; Gáncs Péter evangélikus elnökpüspök; Papp János baptista elnök; Róna Tamás rabbi; Steinbach József református püspök; Szabó István református püspök; Varga Mátyás bencés szerzetes; Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát; Verő Tamás rabbi. Képzőművészek: Benczúr Emese, Haász István, Haraszty István, Kiírná Károly, Konok Tamás, Krajcsovics Éva, Lovas Ilona, MatzonÁkos, Nádler István, Szüts Miklós, Tőig-Molnár Zoltán, Vojnich Erzsébet. Zene: Kurtág György, Szent Efrém férfikar. Iskolaleikészi pályázat A pályázatot meghirdető szerv: Magyarországi Evangélikus Egyház. Meghirdetett munkahely: Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, 5650 Mezőberény, Petőfi u. 13-15. - iskolalelkész. Az iskolaleikészi munkakör, megbízás betöltéséhez szükséges iskolai végzettségek, képesítések, egyéb feltételek: ♦ az adott nevelési-oktatási intézményben lelkészi szolgálat végzéséhez szükséges felsőfokú teológus-lelkészi végzettség ♦ Előnyt jelent:- parókusi alkalmassági vizsga megléte- pedagógiai végzettség- legalább egy év gyülekezeti lelkészi szolgálatban szerzett szakmai gyakorlat ♦ A feladatkörrel kapcsolatos kérdésekben az egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 30. §-a>és 67. §-a az irányadó szabályozás. Juttatások, illetmény, pótlék, egyéb: ♦ A megbízás kezdete: 2015. augusztus 1. ♦ Bérezés az intézményi lelkészek díjazásáról szóló 5/2014. (II. 6.) országos presbitériumi határozat szerint. ♦ A fenntartó biztosítja a lakhatást, és rezsitámogatást nyújt. A pályázatnak tartalmaznia kell: ♦ a pályázati feltételekben előírtak teljesüléséről szóló igazolásokat ♦ választhatósági igazolást a területileg illetékes püspöktől ♦ önéletrajzot és részletes szakmai életrajzot ♦ az intézmény lelki vezetésére vonatkozó szakmai programot és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket A pályázathoz mellékelni kell: ♦ a pályázó jelenlegi szolgálati helyét, beosztását igazoló dokumentumokat (püspöki kiküldő levél vagy a püspöki hivatal által készített igazolás) ♦ érvényes (három hónapnál nem régebbi) erkölcsi bizonyítványt Határidők: ♦ A pályázat beérkezésének határideje: 2015. április 10. ♦ A pályázat elbírálásának határideje:. 2015. május 8. Felvilágosítás a részletes pályázati feltételekről: Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala, Jóné Jutási Angelika titkárságvezető (tel.: 20/776-4988). A pályázat címzése: Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala, 1088 Budapest, Puskin u. 12. A borítékra írják rá: „Iskolaleikészi pályázat”. evangelikus.hu
