Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-11-16 / 46. szám

6 -m 2014. november 16. KERESZTUTAK Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Meghívó a budakeszi Protestáns Kör rendezvényére November 20-án, csütörtökön 19 órakor a Kálvin teremben (Budakeszi, Fő u. 159.) A vadász és Ekhó - A lírikus Zrínyi és a Balassi-hagyomány címmel tart előadást dr. Bene Sándor irodalomtörténész. Közreműkö­dik a Musica Profana gambaegyüttes Szabó Zsolt vezetésével és Korom­­pay Bálint (ének). Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Az előadás ingyenes. Adományokat a budakeszi Protestáns Kör tevé­kenységének támogatására a helyszínen elfogadunk. A Protestáns Kör szervezői SZÉCHENYI TERV A Csővári Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalának és gyülekezeti termének épületenergetikai korszerűsítése A Csővári Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatala és gyülekezeti ter­me több mint 10 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív program keretében. A támogatás lehetővé tette a Cső­vári Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalának és gyülekezeti ter­mének utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróinak cseréjét, fű­tési és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését és napkollek­­toros rendszer telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem feleltek meg, fűtési és hasz­­nálatimelegvíz-rendszere nem tett eleget a kor elvárásainak, nyílászá­rói mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hő­­szigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert megújuló alapú faelgázosító kazán telepítésével és acéllemez lapradiá­torok felszerelésével tették korszerűvé és energiatakarékossá. A haszná­­latimelegvíz-rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve a működését. A projekt elsődleges célcsoportja a Csővári Evangélikus Egyházköz­ség valamennyi dolgozója és gyülekezeti tagja. A projekt környezeti ha­tásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellá­tásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot meg­őrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Csővári Evangélikus Egyházközség 2615 Csővár, Petőfi utca 2. E-mail: csovar@invitel.hu MAGYARORSZAG MEGÚJUL ujszechenyiterv.gov.hu SZÉCHENYI TERV Épületenergetikai korszerűsítés a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Damjanich utcai óvodájában A Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda energetikai kor­szerűsítésre több mint 15 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Kör­nyezet és energia operatív program keretében. A támogatás lehetővé tet­te a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda Damjanich ut­cai óvodája utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróinak cseréjét, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, világításkor­szerűsítését, napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem feleltek meg, fűtési és hasz­­nálatimelegvíz-rendszere nem tett eleget a kor elvárásainak, nyílászá­rói és fényforrásai mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hő­­szigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazán telepítésével és acéllemez lapradiátorok felsze­relésével tették korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz - rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve a működését. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélték. Továb­bá telepítettek egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert is. A projekt elsődleges célcsoportja a Benka Gyula Evangélikus Általá­nos Iskola és Óvoda valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt kör­nyezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország ener­giaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti ál­lapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda 5540 Szarvas, Kossuth u. 17. benka.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZAG MEGÚJUL A történelmen állni Beszélgetés Regéczy-Nagy Lászlóval az 1956-os forradalomról ► A budapesti Nádor utca végén üveg-fém épületek, bankok. Őszi fák, bokrok, túlnan a déli napsütésben ragyogó Parlament. Szemben ré­gi ház, nagy vasajtóval, a kopott falon apró táblák: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége, 56-os Szövetség Országos Elnöksége, Recski Szövetség Országos Központja. A rendszerváltozás reménykedő pillanatában alakult meg a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB). Országos elnöke Re­géczy-Nagy László, akit harmadrendű vádlottként tizenöt évre ítéltek a Bibó-Göncz-perben. Kilencvenedik évében is az igazság szigorú ki­mondója. A forradalom dicső napjairól kérdeztem, a fiatal halottak­ról s arról, eljön-e egyszer 1956 méltó ünnepe.- Sztálin haláláig kell visszamennünk- kezdi az emlékezést -, hogy a ma embere értse a magyar nemzet 20. századi történelmének legnagyobb vállalkozását, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. A forradalom két előfeltétele: a hatalmat gyakorlók már nem a régiek, és az elnyomott tö­megek egyszerre jutnak arra a meg­győződésre, hogy ezt tovább az életük árán se tűrik. Olyan ez, mint egy gázzal töltött szoba, szikra kell csak hozzá, robban és lángol minden. A szovjet párt felvázolta a kommu­nizmus anyagi feltételeit. Ennyi és ennyi millió tonna szén, acél, búza - még mindig a két háború közötti birodalom normáiban gondolko­dott. Nem vette észre, hogy a máso­dik világháború óriási változásokat hozott. Egymás között az elvtársak el­intézték az utódlást: akit kellett, ki­irtották, elküldték a messzi Szibéri­ába...- Hruscsov kongresszusi beszéde sok mindent leleplezett.- Az 1956 februárjában rendezett huszadik pártkongresszuson Hrus­csov, a kommunista párt első titká­ra elmondta az „igazságot”. Irtózatos megrendülést okozott, kikezdte a bálványt, Sztálint. Ez a bálvány nem­csak szörnyen véres volt, de mozdít­hatatlan is. A legkisebb változást se tűrte. Jól emlékszem, amikor forra­dalmunk leverése után a többi gyar­mati országban büszkén mondták - főleg a csehek -, majd mi megmutat­juk, hogy ezt ésszel kell csinálni. Azután ők is megkapták tizenkét év múlva a magukét...- Kevés szó esik a megsemmisítő táborokról.- Bibliaolvasó vagyok, mindig megdöbbent az a világ, amelyben a léleknek az említését sem tűrték. Nagyon bánt, senki nem mondja ki, hogy Magyarországon is voltak meg­semmisítő táborok. Recsk leginkább, a kommunizmus alatt. Mi kétszer voltunk egy-egy birodalom csatlósa. Először Kossuth szabadságharca után, azután az ázsiai provincializmus kö­vetkezett, s akkor tudtuk meg, hogy ennek a szörnyű állapotnak még mindig van lefelé egy lépcsője. Azt hittük, hogy ez végtelen rabság. Isten kegyelme, hogy nem az lett.- Hány évre ítélték?- Az Úr mindenható, és egyedül ő ismeri a jövőt. Amit ő készít nekünk, arról nem feledkezik meg. Semmi sem történik ok nélkül, semmi sem Isten akarata és tudta nélkül. A forradalom leverése után megkaptam a magam ti­zenöt évét. Átéltem a Gyűjtőfogház­ban, hogy nagy sor van előttem; hány magyar szenvedett szörnyűbb börtö­nökben. .. És az akasztások, az agyon­­verések, a főbelövések. Velem se történt más, mint sok társammal: kiálltam a hazámért, megszenvedtem a rám mért, elveszí­tett évekért. Mikor kiszabadultam, sokan átmentek az utca túlsó olda­lára, ha megláttak, hogy ne találkoz­zanak velem. De volt egy régi barát a Várból, Szelényi Gusztáv presbiter az evangélikus gyülekezetben, aki megölelt, és az mondta: „Köszö­nöm, amit tettél, helyettem is börtön­ben ültél!"- Gondolta, hogy megéri a forra­dalom ötvennyolcadik évfordulóját?- A szovjet kongresszus indította el azt a görgeteget, amelyre sokáig kellett várnunk. Megadatott nekem, öregembernek az a csodálatos aján­dék, hogy láthatom nemzetem ellen­ségeit ebek harmincadjára jutni. A zsarnoki kor szétzilálta a családo­kat, a rendszerrel szemben állók gye­rekeit sem engedte tehetségük szerint tanulni. A nemzettudatban okozta a legnagyobb kárt; a nemzet műveltsé­gét, egységét, mint az elefánt a por­celánboltban, szilánkokra tiporta!- Sokáig nyomorgattak bennünket.- A legfontosabb dolgokat későn ismertem föl. Az angol követségre, ahol dolgoztam, nehezebben érkez­tek a hírek. Rákosi ott folytatta a po­litizálást, ahol abbahagyta. Rövidesen elküldték a Szovjetunióba betegsza­badságra, de helyébe azt a Gerőt tették, aki minden bűnben, véreng­zésben részt vett. A kivégzett Rajk László felesége váratlanul kérte: tisz­tességgel eltemethesse a férje csont­jait. Jött a gyászünnep október 6-án. Közeledtünk ahhoz a ponthoz, ahol a magyar munkásosztály elhitte, hogy ez az ő országa. A fiatal mun­kások szabadságharcot vívtak, hős­ként, készületlenül az irtózatos túl­erővel szemben.- Látta a harcoló ifjakat?- A követség terepjárójából láttam, hogyan harcoltak, estek el a golyózá­porban. Aztán már a börtönben, a kisfogház első emeletén hét hónapon keresztül hallgattam a kivégzéseket, alattunk voltak a halálzárkák. Hajnal­ban feltépték a halálra ítélt zárkájá­nak ajtaját, megragadták áldozatukat, és vitték ki az udvarra. Most is hal­lom, ahogy kiabálnak: „Bajtársaim, Is­ten veletek!” Két ököllel vertük az aj­tót, ami tilos volt. Mindenki a saját utolsó napját várta... Egyszer nem hallottam a hét hónap alatt, hogy va­laki sírt volna, kegyelemért könyör­­gött volna! Hősök voltak ők az utcai harcok poklában és az akasztófa fe­lé vezető úton is!- Rajkék temetése után a kivégzett honvéd tábornokok is megkapták a végtisztességet.- Egy héttel a forradalom előtt el­temettek hét tábornokot, akikről a katonai pompa közepette szintén bevallották, hogy ártatlanul ítélték el őket. Miközben Gerő Ernő vadászott Titóval a balkáni hegyek között, ad­dig itthon ért a 20. század legnagyobb vállalkozása. A forradalom csak részletekben si­került. Kezdődött az egyetemisták felvonulásával, majd jött a rádió ost­roma, a Sztálin-szobor ledöntése, Nagy Imre lehurrogása... De amikor az első szovjet harckocsioszlop szer­dán hajnalban begördült a főváros­ba, kiderült, hogy szabadságharcot kell vívni. Harcoltunk, teljesen szervezetlen erőkkel, mert ezekbe a spontán meg­alakult városi partizánközpontokba bárki beléphetett. Fegyvert kapott, este letehette a sarokba, és hazame­hetett. Választottak maguknak veze­tőt, és egymást megelőzve harcoltak, nem kímélték fiatal életüket. Ez az, amit le kellett tagadni az égről utó­lag: hogy a munkásosztály ezt tette. Persze mindenkit, Nagy Imrét is megtévesztették. Kevesen tudják, hogy a megszálló szovjet hadtest csak két hadosztályból állt. De ez a létszámban viszonylag kicsi erő na­gyobb harcértéket képviselt, mint az egész magyar néphadsereg. Nehezen, de leverték a forradalmat, és jött a szörnyű megtorlás. Ha kimegyünk a 301-es parcellába, a fiatal halottak mindent elmondanak!- Hogyan bírta a börtönéveket?- Az első kislányom a letartózta­tásom után született. A feleségem hű­ségesen megvárt, és ez bizony min­dennél többet segített. Az asszo­nyoknak sokkal nehezebb volt, el kellett tartani a gyerekeket, és óvni kellett a remény apró lángocskáit.- Amikora TIB elnöke lett, milyen elképzelésselfogadta el a megbízást?- Egyetlen elvárásom volt: min­denki az 1956-os múltjához méltó le­gyen! Őszintén bevallom, nem sokat tehetek társaimért. Mi a mai fiatalok szemében teher vagyunk. De nem ez fáj legjobban, hanem az, hogy a nemzet nem vállalja, nem érti a for­radalmat, amiért annyian az életüket adták. Én mégis hiszem, hogy egyszer a történetírás az igazságosztáshoz ér, és 1956-os forradalmunk dicső lesz mindenkinek... ■ Fenyvesi Félix Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents