Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-03 / 31. szám
Evangélikus Élet élő víz 2014- augusztus 3. » 11 A hónap igéje „Énekelj az Úrnak, te egész föld! Hirdessétek szabadítását nap mint nap!” (iKrón 16,23) „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” - mondta egyszer Luther. Valóban, az éneklés, a dallam súlyt adhat annak, amit elmondunk általa. Eszünkbe jut egy dallam, és már dúdoljuk is a szövegét. Ha lelki énekről van szó, segítséget, biztatást fog jelenteni. Mintha valaki nekem énekelné. Istentől való üzenet ez, biztatás az élet különböző helyzeteiben. Milyen más ez, mint a dalolás, nótázás! A mai gyülekezetekben kevésbé énekelnek az emberek, mint régen. Elszoktak az énekléstől, inkább csak hallgatják. De mi van, ha mindenki hallgat? Vagy oly szomorúan és egyhangúan énekelnek? Nagy baj, testvérem. A gyengébb hangú is énekelhet. Az Úrnak kedvesebb a gyenge, de szívből fakadó ének, mint az erős, önmagáért szóló hang. Igénk felszólít: merj, akarj énekelni. Ezzel te magad erősödsz a hitben, vidulsz fel, és leszel bizonyságtevő mások számára is. Dávid a szövetség ládájának elhelyezésekor éneklésre buzdította a népet: fejezzétek ki így is örömötöket, hálátokat és hitetek bizonyosságát! Hadd tudja meg mindenki, hogy van egy hatalmas Isten, akibe bele lehet kapaszkodni. Szoktál-e a gyülekezetben énekelni? Rákaptál-e az éneklés csodálatos ízére? Összeköt-e a közös ének? Az éneknek van üzenete, a dalnak, nótának ritkábban. Igénkben Dávid arra biztatja a népet, hogy hirdessék Isten szabadítását. A keresztyén ének bizonyságtétel is lehet. Izráel hányszor és hányszor - legalább évente - elismételte az Úr csodálatos tetteit népének életében! Nem unták meg ismételgetni. Az igehirdetés némelyik üzenetét is azért kell ismételgetni, mert vagy nem figyelt oda valaki, nem volt ott az előző alkalmon, amikor elhangzott, vagy azért, mert még nem hallotta meg lelkileg, személyre szólóan azt, amiről szó volt. És azért, mert újból akarja adni az Úr eddigi áldásait és csodáit minekünk. Az ének, a dallam hordozza ezt az üzenetet. Tartalma az, hogy megszabadított az Úr mint egyént, és megszabadított bennünket mint közösséget; s ebben részed lehet neked is. A legnagyobb szabadítás az, amelyet Jézusban kaptunk. Ez a bűnből való szabadítás. A zsidók rosszul várták a Messiást, mert politikai szabadítót vártak, s nem ismerték föl a lelki szabadítót. Ezért senki sem szabad máig sem, a bűn és a helyzet rabszolgája, aki nem ismerte meg személyesen Jézust az életében. Az angyal így jelenti be a mi drága Megváltónk születését: „... nevezd őt Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből!’ (Mt 1,21) Végül mit jelent a „nap mint nap”? Énekelünk örömünkben, és énekelünk bánatunkban (Kol 3,16; Jak 5,13). Maradandó és megjegyezhető formába öntjük bizonyságtételünket, hálánkat és bűnbánatunkat. És erre mindennap van okunk. Fölébredünk, és mindjárt itt az alkalom, ahogy az ének mondja. „Hála, hogy újra itt a reggel, / Hála, tenéked, Istenem. / Hála, hogy minden gondom hittel / Terád vethetem.” Minden nap új ajándék, új kegyelem, és új reménységgel tölt el. Ha ezt látod, boldog leszel, és nem marad el a hálaének ajkadról. ■ Széll Bulcsú Tégy többet, mint amennyit a törvény előír! Mikor belevágtam egy bibliai tanításokon alapuló, üzletembereknek, szakmai vezetőknek szóló szeminárium indításába, jó ötletnek tűnt, hogy magamon kezdjem a dolgot. Megvizsgáltam addigi életem minden lényeges fejezetét, kutatva, előfordult-e, hogy nem tartottam be azokat a bibliai alapelveket, amelyek akkor már életem vezérelvei voltak. Úgy gondoltam: ha magam sem akarok igazán Isten törvényei szerint élni, hogy lenne jogom a vezetőkön számon kérni ugyanezt? kik egy csekket a teljes összegről. A cég tulajdonosai elképedtek, és nekem is kifejezték hálájukat. Azt is elmondták, hogy mivel ezt az adósságot ők már évekkel korábban leírták, a befolyt összeget egy helyi gyülekezetnek adták. Bár ez a pénzügyi kötelezettségem lejárt, és feledésbe is merült, tudtam, hogy ez nem ment fel engem Isten előtti felelősségem alól. A makulátlanság nem olyan dolog, amelyet érdekeinknek megfelelően ki-be lehet kapcsolgatni. Mazus Krisztus követőiként ez elhívásunk része - a munkahelyünkön is! „Tetteink ékesebben beszélnek szavainknál.” Ez a bölcsesség azt mondja, hogy ha abban reménykedünk, hogy bármilyen hatásunk lehet a mindennapokban körülöttünk lévő emberek örökké való létére, viselkedésünknek összhangban kell lennie megvallott hitünkkel. Isten törvényei gyakran túlmutatnak a hatályos jogszabályokon, és legjobb, ha az Úr követeiként mi is túlteljesítjük az aktuális elvárásokat. A Bib-Személyes vizsgálódásom során rábukkantam egy esetre, amelyben bűnösnek ítéltem magam: volt egy elfeledett céges adósságom az egyik korábbi vállalkozásomban. Bár ez egy olyan céges kötelezettség volt, amelyért a törvény szerint én személyesen nem tartoztam felelősséggel, Isten világossá tette előttem: ő azt akarja, hogy minden üzleti ügyem makulátlanul tiszta legyen - beleértve ezt a múltbéli esetet is. Egy kis időbe és fáradságba telt, míg felgöngyölítettem, pontosan kiknek is tartoztam, és küldtem nekulátlan emberként ezeket az értékelveket száz százalékig be kell tartanunk. Ez az eset olyan volt, mint egy próba: Isten tudni akarta, hogy hiszek-e benne annyira, hogy helyesen cselekedjek - akkor is, ha ez pénzembe kerül. „Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó!’ (Ef 5,3) Viszonylag egyszerű elfogadni ezeket az értékeket, de ezek szerint élni - különösen, ha személyes ára is van - sokkalta nehezebb. Ugyanakkor Jélia óvatosságra int: „A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk’.’ (Péld 11,3) Miután rendeztem feledésbe merült adósságomat, elmúlt belőlem az a félelem, hogy üzletemberként bármilyen kétség merülhet fel a makulátlanságommal kapcsolatban. Mivel a pénzt egy helyi gyülekezetnek továbbították, lehet - ki tudja? -, hogy egy imameghallgatást töltött ott be. Két legyet ütött egy csapásra, ahogy mondják! ■ Rick Boxx Forrás: Monday Manna Imádságok nyaralás idején Jó Istenünk, Te vagy Ura mind a munkának, mind a pihenésnek, hadd nyerjünk örömöt és erőt nyaralásunk idején. Segíts ahhoz, hogy átéljük csodálatosan teremtett világod minden szépségét! Kísérj el minket, bárhová megyünk. Maradj velünk, újíts meg minket, és adj biztonságot tebenned! Ámen. ■ Dr. Hafenscher Károly (id.) Mennyei Atyám! Sok százezer csillag ragyog az égen, és te egyenként ismered valamennyit. Pontosan számon tartod a virágokat, minden fűszálat, minden kis madarat, és a kék tengerben úszó halakat is. Nincs egyetlen gyermek és felnőtt sem a világon, aki ne férne el szívedben és karjaidban. Köszönöm teremtett világod szépségét, köszönöm szeretetedet, köszönöm, hogy nyaralhatok. Ámen. Mennyei Atyám! A kis madár felrepül, egyre magasabbra száll fel a kék égbe. Madárdalt hallok mindenütt, a madarak Istennek énekelnek, és tudom, Isten meghallja éneküket. Te kis madár, köszöntsd Istent, és mondd el neki, hogy itt lenn én is énekelni akarok neki. Boldog vagyok, mert melegen süt a nap, minden csodaszép, és mi nyaralhatunk! Ámen. ■ B. Hallquist Atyám, köszönöm, hogy nem egyedül járom az utamat, hogy vannak, akik szeretnek, s akiket én is szerethetek. Gondviselő szereteted őrizzen mindnyájunkat. Adj pihenést, HETI ÚTRAVALÓ „Nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek!’ (Ef 2,19) Szentháromság ünnepe után a 7. héten az Útmutató reggeli és heti igéiben életképek villannak fel Isten népének elmúlt, mai és eljövendő sorsából, azokéból, akiket Isten a hit ajándékával örök életre hív! Ő akarja, hogy minden ember üdvözüljön! „ízleljétek meg és lássátok, hogy jó az Úr: boldog az az ember, aki benne bízik.” (Zsolt 34,9; LK) Jézus az ő hűségének tanúja e világban; ezért „örvendezzetek az Istennek vigasságnak szavával!” (GyLK 708) Húsvét előtt Jézus jelt adott: ő a világ üdvözítője! És saját kezűleg vendégelte meg az őt hallgató nagy sokaságot: „...vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta az ott ülőknek; ugyanúgy osztott a halakból is, amennyit kívántak. Amikor pedig jóllaktak, így szólt tanítványaihoz: Szedjétek össze a maradékot.. ’.’Ám ő nem kenyérkirály, ezért „visszavonult ismét a hegyre egymagában”. (Jn 6,11.12.15) Az első gyülekezet négy jellemző vonása ez: „Őkpedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban!’ Betöltötték küldetésüket: „...dicsértékIstent... Azúr pedig napról napra növelte a gyülekezetét az üdvözülőkkel.” (ApCsel 2,42.47) Isten választott népének életében Ezékiás király helyreállította az istentiszteletet, és meghirdette a páskaünnepet. „Azután levágták a páskabárányt. Azután megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napon át nagy örömmel. - Dicsőítve őseik Istenét, az Urat’.’ (2Krón 30,15.21.22) Jézus példázatában a király menyegzőt készített a fiának, de a meghívottak nem mentek el. Ő mondta: „A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. - Menjetek ki tehát az országutakra, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! - Sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak!’ (Mt 22,8.9.14) Ámde „boldog az, aki Isten országának vendége”! (Lk 14,15) Boldog jövőt ígért választott népének a Seregek Ura: „...én megsegítelek benneteket, úgyhogy áldássá lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek!” (Zak 8,13) És ő úgy határozott, jót tesz az emberiséggel, mert... (lásd Jn 3,16!) Az úrvacsorával való élés kettős közösséget hoz létre Isten gyermekeinél: „A kenyér nem Krisztus testével való közösségünk-e? Mivel a kenyér egy, mi is mindannyian egy test vagyunk, mert mindannyian az egy kenyérből részesedünk.’’ (íKor 10,16-17) Az utolsó vacsorán Jézus kijelentette: „Ez az én testem, amely tiérettetek adatik. - E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.” (Lk 22,19.20) Luther így bátorítja az úrvacsorái gyülekezetét: „Ha hited jól gyakorlód és erősíted, meglásd: milyen boldog, gazdag, menyegzői lakomát készít oltáránál Istened!” „Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára!” (Jel 19,9) Jézus gyülekezete ott fényes, tiszta gyolcsban dicsőíti a Mindenhatót: halleluja! „Megnyerni mennynek örömét / Készíts el Jézusom! / Mi jó most áment mondani, / És mindörökké áldani / Ég és föld Istenét!” (EÉ 527,5) ■ Garai András IX0YC megújulást testben és lélekben, hogy mindennap megújulva tudjunk szeretetben élni. Ámen. Nyaralás után. Urunk, Istenünk, újra itthon vagyunk. Kegyelmesen megőriztél utunkon, bajokon is átsegítettél. Hálát adunk nyaralásunkért, a pihenésért, új erőért, és hogy azt tehettük, ami örömünkre volt. Hálát adunk az átélt közösségért, a csöndben meghallott szavadért. Most ismét hétköznapi problémák előtt állunk. Add tudtunkra, hogy itt is velünk és mellettünk vagy. Kérünk, tégy készségessé, türelmessé, szívélyessé emberi kapcsolatainkban. Segíts, hogy munkánkban örömöt találjunk. Add, hogy naponta bocsánatodból éljünk. Ajándékozz meg bizalommal, hogy fáradságos vándorlásunk után hozzád hazaérkezhetünk. Ámen. ■ Madocsai Miklós
