Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-20 / 29. szám
io ■m 2014. július 20. FÓKUSZ Evangélikus Élet „Jane Haining azért halt meg, mert a zsidó gyerekeket meg akarta menteni!” Interjú Lynley Smithszel a skót misszionárius életéről ► Az új-zélandi Lynley Smith újságíró éveken át kutatott távoli rokona, Jane Haining után Magyarországon. Az általa megtalált történeteket összefűzve könyvet írt Jane életéről, aki a budapesti Skót Misszióban zsidó származású gyermekeket bújtatott, majd Auschwitzba való deportálása után gázkamrában gyilkolták meg. A misszionáriusnőt 1997-ben a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. Lynleyvel Jane Haining életpéldájáról beszélgettünk. Az újságíró róla szóló könyve ősszel fog megjelenni magyarul.- Hosszú utat tett meg Új-Zélandtól Magyarországig. Miért látogatott el hazánkba, mi volt az oka ennek?- Szerettem volna annyi embernek, amennyinek csak lehetséges, elmesélni Jane Haining magával ragadó történetét. Ő a második világháború előtt és alatt Budapesten skót misszionáriusként tevékenykedett. Hatalmas, megrázó erejű a története. Életét a megváltás és Isten szeretete határozta meg.- Ön Jane egyik rokona. Hogyan is?- Távoli rokona - távoli unokahúga - vagyok.- Újságíróként könyvet is írt róla. Miként talált ehhez anyagot?Hol kutatott és hogyan?- A kutatásom igen regényes volt. Amikor tudomást szereztem arról, amit Jane tett, az nagyon megérintette a szívemet és a lelkemet. Feladtam az állásomat, kiadtam a házamat - tehát nem volt sem munkám, sem otthonom többé -, és elutaztam Európába, hogy felkeressem Jane Haining életének főbb állomásait. És bárhová mentem, mindenütt találtam valakit, aki be tudott nekem számolni olyan dologról, amelybe kapaszkodhattam a későbbiek során. Érdekes volt, hogy eddig még senki sem írt róla, nem jelent meg könyv az életéről. Én voltam az első, aki ezzel próbálkozott. Ki kellett találnom, hogyan tudok a hozzám eljutott információkból - az apró kirakósdarabokból - teljes képet összerakni róla.- És mit talált az életéről? Mit csinált ő itt, Budapesten?- Nos, a kutatásaim során rá kellett jönnöm, hogy Jane magával ragadó hölgy volt, erős, vad, mély hitű. Ha eldöntött valamit, azt biztos, hogy mindenáron megvalósította. Amikor a többi misszionárius elhagyta Budapestet, mert veszélyessé vált számukra a helyzet, ő elhárította magától, hogy velük tartson. Hogy miért? Mert itt megtalálta élete munkáját. Úgy tervezte, hogy egész életében itt fog maradni.- Mit tudhatunk Jane Haining életéről?- Jó családban nőtt fel Skóciában. Templomba járó emberek voltak a családtagjai. De bizonyos fokig kemény élete volt. Ötévesen elvesztette az édesanyját. Jane kishúgának a szülésébe halt bele... a kishúga pedig hat hónappal később hunyt el. Édesapja is meghalt, amikor Jane húszéves volt. Egyszóval tudta, milyen árvának lenni. Amikor Budapestre érkezett, megismerte a zsidó emberek helyzetét, azt, ahogyan velük bántak. Mélyen megérintette az is, hogy itt sok gyermek maradt árván. Kicsit úgy érezte, az életük párhuzamos vonásokat mutat az övével. így aztán a szíve megnyílt az elveszett árvák iránt, és a szívét-életét ennek a munkának áldozta. Minden reggel négytől egészen éjfélig dolgozott - heti hét napon át... Nem volt pihenőnapja. Nagyon elkötelezett és kitartó volt. Tudta, hogy azért van itt, mert Isten elhívta őt erre a szolgálatra.- De tragikus véget ért, hiszen Auschwitzban meggyilkolták. Ön hogy írta le ezeket a történéseket a könyvben?- Egy képzeletbeli naplót írtam, mert azt szerettem volna, hogy az olvasók nagyon közel kerüljenek Janehez. De el kell mondjam, hogy rengeteg új dolgot találtam róla a családi elbeszéléseinken kívül, így a végén már át tudtam érezni azt, amit egyes helyzetekben tett vagy gondolt. Nagyon zárkózott ember volt, egyetlen sort sem írt le a saját gondolataiból, sőt még leveleket sem írt a barátainak vagy rokonainak, de én ezt megpróbáltam pótolni. Ehhez a tényeket is felhasználtam, és beleszőttem a könyvbe azt a szenvedélyességet is, ahogyan ő a dolgokhoz hozzáállt.- Hol és mikor jelent meg a kötet?- Az Egyesült Államokban 2012- ben. Most pedig azon vagyok, hogy itt, Magyarországon is megjelenhessen, a Libri és a Helikon Kiadó gondozásában. Ha minden igaz, akkor idén októberben lesz a bemutatója. A fordítás már készen van, az utómunka és a tördelés folyik jelenleg.- Mi tanulhatunk mi ma Jane Haining életéből?- Azt gondolom, hogy bármit is mondunk az életéről, az példázat lesz. A halála ma is nagy jelentőséggel bír. A halála is egyfajta példázat számunkra. Azért haltrmeg, mert a zsidó gyerekeket meg akarta menteni. Elmehetett volna, hiszen a nagykövetség felajánlotta neki, hogy kimenekíti őt Magyarországról. De nem ezt választotta. Úgy döntött, hogy marad. Auschwitzban halt meg. A Gestapo kémkedéssel gyanúsította meg. De ő végig kitartott a gyerekei mellett. Ez számomra olyan példa, amely hasonlatos Jézus kereszthalálához: Jane a zsidó emberekért, az ő megmentésükért, Jézus pedig értünk halt meg a kereszten, hogy megmenekítsen bennünket. Jane hatalmas szeretetről tett tanúbizonyságot a halálával. Ezért a történetében nagy erő van.- Ön is keresztény. Milyen felekezethez tartozik?- Ma már azt mondom, hogy nem tartozom a kereszténység egyik nagy felekezeti vonulatához sem. A Biblia tanításában hiszek, a szerint élek. Azt gondolom, hogy a kereszténység minden ága jó. Szívvel kell szemlélni a dolgokat, nem pedig erőszakkal. Protestáns templomban kereszteltek, presbiteriánus gyülekezetbe jártam, ez a skót missziói egyházzal is kapcsolatban áll, amelyben Jane is tevékenykedett. De nem maradtam a presbiteriánus egyházban, hanem oda megyek, ahová Isten küld.- Hogyan él a kereszténység Új-Zélandon?- Érdekes kérdés. Két válaszom van. A rövid, hogy a népesség öt százaléka keresztény hívő. A hosszabb, hogy ez azt jelenti, hogy a többiek nem tartoznak egyházi közösséghez. Új-Zélandon nem nagyon hisznek az emberek, sokan pogányok. De ez nem ok arra, hogy ne legyenek ott egyházak, és ne terjesszék a keresztény hitet. Tulajdonképp az egyház az egész népességhez képest viszonylag kicsi, de azt mondom, hogy ennek ellenére erős.- Tehát sokféle missziói tevékenységet végeznek... De hogyan misszionálnak?- Érdekes ez, mert mintha az újzélandiaknak különleges erejük lenne, misszionáriusok szerte a világból érkeznek oda. Nem tudom, miért. Talán azt is mondhatnánk, hogy könnyű oda elmenni, hiszen Új-Zéland messze van, a világ másik végén. Mire oda jut az ember, azt gondolhatja, hogy az ott élők még sosem hallottak azokról a dolgokról, amelyeket a világ túlsó végén mondanak.-De mi most Budapesten vagyunk. Milyen benyomásokat szerzett közöttünk?- Nagyon szeretek itt lenni. Ahogyan Jane is szerette ezt a várost. Ő komolyan gondolta, hogy nem megy innen vissza Skóciába. De azt gondolom, nemcsak a zsidó emberek miatt, hanem a kultúra, a magyar emberek természetessége miatt is. Mély emocionális kapcsolatok fűzték őt ide. Én is igen szeretetreméltó emberekkel találkoztam itt, jó barátaim lettek a látogatásaim során. Magyarország az én lelkemet is megérintette.- Sok kapcsolata alakult ki itt a Skót Misszióval. Kiket ismer közülük?- Természetesen a lelkészt jól ismerem. Érdekes, hogy a Saint Columbus-templomba járt annak idején Hainging is, mert ott az istentiszteletek angolul folynak. Utolsó előtti ittjártamkor, még 2010-ben, miután megírtam a könyvemet, felhívott a lelkész, és igen lelkes volt. Elmesélte, hogy betekintettek a templomi széfbe, és számos második világháborús iratot találtak. De emellett - ami különösen is érdekes - megtalálták Jane Haining Bibliáját. Hatvanöt éven át ebben a széfben lapult. Senki sem tudott róla, hogy ott van. Természetesen idejöttem, és készítettem róla fényképeket. Betettem a könyvbe illusztrációnak. From Matron To One Womans Ultimate Sacrifice for the jews WSbMtj .<• . _ - 1 --És a Bibliát azóta is a széfben őrzik?- Ki kell derítenem, mit csináltak vele. Elképzelhetőnek tartom, hogy visszatették.- Vagy kiállították?- Nem tudom, lehetséges, hogy odaadták a Jad Vasem Intézetnek vagy a Skót Múzeumnak. Azt gondolom azonban, hogy ez olyan érték, amelyet az embereknek látniuk kellene. Jane is nagy becsben tartotta a Szentírást. Az ő kincse volt. Szerette volna magával vinni a letartóztatásba is, de a Gestapo emberei kitépték a kezéből. Csoda, hogy valahogyan mégis megmaradhatott; sokáig azt hitték, hogy eltűnt. De szerencsére a Columbus-templom széfje megőrizte. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna Az interjú videováltozata megtekinthető: http://youtu.be/81 YA_QPn8o8 Riporter: Horváth-Bolla Zsuzsanna, videó: Győri András Timótheus.
