Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-12-14 / 50. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2014. december 14. 15 On-line játék és lelki egészség E rovat hasábjain többször is szere­pelt már a TED betűszó, így sokak­nak ismerősen csenghet. A technology (technológia), entertainment (szó­rakozás) és design (ipari formaterve­zés) szavak nemcsak a nevét adják a legismertebb információtechnológi­ai konferenciasorozatnak, de a tema­tikájába is bepillantást engednek. Mivel a TED egyik célja az élet külön­böző területein megtalálni a megfe­lelő inspirációforrásokat, nem csoda, hogy az előadók számos ország jó né­hány szakmáját képviselik. Év vége felé mindenki elkészítheti a saját számvetését arról, hogy mennyi­re volt sikeres a különböző szerepeiben, hogyan állta meg a helyét ebben az év­ben szülőként, házastársként, munka­társként vagy gyülekezeti tagként. Vagy éppen megvizsgálhatjuk, hogy melyek a legfontosabb, a leginkább sze­mélyiségformáló hatások, amelyek az idén értek minket. Ha ki kellene emel­ni egyet a fentiek közül, akkor e sorok írója éppen egy TED-es előadást vá­lasztana, mégpedig Jane McGonigal eszmefuttatását arról, hogy van egy olyan internetes játék, amely meg­hosszabbíthatja - akár tíz évvel - az emberek életét (http://g00.gl/LCi2JVLA). Azoknak, akik szerint kellőképpen szenzációhajhászra sikerült az előző mondat: kutatások igazolták, hogy a hí­vő emberek várható életkora maga­sabb, mint azoké, akik tagadják a spi­rituális világ létezését, ezért egy „esz­köz” már biztosan a rendelkezésünk­re áll a hosszabb élet eléréséhez. A Jane McGonigal által létrehozott Superbetter projekt szervezetünk EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence négyfajta ellenálló képességének - a fizikainak, a mentálisnak, az érzelmi­nek és a közösséginek - a fejlesztésé­hez ad nagyon egyszerű és mókás fel­adatokat, amelyek hosszú távon hoz­zájárulnak testi és lelki egészségünk karbantartásához. Például az olyan egyszerű feladat, mint hogy legalább óránként egyszer felállunk a számító­gép elől, és teszünk három lépést, jó­tékony hatással van a fizikai ellenál­ló képességünkre. Jane McGonigal tervei persze ennél jóval grandiózusabbak. Célja, hogy a rengeteg on-line játékosnak a játékok közben szerzett képességei valami­képpen a világ jobbá tételére legyenek fordíthatók. Első lépésként azt javasol­ja, hogy tekintsünk más szemmel a já­tékra. A játékot gyakran a munka el­lentéteként emlegetik. Főleg pálya­kezdő munkanélküliekkel kapcsolatban hallani ilyesmit: „Egész nap csak ott­hon ül, és játszik, ahelyett hogy dolgoz­na” - noha egyre inkább úgy tűnik, hogy a játék valódi ellentéte a de­presszió, éppen ezért egyáltalán nem elpocsékolt idő az, amelyet a játékok­ra szánunk. Haldoklók ellátásával foglalkozók vé­geztek kutatást arról, hogy az emberek a halálos ágyukon mit bánnak meg leg­inkább, minek az elmulasztását fájlal­ják legjobban. A következők hangzot­tak el a távozás előtt állóktól: 1. „Bár­csak ne dolgoztam volna olyan kemé­nyen!” 2. „Bárcsak tartottam volna a kapcsolatot a barátaimmal!” 3. „Bárcsak engedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek!” 4. „Bárcsak lett vol­na bátorságom kifejezni a valódi éne­met!” 5. „Bárcsak hű maradtam volna az álmaimhoz, ahelyett hogy azt csinál­tam, amit mások elvártak tőlem!” McGonigal szerint a játékok segí­tenek, hogy kevesebb megbánniva­­lóval kelljen számolnunk életünk végén. A haldoklók közül a legtöbben azt fájlalták, hogy nem töltöttek több időt a családjukkal. Az egyesült államokbeli Brigham Young Egyetem kutatása alapján azok, akik gyerme­keikkel együtt játszanak számítógé­pes játékot, a való életben is szoro­sabb kapcsolatot építenek ki csa­ládtagjaikkal. A Farmville és hason­ló, egyszerű on-line játékok pedig ki­váló eszközök arra, hogy folyamato­san napi kapcsolatban legyünk bará­tainkkal, akiknek a játékokban apró szívességeket teszünk - és ugyaneze­ket tőlük is megkapjuk. Az Észak-karolinai Egyetem kutatá­sainak eredményei szerint a depresszió kezelésében napi harmincpercnyi on­line játék annyira hasznosnak bizo­nyult, mint a gyógyszerek. A valódi én kifejezésére gyakorolt hatás pedig ab­ban jelentkezett, hogy akik a játékok­ban az idealizált hősök bőrébe bújtak, azok a való életben is bátrabbak és am­biciózusabbak lettek. Játszani pedig soha nem késő... ■ N.B. Két út - közös áldás Diakóniai projekt „Nem tudom, mi a sorsod, de egy dol­got tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalál­ták, hogyan lehet másokat szolgálni!’ (Albert Schweitzer) A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvo­da, Általános Iskola és Gimnázium közösségfejlesztő munkájának fontos hátterét adja Sztehlo Gábor szellemi­ségének átadása s ezzel a diakóniai munka iránti érzékenyítés. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék Sztehlo Gábort, a magyar evangélikus diakónia kimagasló személyiségét és munkásságát. Ezt a célt szem előtt tartva szervezzük az intézmény ala­pítása óta a diakóniai szemléletű is­kolai közösségi szolgálatot. „Mindez magában rejti az elfogadás és to­vábbadás képességét. Az előbbi nem más, mint az Istentől kapott kegye­lem, amelyre épül az utóbbi, s amely a hála jeleként a mindennapi keresz­ténységben ölt formát. A diakónia képletes meghatározása: a »kezek evangéliuma«.” (Sztehlo Gábor) Ennek érdekében rendszeresen szervezünk érzékenyítő napokat, fél­évente szolgálunk diákjainkkal a Sa­repta Budai Evangélikus Szeretet­otthonban, és a Magyarországi Evan­gélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) Bárka csoportjával is volt már jó né­hány közös alkalmunk. Az iskolai kö­zösségi szolgálat keretében több mint ötven intézménnyel van együttműkö­dési megállapodásunk, így diákja­inknak sokféle szolgálati területen van lehetőségük kipróbálni magukat. A diakóniai szemléletű iskolai kö­zösségi szolgálat hozzájárul ahhoz, hogy fiataljaink valóban nyitott és má­sokat befogadó emberekké tudjanak válni. Szeretnénk, ha diákjaink meg­tapasztalnák, hogy a másokért törté­nő felelősségvállalás és önkéntesség erőt ad annak is, aki másokon segít. A Magyarországi és a Bajor Evan­gélikus Egyház között már hosszú ideje eleven testvéregyházi kapcso­lat működik, így megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy mindebbe a Sztehlo Gábor evangélikus gimnázi­um is bekapcsolódhatott. A bajor­magyar kapcsolat már 2011-ben, az iskola alapításakor elindult. Fritz Blanz, a Bajor Diakóniai Szolgálat munkatársa, valamint a Sztehlo Gá­bor Evangélikus Óvoda, Általános Is­kola és Gimnázium vezetése a part­nerkapcsolat kiépítése érdekében megkezdte az előkészítő munkát, a közös diakóniai projekt kidolgozását. A kapcsolat kiépítését a bajor egy­házban történt vezetőváltás sem tör­te meg, ugyanis az új igazgató, Thomas Popp tavaly szeptemberben megláto­gatta a Sztehlo-intézményt és az újon­nan felépült óvodát. A rummelsbergi diakóniai intézmény 2012-ben 280 széket és 140 asztalt, valamint egy fe­születet adományozott a gimnázium­nak, amely méltó helyre került, hiszen iskolánk hittantermének falát díszíti. A következő időszak a csendes háttérmunkáé volt, amelynek ered­ményeként megvalósulhatott a dia­kóniai projekt. Ebben bajor részről szeptember 29-től október 3-ig tizen­hat diák és két pedagógus, magyar részről pedig tíz diák és négy peda­gógus vett részt. A magyarországi lá­togatás célja egymás diakóniai mun­kájának megismerése, különös tekin­tettel a Sztehlo-gimnáziumban folyó iskolai közösségi szolgálatra, amely­nek kiemelt feladata a diákok érzéke­­nyítése a diakóniai munka iránt. A bajor vendégek ellátogattak a Sa­repta szeretetotthonba, teológiai elő­adásokat hallgattak az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, illetve azt ott folyó képzésbe nyerhettek bete­kintést. A kispesti evangélikus gyü­lekezet templomában megtekintet­ték a Mevisz Bárka csoport kerekes székes passió-előadását. Ez az előadás volt vendégeinkre a legmélyebb ha­tással magyarországi látogatásuk ideje alatt. November végén viszonozta a lá­togatást a Sztehlo-gimnázium kül­döttsége. A magyarországi progra­mokhoz hasonlóan a Bajor Evangé­likus Egyház diakóniai projektjeit tekintették meg diákjaink, többek kö­zött fogyatékkal élőket foglalkozta­tó vendéglőben járhattak, megis­merkedhettek a veszélyeztetett fiata­lok rehabilitációját segítő program­mal, a rummelsbergi intézmény dia­kóniai munkájával, valamint a nürn­bergi Evangelische Hochschule kép­zési rendszerével. Az eredményesen záruló diakóni­ai projekt kapcsán elmondható, hogy a nürnbergi főiskola óriási szakmai tapasztalata nagy segítséget jelent­het a jövőben a Sztehlo-gimnázium diakóniai munkájának erősítésében, lelki életének gazdagításában. A ba­jor diákoknak és tanáraiknak sokat jelentett a sztehlós diákok lelkesedé­se és szeretete, amiben bőven lehe­tett részük mind magyarországi tar­tózkodásuk, mind pedig a németor­szági találkozás, a közös progra­mok alkalmával. Szeretnénk, ha diákjaink meg­őriznék ezt a lelkesedést, és tovább tudnák adni diáktársaiknak, hogy ők is átélhessék: az önkéntes munkát csakis belülről fakadó örömmel és szeretettel lehet végezni. „Időt kell szakítanod embertár­saidra: tégy valamit másokért, ha mégoly apróságot is - valamit, ami­értfizetséget nem kapsz, csupán a ki­tüntető érzést, hogy megtehetted!’ (Albert Schweitzer) ■ Deák Gabriella HIRDETÉSEK Evangélikus magazin a Magyar Televízióban December 14-én, vasárnap az Mi-en 10.30-kor egyházunk műsora, az Evangélikus magazin látható. Ellátogattunk a Sarepta Budai Evangé­likus Szeretetotthonba, ahol a szellemi fogyatékkal élők adventi ké­szülődését vettük fel. Sopronban a Valahol Európában című színielő­adáson jártunk. Átadták az Ordass- és a Prónay-díjat. A kitüntetet­teket kérdeztük. Nyíregyházán, az evangélikus gimnázium ünnepén is forgattunk. Az adást a Duna World csatornán december 17-én, szer­dán 14.45-kor megismétlik. Szerkesztő Nagy László, rendező Horváth Tamás. Megjelent a Credo 2014/3- száma Az évszak utolsó napjaiban érkezett meg a nyomdából a Credo evangé­likus folyóirat őszi száma. Tanulmányai közül három az egyik legnagyobb hatású magyar építésznek, a kétszáz éve született Ybl Miklósnak állít em­léket - más-más oldalról közelítve munkásságához. Ezúton is elnézést kérünk Olvasóinktól a 2014/4. (téli) lapszám várható késése miatt. (A szerk.) A tartalomból: LECTORI SALUTEM Fábri György: Hagyomány és kihívás IRÁNYTŰ Krámer György: Meghívottak körében ESSZÉ Csorba László: Pulszky Ferenc házai TÁRGY - KULTÚRA Zászkaliczky Zsuzsanna: A látás visszaszerzése: Lajta Gábor Emmausa Dombóváron. In memóriám Kovács Imre ISTEN MŰHELYE Czövek Tamás: Az igaz szenvedése. Hogyan teljesíti be Jézus szenvedés­története az írásokat? IDÉZŐJEL Petrőczi Éva: Gyöngyfényű... HAJLÉK Székely Gábor: Ybl Miklós templomépítészete Potzner Ferenc: A Várkert bazár és rekonstrukciója. Az építésről és az újjáépítésről H. Hubert Gabriella: Ház és lakója. Ybl Miklós és Balassa János A lap ára 780 forint, előfizetés egy évre 2320 forint. Kaláka-betlehemezés Kelenföldön Szeretettel meghívjuk december 23-án, kedden 16 órakor a kelenföldi evan­gélikus templomba (1114 Budapest, Magyari István u. 1-3.) a Kaláka együt­tes Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című előadására, amely a Buda­­pest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség szervezésében, Újbuda Ön­­kormányzata és az Aleas Hungary Kft. támogatásával valósul meg. Igei köszöntőt mond Gáncs Tamás igazgató lelkész. Az alkalmon fogyatékkal élő és nehéz sorsú gyermekeket látunk ven­dégül. A jótékony célú előadásra a belépés díjtalan, adományokat köszö­nettel fogadunk. Védnökök: dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Jankó István újbudai önkormányzati képviselő. További információk: kelenfold.luthe­­ran.hu; facebook. com/kelenfoldi. evangelikusgyulekezet EvÉlet-baba Isten újabb ajándékaként december 3-ra virradólag megszületett Petri Mátyás Attila, Kinyik Anitának, az Evangélikus Élet munkatársának és Petri Gábornak, a Luther Kiadó szer­kesztőjének gyermeke. A 3210 gram­mal világra jött „Matykó” már három napja otthon van a fiatal házaspár zuglói fészkében, és édesanyjával együtt jó egészségnek örvend. Isten hozta! ■ P.M.

Next

/
Thumbnails
Contents