Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-07 / 49. szám
4 ■« 2014- december 7. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Zöld utat kapott az Üllői úti beruházás Zsinat: beszámolók, törvénymódosítások, választások Ifr- Folytatás az 1. oldalról A zsinat az eset súlyosságára való tekintettel szükségesnek látta egy eseti bizottság felállítását, amelynek feladata az egyházi fegyelmi eljárás szabályainak áttekintése lesz. A bizottság tagjai: a zsinat elnöksége, a zsinat teológiai bizottságának elnöke, az Északi Egyházkerület elnöksége, az országos bíróság elnöke és az országos ügyész. Egy több éve húzódó ügy került ezután terítékre, mégpedig a budapesti Üllői úti központi épületegyüttes felújítása. Az országos védettségű műemlék épület jelenleg öt országos intézménynek és a Józsefvárosi Evangélikus Egyházközségnek ad otthont. Ám a ház jelenlegi állapota miatt méltatlanok a munkavégzési körülmények egyházunk országos központjában. Ez az állapot azért állhatott elő, mert az egész épületegyüttest átfogóan érintő felújítás-átalakítás az építés befejezésének éve, vagyis 1870 óta gyakorlatilag nem történt. Több meghiúsult elképzelés után tavaly egy energetikai korszerűsítési pályázaton támogatást nyert el egyházunk. A beruházásnak az Európai Unió támogatási szabályai miatt 2015-ben meg kell valósulnia. A pályázati támogatás azonban nem terjed ki a korszerűsítéssel egyidejűleg szükséges és gazdaságosan elvégzendő beruházási munkák finanszírozására. így többletforrás biztosítására van szükség. A teljes átépítés-felújítás előzetes finanszírozására két lehetőség van: banki hitel vagy saját alapok időleges felhasználása. A zsinat gazdasági bizottságának támogató véleménye alapján az országos presbitérium a belső forrás felhasználását javasolta. Eszerint az egyház hosszú távú befektetési alapjából célszerű megvalósítani a beruházást; az alapból igénybe vett összeget tizenöt év alatt kell törleszteni. Ez évente 66 millió forint - plusz kamat - visszafizetési terhet jelent, amely biztonsággal vállalható, és az éves költségvetések tervezésénél kezelhető mértékű elkötelezettségnek tekinthető. A zsinat ez utóbbi mellett tette le a voksát, így zöld utat kapott a teljes körű felújítás. A testület ezek után törvénymódosításokról és harmonizációról határozott. Ezek közül említést érdemel a presbiteri ülések nyilvánosságáról vagy zártságáról sokszor vitát kiváltó törvényi szabályozás, illetve az a hatályos előírás, hogy kik azok a lelkészek, akik szavazati jogú tagjai lehetnek az egyházmegyei közgyűlésnek. Az előbbi esetben a grémium tagjai úgy döntöttek, hogy az egyházközségi presbitériumok ülései nem nyilvánosak. A második kérdésben az a határozat született, hogy a közgyűlés szavazati jogú tagja lesz.az egyházmegyében szolgáló minden gyülekezeti lelkész és másodlelkész. A zsinat másnap, szombaton a megválasztott új lelkészi alelnök eskütételével kezdte munkáját, majd újabb törvénymódosítások következtek. A Zelenka Pál szolidaritási alapról szóló törvény a nyugdíjba vonulást és az anya gyes melletti keresőtevékenységét illetően változott. Az állami nyugdíjszámítási módszer a szolgálati idők tekintetében csak a betöltött egész évekkel számol. Akinek egy vagy két hónapja hiányzik, az anyagilag rosszul jár. Mivel a lelkészi szolgálatváltás a gyülekezetekben a legtöbb esetben nyáron történik, ezért - hogy a nyugdíjba vonuló lelkészek anyagilag ne járjanak rosszul — olyan változtatási javaslatot terjesztettek a zsinat elé, hogy tört évek alapján vegyék figyelembe a szolgálati évek szerinti szorzót. A másik változtatás szerint a gyermek egyéves korának betöltése után a gyermekét nevelő anya a gyes mellett keresőtevékenységet folytathat maximum heti nyolc órában. A változtatási javaslatokra a zsinat rábólintott. További kisebb törvénymódosításokat hagyott jóvá a grémium az egyház tartási kötelezettségéről és az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézetről. A zárszámadás új rendjének előkészítése kapcsán döntött a zsinat arról, hogy miként kell kezelni az éves beszámoló elfogadásakor véglegessé váló költségvetési maradványokat, majd tájékoztatást hallgattak meg a tagok az egyszázalékos kiegészítő támogatás felhasználásáról. Még egy határozat elfogadása várt ezek után a testületre. A Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület ajándékozással felajánlotta ingatlanjait a Magyarországi Evangélikus Egyház számára, hogy azok ahhoz a fenntartóhoz kerüljenek, amely a korábbi szolgáltatásokat tovább biztosítja. A zsinat ezt az ajándékozási szerződést jóváhagyta. Az ülésszak végén a küldöttek még meghallgattak egy tájékoztatót az átszervezett országos irodáról, majd Hafenscher Károly lelkészi elnök zárszavával fejezte be idei munkáját egyházunk zsinata. ■ Kiss Miklós A misszió és a stratégia egységét keresik A zsinati beszámolókról röviden A zsinati beszámolók mindegyike átgondolt egységet képez, nehéz kiemelni belőlük a legsúlyosabb mondatokat. Profile Gergely országos felügyelő az egyház anyagi helyzetét elemezte, s hangsúlyozta, hogy a legelgondolkodtatóbb negatívfejlemény az egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlásból származó bevétel tizenkét százalékos visszaesése. A sikeres pályázatokon megszerzettforrások növekedtek ugyan, de - mint mondta - az egy százalékokból származó, igazán szabad mozgásteret biztosító források kiesése komoly érvágás. Éppen ezért tekintjük az állammal folyó tárgyalások egyik sarkalatos pontjának azt, hogy az adórendszer változása nyomán kialakult, számunkra hátrányos jelenséget a jövőben elkerüljük - hangsúlyozta az országos felügyelő. Az elnökség dokumentumaiból kitűnik, hogy egyházi vezetőink már nyíltan leszámoltak a népegyházi struktúrákkal, és keresik az egyházépítés és a misszió új útjait. Gáncs Péter elnökpüspök keresetlen őszinteséggel nézett szembe a gyakorta hallott, két egymással ellentétes előjelű váddal, miszerint az evangélikusok a „múltból itt felejtett kövületek", illetve hogy nagyon is hajlékonyak, „terepszintiek”. Dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke egy miskolci egyházjogi határozat súlyos következményeiről beszélt, s szerinte át kell gondolni a jogi szabályozás módját. Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke pedig a missziói munkát akadályozó problémákat vette górcső alá. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolókat, amelyeket teljes terjedelmükben az Evangélikus .hu honlapon tanulmányozhatnak olvasóink. Gáncs Péter elnök-püspök jelentése Dr. Hafenscher Károly lelkészi elnök beszámolója Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök jelentése ...hová sorolható egyházunk, benne az egyes gyülekezetek? Az egyház „Krisztus teste”, Pál igéjével élve: „nagy titok” (Ef 5,32). Nem csupán egy a sok szervezet, egyesület, alapítvány között, hanem valami más is. De teljesen mégsem függetleníthetjük magunkat attól, ahogyan a körülöttünk élő világ lát és értékel minket. Sokan múltból itt felejtett kövületként, muzeális értékként tekintenek ránk. Mások pedig minket, evangélikusokat túlzottan alkalmazkodó, „terepszínű, langyos lutyiknak” titulálnak, akiknek nincsen igazi tartásuk... Mindkét kritikus véleményt lehet sértődötten.visszautasítani, mondván, hogy ezek szélsőséges előítéletek. De nem biztos, hogy mindig a tükörrel van a baj... Közöttünk is jócskán élnek sztereotípiák, felszínes általánosítások, hamis előítéletek. Mindez jól megfigyelhető az utóbbi esztendő tanulságos polémiájában, amely a zsinat és a missziói bizottság között alakult ki. Bizonyos kegyességi körökből kritikát kapott a stratégiai bizottság munkaanyaga, hogy az nem igazán evangéliumi, missziói ihletettségű. Egyeseknek már a stratégia szó is egyházidegen kifejezés, túlzottan „világias, militáns” fogalom... Talán erre adott válaszként is fogalmazódott meg a zsinat részéről a kritikus igény: a missziói bizottság viszont nem elég „stratégiai” adós még egy igazán korszerű missziói koncepcióval. Reménységem szerint ebből a dialógusból mindkét fél és főleg egész egyházunk nyertesen kerülhet ki: stratégiánk talán még misszióibb lesz, missziói munkánk pedig még koncepciózusabbá válik. Ennek bizonyítéka a missziói bizottságnak a zsinat kérésére immár többszörösen átdolgozott koncepciója, amelyben többek között ezt olvassuk: „Úgy véljük, hogy csupán csak a struktúra átalakítása még önmagában nem elegendő. Ezért dolgozni és dolgoztatni szeretnénk... Elsődleges cél, hogy missziói gyülekezetek széles hálózatává formálódjon át egyházunk!” A népegyházi szervezet nemcsak hogy elviselhetetlenül költséges, de nagyon bürokratikus is, s eltereli a figyelmet küldetésünk lényegéről. A mustármagnak nem kell hajóbőrönd méretű tok... Ha nem akarunk kapkodni a zsinati ciklus vége felé, akkor erről mihamarabb el kell kezdenünk együtt, széles körben gondolkodni. Nem tudok hallgatni arról, ami a miskolci ügyben történt. Nem akarok az ügy részleteibe menni, hiszen a fegyelmi tanács munkáját felülíró bírósági döntés kimondta az ítéletet. így hát nem tehetek mást, mint a folyamat kapcsán néhány általános kérdést vetek fel. Lehetetlennek érzem azt, hogy a pásztori szolgálatban, az egyházvezetői munkában az egyház és az elöljárók tekintélye ki legyen téve furfangos ügyvédi eljárásoknak, egyháztól igencsak idegen stílusnak. Vonatkozó törvényünk címében is ott van/hogy az egyház békességét kell szolgálnia minden ilyen eljárásnak. Ha pedig az egyházvezetéssel szemben hangzik el felbujtó vagy tekintélyromboló kifejezések sora, ha a döntések ellehetetlenítik az egyház kormányozhatóságát, ha a végeredmény nem számol az egyház egészének összefüggéseivel, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy jó-e a szabályozásunk. Számtalan esetben elhangzik - a mostani ítélet indoklásában is kitérnek erre -, hogy az egyházban más szabályozás van, mint a világban, s az egyházi jogszolgáltatás alapjaiban eltér a világitól. Valóban, s éppen ezért kérdezem, vajon beszélhetünk-e arról, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház bírósága független, mindenkitől, még az egyháztól is független, vagy ebben a sajátos egyházjogi helyzetben mégiscsak az egyház bírósága? Azt hiszem, a zsinatnak kötelessége ezt az alapkérdést végiggondolni. .. Az egyházi belső jogrend ügyében a ránk vonatkozó világi törvények mellett az egyház belső szabályozása az egyházi szempontokkal együtt kell, hogy érvényesüljön. Két alapvető ügyet tűztünk a zászlónkra. Ez az egyébként szorosan összefüggő két téma:- „Láthatóan evangélikus!” - a Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiája,- a missziói munkaág megújítása, átszervezése. Be kell látni - a legutóbbi népszámlálási adatok is visszaigazolták -: valamit nem csinálunk jól, valamin változtatni kell! Ezért is fontos, hogy az előbbi két témát tényleg alaposan beszéljük át, gondoljuk végig, és tartalmas cselekvési programokkal tegyük működőképessé és elsősorban eredményessé. Az elmúlt évben elfogadásra került a Magyarországi Evangélikus Egyház stratégiája. De hol vannak a cselekvési programok? Nehogy abba a hibába essünk, hogy van egy a „polcunkon” jól mutató, jó anyag, de a megvalósításából nem lesz semmi. (Nem tudjuk aprópénzre váltani...) Még egyszer a misszióról... A zsinat eddig két alkalommal - általános vitában -tárgyalta a missziói munkaág megújításának kérdését. Valljuk be őszintén, nem kaptunk ez ideig olyan tartalmas anyagot, mely alkalmas lenne a stratégiai cél eléréséhez. Most azzal, hogy az országos irodában létrejött a gyülekezeti és missziói osztály, talán begyorsul valami, és kétéves várakozás után érdemi lépések, döntési helyzetek alakulhatnak ki. Lássuk be, nem vagyunk nagy egyház, ezért különösen is fontos-, hogy hatékony intézkedéseket hozzunk. A stratégia, a missziói munka és a média (információs központ) felülvizsgálata, átdolgozása, átszervezése, újragondolása most párhuzamosan folyik-folyt. Kell, hogy találkozzanak az alapelvek, és a lényeges elemek összefésülése megtörténjen. Tudunk-e tartalmas, hatékony cselekvési programokat beindítani, és ami ennél is fontosabb: folyamatosan működtetni, kontrollálni, ha szükséges, módosítani és állandóan értékelni?
