Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-11-23 / 47. szám
io ■«( 2014. november 23. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Keresztény Értelmiségi Fórum Budahegyvidéken A Keresztény Értelmiségi Fórum következő alkalmán a budahegyvidéki evangélikus templomban (Budapest XII. kér., Kék Golyó u. 17.) november 24-én 18.30-kor A jelenlegi gazdasági tendenciák hátteréről címmel dr. Kocziszky György egyetemi tanár, az MNB Monetáris Tanácsának tagja tart előadást. SZÉCHÉNYI TERV A Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola tornacsarnokának energetikai korszerűsítése A Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola több mint 30 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív program keretében. A támogatás lehetővé tette a Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola tornacsarnokának utólagos külső hőszigetelését, külső nyílászáróinak cseréjét, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének korszerűsítését, világítás-korszerűsítését, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetés, napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem feleltek meg, fűtési és használatimelegvíz-rendszere nem tett eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hőszigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazán telepítésével és acéllemez lapradiátorok felszerelésével tették korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz-rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve működését. Megújuló energiát hasznosító, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetést is kialakítottak. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélték. Továbbá telepítettek egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert is. A projekt elsődleges célcsoportja a Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola 2730 Albertirsa, Pesti út 110. albertievangelikus.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZAG MEGÚJUL SZÉCHÉNYI TERV Épületenergetikai korszerűsítés a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium több mint 244 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív programjában. A támogatás lehetővé tette a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium épületeinek utólagos külső hőszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, a fűtési és használatimelegvíz-rendszer korszerűsítését, a világítás korszerűsítését, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetés, valamint napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épületek energetikai tényezői már nem feleltek meg a kor elvárásainak, a fűtési és használatimelegvíz-rendszer, illetve a nyílászárók és fényforrások mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hőszigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazánok telepítésével és acéllemez lapradiátorok felszerelésével tették korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz-rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve működését. Megújuló energiát hasznosító, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetést alakítottak ki. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélték. Telepítettek továbbá egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert is. -A projekt elsődleges célcsoportja a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt környezeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 17-19. eklg.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL Luther asztalánál Beszélgetés Márton László író-műfordítóval ► írók Boltja. Körben zsúfolt könyvfalak, a kirakatokon át beszűrődő ősz végi fények. Betűit szemezgeti az idő, de mi is kaphatunk, ha belelapozunk valamelyik kötetbe. Kint a rohanó, gyűlölködő világ, de bent békésen megférnek egymás mellett a régi és új művek. 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom boltíves kapujára. Ezt a napot tartjuk a reformáció kezdetének. Az evangélikus egyház az ötszázadik évfordulót a reformátor válogatott műveinek magyar kiadásával köszönti. Nemrégiben mutatták be a Luther Kiadó gondozta sorozat legfrissebb kötetét, az Asztali beszélgetéseket. Jeles írónk, műfordítónk, Márton László nagy részt vállalt a nem könnyű fordításból. Indulásáról, írói pályájáról kérdeztem először. Mit kapott a nagy reformátorral való találkozáskor?- Ha pályámra visszatekintek, azt látom - kezdi az emlékezést -, hogy különválik az írás és a műfordítás. Vannak és voltak példaképeim az irodalomban, olyanok, akiket nem ismerhettem személyesen, Kemény Zsigmondtól Krúdy Gyuláig meg olyanok, akiket ismertem, Mándy Ivántól Mészöly Miklósig; Ottlik Géza írásművészete is nagy hatással volt rám. A műfordításban műhelymunka zajlott; én személy szerint sokat tanultam Lator Lászlótól a nyolcvanas évek elején. A prózában útbaigazítást György Miklóstól kaptam, aki az Európa Kiadó nagy tudású szerkesztője is volt...- Műfordítói munkásságát Luther Márton Asztali beszélgetések című művével kezdte.-Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, s nagyon hamar rájöttem, hogy muszáj fordítanom. Saját munkáim megjelentetésére folyóiratokban semmi esélyem nem volt. És azt is észrevettem, hogy vannak az európai kultúrának, a német nyelvű kultúrának olyan rétegei, amelyeket az én ismereteimmel könnyen ádáthatok. Ez a 16-17. századi német nyelvű irodalom. Fiatalon felfedeztem a német barokk költészetet, és amikor ebből fordítottam, elég jól megismertem a nyelvnek ezt a korai rétegét. 1983-ban a Helikon Kiadó igazgatója, Molnár Magda szeretett volna Luther születésének ötszázadik évfordulójára valamit megjelentetni. Úgy gondolkodott, hogy a reformátor eléggé haladó, a hagyományt is megtestesíti, a protestantizmus amúgy elfogadott, megtűrt nézet. Kérdezte, ki jöhetne számításba; tanárom, Margócsy István - ismerve munkáimat - javasolta, hogy bízzák rám. Az jutott eszembe, hogy az Asztali beszélgetésekből kellene egy válogatás. Egy kisebb anyagot már olvastam belőle, és tudtam, azok érdekes szövegek. Csak hát, mi az, hogy asztali beszélgetések? Ez egy nagyon bizonytalan szöveghalmaz. Luther 1531-től halála évéig, 1546-ig fogadott vendégeket asztalánál. Kosztos diákokat, teológusokat, barátokat. Mondott mindenféle dolgokat, és nagyon sok ember nagyon sokféle szöveget följegyzett étkezés közben. Vagy utazáskor vagy a betegágyánál. Luther halála után készült egy változat, ez az Aurifaber-féle 1566-os kiadás, aztán megjelent egy hatkötetes kritikai kiadás a 20. század tízeshúszas éveiben.- Hol találhatók ezek a változatok?- Az Aurifaber-kiadás reprintje az Országos Széchényi Könyvtárban van, a kritikai kiadás pedig az Egyetemi Könyvtárban. Mind a kettőt megnéztem, és a kritikai kiadás láttán halálra rémültem az „olvashatatlan” anyagtól. Hatalmas gyűjtemény, és nehéz rájönni, mi a szerkesztés logikája. Akkori felkészültségemmel úgy döntöttem, hogy az Aurifaber-kiadásból készítem el a válogatást. Az a kiadás jóval könnyebben kezelhető, ott témakörök szerint vannak csoportosítva a szövegek. Le is fordítottam, megjelent a 180 oldal, és nagy sikere lett... Most, hogy közeledünk a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójához, a Luther Kiadó elhatározta, hogy megjelenteti az Asztali beszélgetéseket a válogatott művek sorozatában. A kötet szerkesztője, válogatója, Csepregi Zoltán egyháztörténészprofesszor engem kért föl a fordításra. A válogatást viszont ő készítette. így ez a mostani kötet nemcsak szakszerűbb az 1983-as kiadásnál, hanem sokkal bővebb is: az akkori anyag többszörösét tartalmazza. Minden fontosabb fennmaradt asztali beszélgetés benne van.- Harminc év után könnyebb volt a feladat?- Ez egy nagyon szerencsés találkozás volt, mert Csepregi Zoltán mindent tud, amit ehhez a munkához az egyháztörténetből, teológiából tudni kell. Az ő válogatása jobban illeszkedik egy ilyen nagyszabású gyűjtemény koncepciójához. Nagyon örültem, hogy az ő tudása, képessége és ismerete alapjául szolgálhat az új fordításnak. Válogatása tartalmazza a régi kiadást, de sok új szöveget is. Azért, hogy a szöveg egységes legyen, a régieket is újrafordítottam. Annak idején még nem ismertem annyira jól a középfelnémethez közel álló korai újfelnémet nyelvet, mint most. Most nagyobb biztonsággal felismerem a szavak középfelnémet jelentését, amelyek befolyásolják a szöveg értelmét. Pályakezdő műfordítóként úgy láttam, hogy archaizálással adható jól vissza Luther stílusa, ezért megpróbáltam felidézni a 16. századi magyar protestáns prédikátorok beszédmódját. Ma már ezt nem tartom szükségesnek. Csepregi Zoltánnal jól együtt tudtam működni, kiválóan megértettük egymást. Mindenben segített, ahol szükség volt, szóval ennyire jó szerkesztőm soha nem volt. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a közös munka ebben a formában létrejött. Két év elteltével született meg a kötet.- Mit tudhatunk az asztalt körülülőkről, a beszélgetések lejegyzőiről, a helyszínről?- Sokan feltették a kérdést, hogyan nézett ki ez az asztal. Nagyjából tudjuk, hogy kik jegyezték föl a beszélgetéseket, de nyilván olyanok is megjelentek, akik semmit nem írtak. Hosszú asztalt képzeljünk el, a főhelyen a nagy embert, s valószínűleg volt egy ültetési rend is. Nem lehetett testileg jóllakni, de hogy szellemileg igen, az biztos. Azt is el kell mondani, hogy ez a társaság soha nem volt állandó. Jöttek a régi barátok, Melanchthon, Bugenhagen, akik végig hűek maradtak, de tőlük nem maradt fenn feljegyzés a beszélgetésekről. Inkább a tanítványok, diákok és fiatal teológusok voltak azok, akik jegyzeteltek, de ők egy idő után kikerültek a maguk helyére, s onnantól kezdve nem ültek Luther asztalánál. Kerültek a helyükbe újabb teológusok, akik buzgón írták a különös gondolatokat.- Jó lenne visszapergetni az időt, és belehallgatni ebbe afurcsa disputába, ahogyan Aurifaber tette...- Johann Aurifaber az utolsó másfél évben került Luther közelébe, az ő jegyzetei a leghűségesebb szövegek közé tartoznak. Ahhoz, hogy elkészíthesse kiadványát, szinte mindent - az előző tizenhárom év anyagát - meg kellett szereznie. Sok mindent félrehallott; nem tudjuk, hogyan hangzottak el ezek a beszélgetések, milyen arányban voltak a német és a latin szövegek. Ráadásul akkor kezdett kialakulni a mai német irodalmi nyelv előzménye, amelyet Luther következetesen alkalmazott. Aurifaber nagy érdeme volt mindezzel együtt, hogy először szerkesztett olyan kötetet, amelyben egységes, megformált egésszé állnak össze a beszélgetések. El lehetett mondani már a 16. században, hogy ez egy műalkotás.- Milyen embernek ismerte meg Luther Mártont?- A régi találkozás más volt, mint a mostani. Egyszerre ismertem meg teológiai gondolkodását, amely rendkívül izgalmas, és a hétköznapi életet élő embert. És azt kell mondanom, a politikust is. Azt a férfit, aki korának kihívásaival szembesül, és a tudóst, aki a nyelvről gondolkodik, a műfordításról, a könyvek szerkesztéséről. És megismertem a gyarló, hús-vér embert, aki melegszívű családapa, másrészt roppant indulatos alak. Ugyanakkor jó megfigyelő, humora van, a szó régi értelmében. Egy nagy európai személyiség. Sok fontosat nem vett észre, a humanizmust nem kedvelte, s ez nekem fáj is egy kicsit. Az ő drabális fellépése nélkül a német felvilágosodás, klasszicizmus nem lehetett volna. Goethe sem. Azzal is tisztában volt, hogy a szavak és a dolgok viszonya radikálisan megváltozik. Mindenkit arra biztatok, hogy olvassa végig az Asztali beszélgetéseket, és érdemes a magyar válogatott művek sorozatának előző kötetét, a Leveleket is átnézni. Nemcsak a 16. századot, Luther korát érthetjük meg Luther levelezéséből, hanem az egész újkori történelmet is... Saját magát is jobban megismeri az ember, és ez olyan lelki értelemben vett kincs, amely sorsdöntő lehet az egyes ember életében. ■ Fenyvesi Félix Lajos
