Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-11-23 / 47. szám

io ■«( 2014. november 23. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HIRDETÉSEK Keresztény Értelmiségi Fórum Budahegyvidéken A Keresztény Értelmiségi Fórum következő alkalmán a budahegyvidé­­ki evangélikus templomban (Budapest XII. kér., Kék Golyó u. 17.) novem­ber 24-én 18.30-kor A jelenlegi gazdasági tendenciák hátteréről címmel dr. Kocziszky György egyetemi tanár, az MNB Monetáris Tanácsának tag­ja tart előadást. SZÉCHÉNYI TERV A Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola tornacsarnokának energetikai korszerűsítése A Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola több mint 30 millió forin­tot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia operatív program ke­retében. A támogatás lehetővé tette a Roszík Mihály Evangélikus Álta­lános Iskola tornacsarnokának utólagos külső hőszigetelését, külső nyí­lászáróinak cseréjét, fűtési és használatimelegvíz-rendszerének korsze­rűsítését, világítás-korszerűsítését, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetés, napkollektoros és napelemes rendszerek telepítését. Az épület energetikai tényezői már nem feleltek meg, fűtési és hasz­­nálatimelegvíz-rendszere nem tett eleget a kor elvárásainak, nyílászárói és fényforrásai mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hőszi­getelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert kon­denzációs gázkazán telepítésével és acéllemez lapradiátorok felszerelésé­vel tették korszerűvé és energiatakarékossá. A használatimelegvíz-rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve működését. Megújuló ener­giát hasznosító, talaj-levegő hőcserélős mesterséges szellőztetést is kiala­kítottak. A régi világítótesteket új, energiatakarékos darabokra cserélték. Továbbá telepítettek egy hálózatra visszatápláló napelemes rendszert is. A projekt elsődleges célcsoportja a Roszík Mihály Evangélikus Álta­lános Iskola valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt környezeti ha­tásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, hanem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország energiaellá­tásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti állapot meg­őrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola 2730 Albertirsa, Pesti út 110. albertievangelikus.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZAG MEGÚJUL SZÉCHÉNYI TERV Épületenergetikai korszerűsítés a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium több mint 244 millió forintot nyert az Új Széchenyi terv Környezet és energia opera­tív programjában. A támogatás lehetővé tette a Nyíregyházi Evangé­likus Kossuth Lajos Gimnázium épületeinek utólagos külső hőszige­telését, a külső nyílászárók cseréjét, a fűtési és használatimelegvíz-rend­­szer korszerűsítését, a világítás korszerűsítését, talaj-levegő hőcseré­lős mesterséges szellőztetés, valamint napkollektoros és napelemes rend­szerek telepítését. Az épületek energetikai tényezői már nem feleltek meg a kor elvárá­sainak, a fűtési és használatimelegvíz-rendszer, illetve a nyílászárók és fényforrások mára elavulttá váltak. A most befejeződött projekt keretében sor került a falak utólagos hő­­szigetelésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére. A fűtési rendszert kondenzációs gázkazánok telepítésével és acéllemez lapradiátorok fel­szerelésével tették korszerűvé és energiatakarékossá. A használatime­legvíz-rendszert teljesen felújították, napkollektorokkal segítve műkö­dését. Megújuló energiát hasznosító, talaj-levegő hőcserélős mestersé­ges szellőztetést alakítottak ki. A régi világítótesteket új, energiatakaré­kos darabokra cserélték. Telepítettek továbbá egy hálózatra visszatáp­láló napelemes rendszert is. -A projekt elsődleges célcsoportja a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium valamennyi tanulója és dolgozója. A projekt környe­zeti hatásterülete azonban nemcsak az érintett ingatlanra terjed ki, ha­nem az elérni kívánt indikátorértékekkel közvetve az egész ország ener­giaellátásának biztonságát és versenyképességét javítja, a környezeti ál­lapot megőrzését érdemben szolgálja. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 17-19. eklg.hu ujszechenyiterv.gov.hu MAGYARORSZÁG MEGÚJUL Luther asztalánál Beszélgetés Márton László író-műfordítóval ► írók Boltja. Körben zsúfolt könyvfalak, a kirakatokon át beszűrődő ősz végi fények. Betűit szemezgeti az idő, de mi is kaphatunk, ha be­lelapozunk valamelyik kötetbe. Kint a rohanó, gyűlölködő világ, de bent békésen megférnek egymás mellett a régi és új művek. 1517. ok­tóber 31-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemp­lom boltíves kapujára. Ezt a napot tartjuk a reformáció kezdetének. Az evangélikus egyház az ötszázadik évfordulót a reformátor váloga­tott műveinek magyar kiadásával köszönti. Nemrégiben mutatták be a Luther Kiadó gondozta sorozat legfrissebb kötetét, az Asztali beszél­getéseket. Jeles írónk, műfordítónk, Márton László nagy részt vállalt a nem könnyű fordításból. Indulásáról, írói pályájáról kérdeztem először. Mit kapott a nagy reformátor­ral való találkozáskor?- Ha pályámra visszatekintek, azt lá­tom - kezdi az emlékezést -, hogy kü­lönválik az írás és a műfordítás. Van­nak és voltak példaképeim az iroda­lomban, olyanok, akiket nem ismer­hettem személyesen, Kemény Zsig­­mondtól Krúdy Gyuláig meg olyanok, akiket ismertem, Mándy Ivántól Mé­szöly Miklósig; Ottlik Géza írásművé­szete is nagy hatással volt rám. A mű­fordításban műhelymunka zajlott; én személy szerint sokat tanultam Lator Lászlótól a nyolcvanas évek elején. A prózában útbaigazítást György Mik­lóstól kaptam, aki az Európa Kiadó nagy tudású szerkesztője is volt...- Műfordítói munkásságát Luther Márton Asztali beszélgetések című művével kezdte.-Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen végeztem, s nagyon hamar rájöttem, hogy muszáj fordítanom. Saját munkáim megjelentetésére folyó­iratokban semmi esélyem nem volt. És azt is észrevettem, hogy vannak az eu­rópai kultúrának, a német nyelvű kul­túrának olyan rétegei, amelyeket az én ismereteimmel könnyen ádáthatok. Ez a 16-17. századi német nyelvű iroda­lom. Fiatalon felfedeztem a német barokk költészetet, és amikor ebből fordítottam, elég jól megismertem a nyelvnek ezt a korai rétegét. 1983-ban a Helikon Kiadó igazgató­ja, Molnár Magda szeretett volna Lu­ther születésének ötszázadik évfordu­lójára valamit megjelentetni. Úgy gon­dolkodott, hogy a reformátor eléggé haladó, a hagyományt is megtestesíti, a protestantizmus amúgy elfogadott, megtűrt nézet. Kérdezte, ki jöhetne számításba; tanárom, Margócsy István - ismerve munkáimat - javasolta, hogy bízzák rám. Az jutott eszembe, hogy az Asztali beszélgetésekből kellene egy válogatás. Egy kisebb anyagot már olvastam be­lőle, és tudtam, azok érdekes szövegek. Csak hát, mi az, hogy asztali beszélge­tések? Ez egy nagyon bizonytalan szö­veghalmaz. Luther 1531-től halála évé­ig, 1546-ig fogadott vendégeket aszta­lánál. Kosztos diákokat, teológuso­kat, barátokat. Mondott mindenféle dolgokat, és nagyon sok ember nagyon sokféle szöveget följegyzett étkezés közben. Vagy utazáskor vagy a beteg­ágyánál. Luther halála után készült egy változat, ez az Aurifaber-féle 1566-os kiadás, aztán megjelent egy hatköte­tes kritikai kiadás a 20. század tízes­húszas éveiben.- Hol találhatók ezek a változatok?- Az Aurifaber-kiadás reprintje az Országos Széchényi Könyvtárban van, a kritikai kiadás pedig az Egyetemi Könyvtárban. Mind a kettőt megnéz­tem, és a kritikai kiadás láttán halálra rémültem az „olvashatatlan” anyagtól. Hatalmas gyűjtemény, és nehéz rájön­ni, mi a szerkesztés logikája. Akkori fel­­készültségemmel úgy döntöttem, hogy az Aurifaber-kiadásból készítem el a válogatást. Az a kiadás jóval könnyeb­ben kezelhető, ott témakörök szerint vannak csoportosítva a szövegek. Le is fordítottam, megjelent a 180 oldal, és nagy sikere lett... Most, hogy közeledünk a reformá­ció kezdetének ötszázadik évforduló­jához, a Luther Kiadó elhatározta, hogy megjelenteti az Asztali beszélge­téseket a válogatott művek sorozatá­ban. A kötet szerkesztője, válogatója, Csepregi Zoltán egyháztörténész­professzor engem kért föl a fordítás­ra. A válogatást viszont ő készítette. így ez a mostani kötet nemcsak szak­szerűbb az 1983-as kiadásnál, hanem sokkal bővebb is: az akkori anyag többszörösét tartalmazza. Minden fontosabb fennmaradt asztali beszél­getés benne van.- Harminc év után könnyebb volt a feladat?- Ez egy nagyon szerencsés találko­zás volt, mert Csepregi Zoltán mindent tud, amit ehhez a munkához az egy­háztörténetből, teológiából tudni kell. Az ő válogatása jobban illeszkedik egy ilyen nagyszabású gyűjtemény koncepciójához. Nagyon örültem, hogy az ő tudása, képessége és isme­rete alapjául szolgálhat az új fordítás­nak. Válogatása tartalmazza a régi ki­adást, de sok új szöveget is. Azért, hogy a szöveg egységes le­gyen, a régieket is újrafordítottam. An­nak idején még nem ismertem annyi­ra jól a középfelnémethez közel álló ko­rai újfelnémet nyelvet, mint most. Most nagyobb biztonsággal felismerem a szavak középfelnémet jelentését, amelyek befolyásolják a szöveg értel­mét. Pályakezdő műfordítóként úgy láttam, hogy archaizálással adható jól vissza Luther stílusa, ezért megpróbál­tam felidézni a 16. századi magyar pro­testáns prédikátorok beszédmódját. Ma már ezt nem tartom szükségesnek. Csepregi Zoltánnal jól együtt tud­tam működni, kiválóan megértettük egymást. Mindenben segített, ahol szükség volt, szóval ennyire jó szer­kesztőm soha nem volt. Hálás va­gyok a sorsnak, hogy ez a közös mun­ka ebben a formában létrejött. Két év elteltével született meg a kötet.- Mit tudhatunk az asztalt körül­­ülőkről, a beszélgetések lejegyzőiről, a helyszínről?- Sokan feltették a kérdést, hogyan nézett ki ez az asztal. Nagyjából tud­juk, hogy kik jegyezték föl a beszélge­téseket, de nyilván olyanok is megje­lentek, akik semmit nem írtak. Hosszú asztalt képzeljünk el, a főhelyen a nagy embert, s valószínűleg volt egy ül­tetési rend is. Nem lehetett testileg jól­lakni, de hogy szellemileg igen, az biztos. Azt is el kell mondani, hogy ez a tár­saság soha nem volt állandó. Jöttek a régi barátok, Melanchthon, Bugen­­hagen, akik végig hűek maradtak, de tőlük nem maradt fenn feljegyzés a be­szélgetésekről. Inkább a tanítványok, diákok és fiatal teológusok voltak azok, akik jegyzeteltek, de ők egy idő után kikerültek a maguk helyére, s on­nantól kezdve nem ültek Luther asz­talánál. Kerültek a helyükbe újabb teológusok, akik buzgón írták a külö­nös gondolatokat.- Jó lenne visszapergetni az időt, és belehallgatni ebbe afurcsa disputába, ahogyan Aurifaber tette...- Johann Aurifaber az utolsó más­fél évben került Luther közelébe, az ő jegyzetei a leghűségesebb szövegek közé tartoznak. Ahhoz, hogy elkészít­hesse kiadványát, szinte mindent - az előző tizenhárom év anyagát - meg kellett szereznie. Sok mindent félrehal­lott; nem tudjuk, hogyan hangzottak el ezek a beszélgetések, milyen arány­ban voltak a német és a latin szövegek. Ráadásul akkor kezdett kialakulni a mai német irodalmi nyelv előzménye, ame­lyet Luther következetesen alkalma­zott. Aurifaber nagy érdeme volt mind­ezzel együtt, hogy először szerkesztett olyan kötetet, amelyben egységes, megformált egésszé állnak össze a beszélgetések. El lehetett mondani már a 16. században, hogy ez egy mű­alkotás.- Milyen embernek ismerte meg Luther Mártont?- A régi találkozás más volt, mint a mostani. Egyszerre ismertem meg teológiai gondolkodását, amely rend­kívül izgalmas, és a hétköznapi életet élő embert. És azt kell mondanom, a politikust is. Azt a férfit, aki korának kihívásaival szembesül, és a tudóst, aki a nyelvről gondolkodik, a műfordítás­ról, a könyvek szerkesztéséről. És megismertem a gyarló, hús-vér em­bert, aki melegszívű családapa, más­részt roppant indulatos alak. Ugyan­akkor jó megfigyelő, humora van, a szó régi értelmében. Egy nagy európai személyiség. Sok fontosat nem vett észre, a hu­manizmust nem kedvelte, s ez nekem fáj is egy kicsit. Az ő drabális fellépé­se nélkül a német felvilágosodás, klasszicizmus nem lehetett volna. Goethe sem. Azzal is tisztában volt, hogy a szavak és a dolgok viszonya ra­dikálisan megváltozik. Mindenkit arra biztatok, hogy olvas­sa végig az Asztali beszélgetéseket, és ér­demes a magyar válogatott művek sorozatának előző kötetét, a Leveleket is átnézni. Nemcsak a 16. századot, Lu­ther korát érthetjük meg Luther leve­lezéséből, hanem az egész újkori tör­ténelmet is... Saját magát is jobban megismeri az ember, és ez olyan lelki értelemben vett kincs, amely sors­döntő lehet az egyes ember életében. ■ Fenyvesi Félix Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents