Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-11-02 / 44. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2014. november 2. »- 15 Éjfélkor az interneten Aki szereti WoodyAllent, minden bi­zonnyal látta 2011-es, Éjfélkor Párizs­ban című filmjét, amely izgalmas eszmefuttatás korunkról és az elvá­gyódásról. Legtöbbünk számára van egy-egy olyan korábbi időszak, amely­re nosztalgiával gondolunk; esetleg olyan korra is, amelyben nem is él­tünk, de olvasmány- vagy filmélmé­nyeink révén megérintett a varázsa. Az Éjfélkor Párizsban kedvesen és humorosan elmesélt történet, amely­nek azonban a végső mondanivaló­ja az, hogy miként lehet és kell ma­gunkat megtalálnunk a saját időnk­ben. Ugyanis nem nehéz észrevenni, hogy az internet révén legalább annyira mi is az „aranykorban” élünk, abban, amelyben minden eddiginél hatékonyabb eszköz áll rendelkezé­sünkre a tudomány és a művészet fel­virágoztatására. Az elvágyódás egyik érdekes meg­valósulása a múlt kreatív átírása. E so­rok írójának legújabb kedvence Scott Westerfeld Leviatán könyvtrilógiája, amely 1914-be repít vissza minket. Il­letve egy olyan 1914-be, amely soha nem létezett, de megtörténhetett volna, ha Jules Verne zseniális láto­másai mind valóra válnak. A három kötet - a Leviatán, a Bé­kémét és a Góliát - egy elképzelt el­ső világháború kitörését mutatja be rendkívül izgalmas kalandregény­ben. A történetben fontos szerepet kap, hogy Európa államai az azt megelőző ötven-száz esztendőben más-más irányba fejlődtek. Német­ország és az Osztrák-Magyar Mo­EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence narchia „barkácsállamok” lettek, az­az technológiájuk gőzgépekre épül, míg Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország „darwinistákká” vál­tak, vagyis hatalmas gépek építése helyett hatalmas állatok mesterséges kitenyésztésébe fogtak. Amikor tehát a nagyhatalmak egy­másnak feszülnek, óriási acéllépege­­tők csapnak össze tíz méretnél is ma­gasabb harci medvékkel, különös steampunk és biopunk elegyét alkot­va a sci-fi műfajnak. A regények hő­sei ebben a „koholt” állatokkal és har­ci gépezetekkel megrakott világban próbálnak eljutni céljukhoz... Igen, ez olyan történet, amelyért lehet rajongani. Ha valaki tavaly ki­látogatott a budapesti nemzetközi könyvfesztiválra, akkor láthatott is a történet karaktereinek öltözött ra­jongókat, akik a könyvet népszerű­sítették. A cosplay, azaz a „kosztü­mös játék” kedvelői szívesen húzzák magúkra a száz évvel ezelőtti kép­zelt világ aeronautikai egyenruhá­ját, de velük összefutni ritka szeren­cse - ugyanakkor az internet kivá­ló lehetőség arra, hogy bárki kifejez­ze a rajongását valami iránt. Kezdjük azzal, hogy a regény szer­zője, Scott Westerfeld a saját blogján (http://scottwesterfeld.com/) közzé­tett egy olyan fejezetet, amely nincs a könyvben, a kötetek illusztrációit készítő Keith Thompson pedig ehhez is rajzolt valamit. Persze mindezt úgy, hogy előtte megszavaztatták a rajon­gókat, mi is szerepeljen ezen az utol­só illusztráción: erre a felhívásra pe­dig 1307 hozzászólás érkezett. Ott van aztán a trilógia Wikia-olda­­la a http://leviathanscottwesterfeld.wi­­kia.com/címen. A Wikia olyan gyűj­tőoldal, amelyen nem egyetlen össze­függő enciklopédiát találunk - olyat, mint a Wikipédia -, hanem minden egyes témának saját Wikipédiája lehet, természetesen saját designnal. A regé­nyek Wikia-oldala részletes informá­ciókkal szolgál a szereplőkről, a gépek­ről és állatokról, az országokról és a konfliktusról, mindezt számtalan kép­pel kiegészítve. És persze nem lehet szó nélkül el­menni afanfiction.net oldala mellett sem (https://www.fanfiction. net/ book/Leviathan-series/), amelyen a rajongók által írt, kiegészítő történe­tek vannak, szám szerint négyszáz­ötvenkét darab. A történet világának kedvelői nemcsak új szálakat találnak ki és „vetnek papírra” hanem egymás írásait is véleményezik, és tanácsot adnak. Egészen biztos, hogy izgalmas időket fogunk élni tíz vagy húsz év múlva, de az internet révén már ma is lehetőségünk van arra, hogy az em­beri kultúra virágzásához hozzáte­gyük a magunkét. ■ N. B. HIRDETÉSEK • _________ Könyvbemutató - Luther Mártom Asztali beszélgetések Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Luther Kiadó novem­ber 11-én 17 órakor könyvbemutatót és beszélgetést rendez a Petőfi Iro­dalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi u. 16.) Luther Márton Asz­tali beszélgetések című kötetének megjelenése alkalmából. Beszélgetőtársak: Márton László író, műfordító • Csepregi Zoltán egyháztörténész • Németh Zoltán evangélikus lelkész. Moderátor: Galambos Ádám evangélikus teológus. A belépés díjtalan. A beszélgetés élőben követhető az interneten, a pim.hu oldalon. 2017 FELÉ - KÉSZÜLŐDÉS A JUBILEUMRA Felügyelők országos konferenciája Révfülöp, november 7-9. Péntek: 18.00: Vacsora • 18.30: Köszöntő - Prőhle Gergely országos fel­ügyelő • 18.40: Nyitóáhítat - Gáncs Péter püspök ♦ 19.10: Örök érvényű felismerés vagy csupán korhoz kötött ismeret? - Valóban a reformáció örökösei vagyunk? - Ittzés János ♦ 20.00: Fórum az MEE Országos Iro­dájának új igazgatójával - Krámer György Szombat: 08.30: Reggeli ♦ 09.00: Áhítat - Szemerei János püspök • 09.30: Javaslat a felügyelőket érintő választási törvény megváltoztatására - dr. Gimesi Szabolcs ♦ 09.45: Az „egyházfegyelmezés" mai kérdései - Háry Tibor • 10.00: Quo vadis, egyházi kormányzás? - dr. Rück András ♦ 10.15: Felkért hozzászólások a szupervízióról, a lelkészek lelkigondozásáról - Bence Imre, Joób Máté • 11.00: Szünet ♦ 11.15: Fórum a délelőtt kérdése­iről ♦ 12.30: Ebéd ♦ 14.00: Egyházunk reformációi emlékbizottságának munkája - Zászkaliczky Zsuzsanna • 14.30: Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma Reformáció Emlékbizottságának működése és tervei - ifi. dr. Hafenscher Károly ♦ 15.15: Szünet ♦ 15.30: Asztali beszélgetés: hogyan készüljünk, ünnepeljünk gyülekezeti-intézményi körben? - résztvevők: Radosné Lengyel Anna, Mészáros Tamás, dr. Fábri György, kerületi fel­ügyelők és dr. Tölti Balázs igazgató; moderátor: Németh Zoltán ♦ 16.45: Fórum, ötletbörze - moderátor: dr. Fábri György (Erre a programra min­den résztvevő egy konkrét javaslattal, tervvel érkezzék.) ♦ 18.00: Vacso­ra ♦ 18.30: Áhítat - fi. dr. Hafenscher Károly Vasárnap: 08.30: Reggeli ♦ 09.30: Záró istentisztelet - dr. Fabiny Tamás püspök ♦ 12.00: Ebéd Jelentkezni a revfulop@lutheran.hu e-mail címen lehet november 3-ig. Támogatott részvételi díj 6000 forint. Az „evangélikus” Gárdonyi Októberben, a látás hónapjában két­szeresen is érdemes kézbe vennünk Gárdonyi Géza először 1903-ban megjelent s inkább a lélekgyógyászok (például Popper Péter!), mintsem az irodalomtörténészek által nagyra tartott regényét, a meglehetősen rej­télyes címet viselő Az a hatalmas harmadikat. Hogy ki is, mi is ez a lebírhatatlan házasságszerző erő - a világra kíván­kozó gyermek -, arról a szerző így vall, költői szépséggel: „A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar. Amíg fiatalok vagyunk, nem tudunk erről. A szerelem szent­ség nekünk, a nő édes titokkal teljes gyönyörűség. Azt gondoljuk, azért vonzódunk hozzá, mert ő gyönyörű­ség. Pedig azért gyönyörűség, mert az a harmadik, aki nincs, de lenni akar, az borít tündérüveget a sze­münkre." A regény Miskának nevezett, boldogtalan főhőse, az író barátja pontosan ebbe a csapdába esik: el­ső felesége csak hazudja neki a ha­talmas harmadik érkezését, s így kerül egy testétől-lelkétől idegen há­zasság csapdájába, a kései 19., korai 20. század elvárásainak megfelelve. Becsületére legyen mondva: a mu­­szájházasságába később mégiscsak megérkezett gyermekekkel példásan törődik, éppúgy, mint a magánéle­tében hasonlóan boldogtalan Gár­donyi... A regény időben nagyjából a kö­­zépúton helyezkedik el két szemlélet­beli rokona, az 1894-ben napvilágot látott A lámpás és az 1920-as kései remek, az Ida regénye között. De a három művet egymás közeli rokoná­vá teszi nagy írónk kritikája anyai ágon örökölt felekezetével, a katoli­kussal szemben. 2014-ben, a minden eklézsiának megbékélést, lelki és szellemi gazda­godást hozó ökumené korszakában talán nem „szentségtörés” az Isten rabjai alkotója és számtalan katoli­kus iskola névadója, a pályája elején katolikus kántortanítóként dolgozó Gárdonyi mellett nagy írónk protes­táns gyökereire is emlékeznünk. Hit­hű, Szászországból Sopron környé­kére elszármazott, evangélikus vas­munkás őseire, a Zieglerekre s feleke­­zetét a vegyes házasságban is megtar­tó gépészmérnök apjára, továbbá arra, hogy Gárdonyi Géza az érseki támogatással elvégzett egri tanítókép­zőt megelőzően a sárospataki re­formátus kollégium első osztályos gimnazistája, majd a budapesti refor­mátus fiúgimnázium alsóbb osztálya­inak tanulója is volt. Ezeknek a tényeknek az ismereté­ben azonnal érthetőbbé válik, hogy az Árpád-ház szentjét, Margitot olyan szeretettel és csodálattal ábrázoló Gárdonyi mellett hogyan fért meg a „másik Gárdonyi” akiből ki-kitört a katolikus egyház (akkori) kérlelhetet­­lenségével szembeni felháborodás. Ne feledjük, ezek a sorok abban az időben íródtak, amikor a korántsem az „égben köttetett” frigyek, a külö­nösnél is különösebb, boldogtalansá­got, gyűlölködést, sokszor tragédiát termő házasságok is életfogytig szól­tak, nem úgy, mint napjainkban, amikor kellő okkal és indokkal maga a Vatikán is elfogadja és szentesíti a válást. S így nincs szükség olyan, testet-lelket meggyötrő, utódokat nem termő „testvérházasságokra”, mint az elvált Mihályé és klastrom­bán nevelkedett második feleségéé, az egyébként rajongásig szeretett férjé­től szerzetesi önmegtartóztatást kö­vetelő Máriáé. Ez a rigorózumokkal teli frigy természetesen nem adhatott helyet a gyermeknek, „a hatalmas harmadiknak” Az egri csillagok, Az én falum és számtalan további remekmű - 1922. október 30-án elhunyt - írójának sza­vait tehát ma nem érdemes a „pápis­ták” elleni kitörésként kezelni, legfel­jebb annak örömteli bizonyítékául, hogy édesanyja és későbbi felnevelő iskolái sem tudták Gárdonyiból kitö­rölni a kötődést, a rokonszenvet a re­formáció egyházaival, közelebbről apai őseinek evangélikus egyházával kapcsolatban. A következő, írónk hangneméhez képest „érdes” részletet nem kérke­désből, nem túlhajtott büszkeségből idézzük, legfeljebb annak csöndes örömében, hogy a protestáns felme­nők hite, mentalitása is ott van a Gárdonyit formáló erők között: „Krisztustalan szívű nép! Nem is ér­tem, hogy mért kötjük magunkat hozzájuk! Hiszen van más keresz­tény vallás is: akár százféle! Tisztáb­ban érzik Krisztus tanítását, mint ők. És ki merné mondani rájok, hogy nem becsületes emberek! A kálvinis­ták, a lutheránusok, az unitáriusok. Vértanúik is vannak. Gályarabságot szenvedtek a vallásukért... Válassz más keresztény vallást. Nem bá­nom, akármelyiket. Mindenik tisz­ta! Krisztus nem gyóntatott, se az apostolok, se a tanítványok...” Köszönet illeti a sok éve az Öreg­­betűs könyvek hosszú sorát megjelen­tető s így a gyengén látók missziójá­ba is bekapcsolódó Fekete Sas Kiadót azért, hogy októberben, a látás hó­napjában nem csupán számtalan lá­táskönnyítő olvasmányt ad a ke­zünkbe, hanem ezúttal, 2014 októbe­rében, egyszersmind Gárdonyi Gé­­za-képünk színeit gazdagítót-színe­­sítőt, árnyalót és hitelesebbé tévőt is, folytatva ezzel A lámpás mint rokon szemléletű Gárdonyi-kisregény ugyancsak öregbetűs kiadásával meg­kezdett, korábbi munkát. ■ P.É. Gárdonyi Géza: Az a hatalmas har­madik. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2014. (Öregbetűs könyvek.) Ára 1500 forint. A Korál-sziget a Magyar Televízióban November 2-án, vasárnap a Magyar Televízióban az Mi-en 10.05-kor meg­ismétlik a Korál-sziget együttesről készült portréműsort. Szerkesztő Nagy László, rendező Horváth Tamás. Álláspályázat A Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium egy fő laboránst keres 2015. január í-jétől. Az állás betöltéséhez főiskolai végzettség vagy OKJ-oklevél szükséges. Jelentkezni postai úton vagy személyesen lehet Tar Jánosné igazgató­nál: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 17-19. A pályázat beadási határ­ideje: december 16. Az álláshelyre a pályázatokat lelkészi ajánlólevél kí­séretében várjuk. Nyugdíjas lelkészek találkozója A nyugdíjas lelkészek legközelebbi összejövetele november 7-én, pén­teken fél 10-kor lesz a Deák téri gyülekezet udvari termében. Ittzés Já­nos ny. püspök tart áhítatot és előadást A magyar evangélikus liturgia a 21. században - Kérdések és feladatok címmel. Szeretettel várjuk jö­vetelüket. VII. Katalin-napi evangélikus bál November 22-én 19 órai kezdettel ismét megrendezzük az immár hagyo­mányos Katalin-napi evangélikus bált - mint eddig minden évben, idén is jótékonysági céllal. A rendezvény igazodik a reformáció és kultúra te­matikus év programjaihoz. Az idei támogatással az Evangélikus Hittu­dományi Egyetem művészeti tevékenységet végző csoportjainak munká­ját kívánjuk segíteni, hangsúlyozva a kultúra közösségépítő szerepét. Az estet Prőhle Gergely országos felügyelő, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára, egyben a bál fővédnöke nyitja meg. A műsorban fellépnek az Evangélikus Hittudományi Egyetem komolyzenei és könnyűzenei csoport­jai, bemutatva az egyetemen folyó, lutheri hagyományokat követő, sok­színű zenei tevékenységet. A báli hangulatról a Bohém Ragtime Jazz Band gondoskodik, segítségükkel a 20. század eleji bálok hangulatát idézzük meg. A bál helyszíne az I. kerületi önkormányzat (1014 Budapest, Kapiszt­­rán tér 1.) díszterme, időpontja: november 22., szombat, 19.00-2.00. Jegyek 6000 forintért az Üllői út 24. szám alatt, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház Országos Irodájának titkárságán és a Huszár Gál könyves­boltban (1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.) kaphatók november 3-tól. Ha az esten nem kíván vagy nem tud részt venni, oly módon is kife­jezheti segítő szándékát, ha támogatójegyeket vásárol, ezzel segítve a hit­­tudományi egyetem hallgatóinak színvonalas szabadidős tevékenysége­ik biztosításában. Az 1000 forintos támogatói jegyek szintén az Üllői úton és a Huszár Gál könyvesboltban kaphatók. * « < •r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents