Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-13 / 28. szám
8 -m 20x4. július 13. FÓKUSZ Evangélikus Élet Szabadon „Szabadon Krisztusban!” Pál galatákhoz írott leveléből való a jelmondat, amely többszörösen is kifejezi a wroclawi konferencia vezérgondolatát: Közép-Európa épp huszonöt éve szabadult meg a kommunizmus igájától, országai tíz éve lettek az Európai Unió tagjai. Ezt a korábban elképzelhetetlen szabadságot keresztyénként a hitben megerősödve kellene gyümölcsöztetni. Nem lenne szabad beletörődni a kiürülő templomok világába, nem lenne szabad elfogadni a fogyasztói társadalom szolgaságba döntő, talmi ígéreteit - hangzott el sokszor és sokféle megfogalmazásban a találkozó előadásaiban. „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni” (Gál 5,1) - hangzik Pál apostol kétezer éves intése, amely most, a rendszerváltás eredeti eszméiből kiábránduló, munkanélküliségtől sújtott világunkban, az ukrajnai válság idején többszörösen is igaz. Egyszázalékos felekezet A Wroctawban megrendezett találkozó helyszíne is tükrözi ezt a gondolatot: a város, amely két év múlva Európa kulturális fővárosa lesz, a keresztyén megbékélésre, a lengyelnémet együttműködés elmélyítésére törekedve vállalta a közép-európai keresztyén gondolat felkarolását, a konferencia megrendezését. Az evangélikusok a túlnyomórészt katolikus Lengyelországban elenyésző kisebbséget, egy százalékot tesznek ki, összesen mintegy nyolcvanezren vannak, főként szórványgyülekezetekben. A most lezajlott találkozóra azonban nem volt jellemző sem a kisebbségi helyzet, sem a pénzhiány: példás szervezés, gondosság jellemezte a nagyszabású rendezvényt. Ez a találkozó Lengyelországban azért is különleges, mert felhívja a katolikus többség figyelmét arra, hogy náluk is léteznek evangélikusok, akik tudnak szervezni, akik hallatják hangjukat. A megnyitó látványos ünnepségét a lengyel televízió is közvetítette: Közép-Európa evangélikus múltja, jelene és jövendője elevenedett meg sok millió néző számára. Az Unesco-díjas helyszín Wroclaw hosszú évszázadokig Breslau néven Szilézia egyik ékköve volt, német többségű lakossággal. Jelenleg hatszázharmincezer lakosa van, lendületesen fejlődő város, élénk kulturális élettel, van egyeteme, ipara. A középkorban is lengyel uralom alatt fejlődött, azután egy ideig a keresztes lovagok városa volt, majd a Habsburgok, utánuk a poroszok következtek. A19. században lett igazán korszerű nagyváros. A jaltai egyezmény alapján 1945-ben úgy került „ajándékként” Lengyelországhoz a háborúban porig lerombolt német város, hogy közben Kelet-Lengyelország lengyelek lakta vidékeit a Szovjetunióhoz csatolták. Ezt lengyelek és németek egyaránt tragédiaként, Trianonhoz hasonlítható veszteségként élték meg. Lengyelországot nyugatra tolták, amit valóságos népvándorlás, tömeges kitelepítés követett. A szovjet uralomtól való szabadulás nyitotta meg az utat ahhoz, hogy lengyelek és németek ne ellenségként, hanem keresztyén szomszédként kezeljék egymást. A találkozó központi helyszíne a Centenáriumi Csarnok volt, amely igazi építészeti csoda, a betontechnika egyik első remekműve, az UNESCO-örökség része. A körkörös épület tavaly volt százéves, a körfolyosó és a csarnokterem ma is minden rendezvényszervezői igényt kielégít. Az épület előtt égbe nyúló acéltű, mellette konferenciapalota. A teraszon túl Európa talán legnagyobb multimédiás szökőkútrendszere és egy hosszan elnyúló pergola, mögötte pedig több mint százéves hatalmas park. Ideális helyszín egy nagyszabású találkozóhoz. Wroclaw amúgy is a parkok városa, az Odera és a folyó mellékágai fonják át kérésztül-kasul, a zöldellő szigeteket száztizenkét kisebb-nagyobb híd köti össze. A közép-európai gondolat kiteljesedése Az első lengyel-cseh-német keresztyén megbékélési találkozót 1991-ben, nem sokkal a berlini fal leomlása után a helyi evangélikusok felhívására Görlitzben, a német-lengyel-cseh hármas határon tartották meg, aztán sorra rendeztek hasonló összejöveteleket. 2005-ben Prágában tartották meg az első olyan találkozót, amelyre meghívták a bajor, a magyar, az osztrák, a szász és a szlovák evangélikus egyházat is. Pozsonyban 2008-ban, Drezdában 2011-ben volt összejövetel. A Kirchentag keretében a szász székvárosban három éve megrendezett találkozón már ott voltak a balti egyházak, valamint a szászországi evangélikus egyház grúz, orosz, román, ukrán, moldáv, szlovén és szerb partneregyházai is. Wroclaw is a bővülést hozta, hiszen a megnyitón elegánsan öltözött orosz hölgyek, a Renaissance együttes tagjai adtak elő klasszikus darabokat, képviseltette magát Svájc és Svédország, noha egyik ország sem tekinthető közép-európainak. Megbékélés - apró kérdőjellel A wroclawi találkozó három napja laza barátkozásra, egymás megismerésére késztetett mindenkit - természetesen a lengyeleket és a németeket is. Kötetlenül beszélgettek az egykor kitelepült-kitelepített németek leszármazottai a helyi lengyelekkel. Volt persze némi bizonytalanság is: az egyik városnézésen a német fiataloknak angol nyelven meséltek a város műemlékeiről, noha biztosan van számos németül tudó idegenvezetőjük. A zaklatott múlt egyik jelképe lehetne az óvárosi kis bazilika, amely nevével ellentétben hatalmas gótikus épület. A 13. században kezdték építeni, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, a reformáció kezdetén, 1525-ben lett evangélikus, majd 1946 óta katolikus. Tornya sajátos elrendezésű: alul gótikus, felül reneszánsz. Egyszerű a magyarázat: a torony felső része leomlott, felül reneszánsz stílusban építették újjá. Stafétabot Magyarországnak A nemzetiszínű szalagokkal díszített stafétabotot a megnyitón Gáncs Péter vette át a rendezőktől. 2016-ban ugyanis Budapesten tartják a következő kelet-közép-európai keresztyén találkozót, amelyre az elnök-püspök meleg szavakkal, szeretettel hívott minden jelenlévőt. A Magyarországot, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház múltját és jelenét bemutató filmet a megnyitó keretében vetítették le. Az összeállítást a Centenáriumi Csarnok folyosóin elhelyezett kivetítőkön folyamatosan láthatták a résztvevők. Budapesten egyébként azért szakad meg a találkozók háromévenkénti hagyománya, mert 2017-ben, a reformáció kezdetének ötszázadik, jubileumi évében értelemszerűen Németországban lesznek nagyszabású rendezvények. Nekünk, magyaroknak Wroctawnak még a neve is barátságosan hangzik, hiszen van magyar elnevezése is: Boroszló. Ez észak felé a legtávolabbi olyan város, amelynek van magyar neve. Sokan nem tudják, hogy Mátyás király is járt Boroszlóban, s törvénytelen fia, Corvin János épp egy boroszlói hölgy gyermeke. Messze kellett lovagolnia igazságos királyunknak: Budáról mintegy ezerháromszáz kilométer az út oda-vissza, ami még autóval is fárasztó volt, annak idején lóháton hetekig eltarthatott. ■ B. Walkó György
