Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-10-05 / 40. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2014. október 5. *■ 13 Bélyegen a szakállas Luther Cinkotán találkoztak a Pesti és a Tolna-Baranyai Egyházmegye világi vezetői ► Az MO-s elkerülő út nem hazudtolta meg nem éppen jó hírét szeptember 20-án, szombaton. A Déli Egyházkerület Tolnából, Baranyából érkező felügyelői, gondnokai, pénztárosai közül azok, akik fittyet hánytak a budapesti körgyűrű meglévő szakaszán baleset miatt sűrűn előforduló dugók kockázatának, ugyancsak belekóstolhattak amolyan igazi, MO-s torlódásba. De azért még elérték Radosné Lengyel Anna kerületi felügyelő bevezető szavait és Vető István cinkotai lelkész nyitóáhítatát a soros regionális felügyelői konferencián. Akik felelősséget viselnek a gyülekezetekért Regionális tisztségviselői konferencia O rosházán ► Napsütéses, meleg idővel várta Orosháza szeptember 27- én a Déli Egyházkerület másodszor megrendezett regionális tisztségviselői konferenciájának vendégeit. Bár az előzetes jelentkezések több résztvevőt ígértek, így is közel hetvenen érkeztek a tanácskozásra a Bács-Kiskun, a Kelet-, illetve a Nyugat-békési Egyházmegye világi vezetői közül. A Déli Egyházkerület két egyházmegyéjéből érkezett mintegy ötven gyülekezeti vezető mindegyike bizonyosan átérezte személyes felelősségét, amikor a nyitóáhítatban elhangzott, hogy Isten a gyülekezeteinek vezetését bízta rájuk. Krizsán Zoltán egyházmegyei felügyelő (Pesti Egyházmegye) üdvözlő szavai után egyházunk elnök-püspöke, Gáncs Péter hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2017. esztendőre való felkészülés éveiben az országos egyház anyagilag is támogatni kívánja a gyülekezetek reformációval kapcsolatos programjait. Erről hamarosan döntés is születik. A Déli Egyházkerület lelkészi vezetője nyomatékosan kérte a jelenlévőket, hogy az emlékévet ne pusztán ünnepnek tekintsék, hanem egyházunk és gyülekezeteink megújulási lehetőségének. A konferencián két, témájában egymástól igen távol álló előadás hangzott el. Dr. Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója - aki emellett a magyar egészségügy struktúraváltásáért felelős miniszteri biztos is - dinamikus, végig pergő előadásában az egyéni hitről, a politikáról és a kettő kapcsolatáról szólt. Izgalmas gondolatokat hallhattak az egybegyűltek - igékkel alátámasztva - arról, hogy az egyéni hit hogyan tudja áthatni a politikai cselekvést. Nemcsak a „magasabb” politikában mozgó embereknek, hanem mindenkinek a saját életében is tudnia kell(ene) például, hogy nem elég a felkészültség, az átláthatóság, hanem szükség van a kimondani tudás képessége mellett az ellentmondani tudás, valamint a javakról, a jutalomról lemondani tudás hitet igencsak igénylő képességére is. A jó lelkiismeret szükségességét Luther példájával támasztotta alá az előadó: „Itt állok, mást nem tehetek.” A rendszerváltás utáni magyar politikai valóság néhány sajnálatosan igaz elemével bizonyította a főigazgató, hogy nemcsak az egészségügyet, hanem a teljes magyar politikumot is jól ismeri. A politika jellemzői között sorolta fel az elhibázott rendszerváltás kapcsán azt, hogy elmaradt a teljes vagyonbevallás, megmérgezett a politikai lelkiség (a kormányzati lelkiség elrettentő példájának nevezte az őszödi beszédet), és a politika patologizálódásának volt kénytelen tekinteni a marketing olyan megjelenését, mint a vödör jeges víz. Cserháti Péter bőven kitért a hit és az egészségpolitika területére is. A kérdéskör kiváló ismerőjeként meglehetősen sötét képet tárt a jelenlévők elé. Az első helyen azt emelte ki, hogy hiányzik az egyén felelőssége (elhízás, dohányzás, alkohol, drogok stb.). Az egészségügy bonyolultságát szemléltette azzal, hogy felvillantotta az energiapolitikával való szoros összefüggés egyik elemét: a miskolci csecsemőhalálozások sok oka között van valószínűleg az is, hogy az inkubátorokban szükséges 37 fokos hőmérséklet kánikulában, amikor a külső hőmérséklet, mondjuk, 39 fok, jelenleg csak prizniceléssel tartható. Ha az előadás előtt valakinek ismeretlen lett volna a „gyógyszerlobbi” kifejezés, akkor az előadás végén ezt már nem mondhatta el... Az elhangzottakat Lengyel Anna felügyelő asszony úgy summázta, hogy bebizonyosodott: életünk minden perce, minden egyes cselekedete megmérhető a Biblia tükrében. A miniszteri biztos referátuma elején ugyanis több példán is bemutatta, hogy egy Jézust követő társadalom a vesztes pozíciójából hogyan tud nyertes állapotba jutni. A konferencia délelőtti része dr. Muth Lajosnak, a szekszárdi Balassa János Kórház főigazgató főorvosának, a szekszárdi gyülekezet felügyelőjének felszólalásával ért véget. A felügyelő a szülőgyilkosságok apropóján a társadalmunkból egyre inkább hiányzó felelősséget vetette fel, illetve említette az Európai Parlamentben előterjesztett egyik jelentéssel kapcsolatos felháborító magyar igen/nem szavazatarányt (a jelentés az LMBTI egyének - leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, interszexuális - jogainak a nemzeti joganyagokba való beépítését szorgalmazta). A templom és a gyülekezet bemutatásakor, a cinkotai vendéglátók készítette ebéd elfogyasztása előtt a jelenlévők érdeklődéssel tekintették meg a háromszáz éves akácfát is. # * * E sorok írója gondolatban már elnézést kért a konferencia programjának összeállítóitól, amiért a délutáni előadást a meghívó alapján előzetesen „dögunalmasnak” minősítette. Jelentem az olvasóknak, hogy A bélyegvilág csillagai és A reformáció kezdetei a bélyegkiadásban címet viselő előadás gyönyörű és izgalmas képes történelemóra volt. A „tanárnő” Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója volt (a múzeumban egyébként több mint 17 millió bélyeg és egyéb rekvizitum található). Érdekfeszítő előadását (képünkön) nemcsak filatelista felügyelő testvérünk hallgatta élvezettel, hanem mindenki, azok is, akik a bélyegeket csak egyszerű postai kelléknek tekintik. A reformáció előzményei, eseményei, nagy alakjai többször megihlették a bélyegkiadókat. A reformáció szinte minden egyes mozzanatáról, eleméről adtak ki bélyeget a világ legkülönbözőbb helyein. Még a szakállas Lutherről is őriznek bélyeget a múzeumban - a nagy reformátor Wartburg várában, a Biblia fordításának munkája közben növeszthette meg az arcszőrzetét. A regionális konferenciát ezúttal is fórum zárta, melyen elhangzott, hogy egyházunkat váratlanul érte a hitoktatás törvény által kibővített lehetősége. Andorka Árpád tolnabaranyai egyházmegyei felügyelő rövid beszámolójában nem volt megnyugtató hallani a népmozgalmi adatokban tapasztalható negatív változásokat, illetve a Krizsán Zoltán által elmondottak között azt, hogy van olyan evangélikus óvoda, melyben a gyermekek kilencven százaléka nincs megkeresztelve. Vető István lelkész úti áldásával az együttlét és a „folytatása következik” jó érzésével indultak haza a résztvevők. ■ Pálmai István Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő köszöntőjében szólt a világi tisztségviselők gyülekezetépítő felelősségéről, feladatairól és arról, hogy bizony aki ezekre a konferenciákra nem jön el, annak nem biztos, hogy vezető szerepet kell vállalnia. Ezután a vendéglátó orosházi evangélikus gyülekezet felügyelője, Németh Béla üdvözölte az egybegyűlteket. A harmadszorra újjáalapított Orosháza idén ünnepelte 270. születésnapját. A jelenlegi várost az evangélikus vallását féltő és arról lemondani nem hajlandó zombai közösség alapította 1744-ben. A Zombáról érkező néhány család előbb a békéscsabai szlovák testvéreknél pihent meg, majd ezután érkeztek az orosházi pusztaságba - tudhatta meg a hallgatóság a várostörténeti ismertetőből. - Az ő hitüknek és akaratuknak köszönhető, hogy Orosháza mára kistérségi központtá vált. A település életében az evangélikus egyház mindig is meghatározó volt, és a mai napig fontos az evangélikus szellemiség megőrzése, ápolása. Ebben példát mutat a jelenlegi városi képviselő-testület is. Ördög Endre, az egyházközség igazgató lelkésze a hét igéje (Zsolt 103,2), illetve íjn 3,23 alapján tartott nyitóáhítatot. Az előbbi ige visszatekintésre, hálaadásra hív, míg a János levelében írtak arra hívják fel figyelmünket, hogy Krisztus nevében szeressük egymást. A próbatételek, nehézségek is megerősítenek minket, s ezeket Isten áldásaként kell felfognunk - mondta. - Fontos ugyanakkor az előretekintés. Építeni csak akkor tudunk, ha az egymás iránti, a Krisztus-hitből adódó szeretet megvan bennünk. Köszöntőjében az igazgató lelkész a nyitottság és a találkozás adta lehetőségekre hívta fel a figyelmet, majd bemutatta az orosházi gyülekezet újdonságát, a havi alkalmakról informáló kis füzetet. A tanácskozáson részt vett Gáncs Péter, az egyházkerület lelkészi vezetője is. A közeledő reformációi emlékünnep kapcsán együtt gondolkodásra kérte a vezetőket arról, hogy milyen programokat lehetne megvalósítani 2017-ig. A püspök jelenlétét kihasználva hangzott el kérés a hitoktatási jelentési kötelezettséggel kapcsolatosan. Eszerint a gyülekezetek részletesebb gyakorlati iránymutatást várnának, mert még sok a megválaszolatlan kérdés. # * * Az első előadó, Nikodém Gabriella, a budapesti Bélyegmúzeum igazgatója egyháztörténeti útra vitte a hallgatóságot A reformáció kezdetei a bélyegkiadásban címmel, így akár a jubieumra való készülés első állomásának is tekinthető az előadás. A reformáció témaköre a világ minden táján élő művészeket megihlette. Szebbnél szebb bélyegek képeit láthatták a gyülekezeti tisztségviselők, és közben megismerkedhettek a reformáció fontos szereplőinek - Luthernek, X. Leó pápának, Szervét Mihálynak, Erasmusnak, Thomas Morusnak, Kálvinnak - az életével is. Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő összegzésében kérte a jelenlévőket, hogy gyülekezeteikben próbáljanak meg előadásokat tartani a reformáció egy-egy eseményéről, hogy minél jobban tudatosuljon mindenkiben, mire készülünk. Az ebédszünetben az érdeklődők az orosházi levéltár munkájába tekinthettek be Koszorús Oszkár vezetésével. * * * A délutáni program Lezsák Sándor előadásával kezdődött. A Magyar Országgyűlés alelnöke diákköri emlékeivel indítva hangsúlyozta egyik tanárának intelmét: a Himnuszt és a Szózatot nemcsak kívülről kell tudni, hanem belülről is. Magyar embernek ezek szerint kell élni. Két gondolatnak mindig előttünk kell lennie: „Isten, áldd meg a magyart...” és „Hazádnak rendületlenül / Légy híve, oh magyar...” A folytatásban elhangzott, hogy ma a mi felelősségünk létrehozni olyan közösségi tereket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az emberek kapcsolatba kerülhessenek egymással. Ezt a célt is szolgálják napjainkban a népfőiskolák. A Lakiteleki Népfőiskola ugyan a katolikus egyház tulajdonában van, de ökumenikus szellemiségű. Lezsák Sándor meggyőződése, hogy a keresztyén Magyarországnak van jövője az átélt drámák ellenére is. Ma mindannyian a nemzetegyesítés történelmi időszakának részesei vagyunk. A történelem során sokszor voltunk elnyomás alatt, és mindig az adott reményt, hogy magyarok vagyunk, és van hitünk. Valóságos hitre van szükségünk, nem vakhitre. A valóságos hitet erősítenünk kell egymásban. Az egyház felelőssége: hitet adni az embereknek. Nem a bajokat és hibákat kell felsorolnunk, mert ez csak rombol. Hinnünk kell. A gyógyuláshoz is elengedhetetlen a hit - állapította meg az Országgyűlés alelnöke. Új kezdeményezésként ismerhették meg a résztvevők a határon túli magyar értékek, hungarikumok feltérképezését. A horvátországi magyarok m értékei már a külhoni magyar > értéktár részét képezik, de zajlik már a kárpátaljai és a csángó felmérés, valamint készül a csallóközi, őrvidéki, erdélyi, bodrogközi értéktár is. A nagyszerű előadást fórum követte: a három egyházmegye felügyelői adtak betekintést egyházmegyéjük életébe, a hallgatóság pedig a kis gyülekezetek nehézségeiről, kéréseiről és a reformációs készülődésről folytatott beszélgetést. A regionális tisztségviselői konferencia résztvevőit Laczki János orosházi másodlelkész bocsátotta útra az xMóz 32,22- 30-ban olvasható igével és annak magyarázatával, valamint úti áldással. ■ Madarász Géza Radosné Lengyel Anna és Lezsák Sándor
