Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-09-28 / 39. szám

io ■m 2014. szeptember 28. FÓKUSZ Evangélikus Élet HIRDETÉS Szeretetvendégség Kelenföldem Erdélyi szászok emlékezése A kelenföldi evangélikus gyülekezet tanácstermében (1114 Budapest, Bocs­kai út 10.) október 4-én, szombaton délután 16.30-kor kezdődő szeretetven­­dégségen dr. Galli István tart vetített képes előadást A torinói halotti lepel titkai címmel. Minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! Nyugdíjas lelkészek találkozója A nyugdíjas lelkészek október 3-án fél tízkor tartják következő összejö­vetelüket - kivételesen - a Nyugdíjas Lelkészek Otthonában (1021 Bu­dapest, Hűvösvölgyi út 193/a), amelyen id. Zászkaliczky Pál tart előadást Áhítat mint egyházi kisműfaj címmel. Az Ipolyi Arnold-kör összejövetele Az Ipolyi Arnold Magyar Mitológiát Feltáró Vallástörténeti Kör szep­tember 30-án, kedden 18 órakor tartja összejövetelét a dunaföldvári evan­gélikus parókián (Templom u. 36). Alkalmainkkal Ipolyi Arnold nagy­váradi püspök munkássága előtt tisztelgünk. Témánk: Istenek és szelle­mek - Mono- és politeizmus a magyarok ősvallásában. A részvétel díjtalan. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! Kilencven éve született a Fébé A Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület kilencvenedik születésnapja al­kalmából október 18-án, szombaton 10-től 16 óráig zártkörű ünnepséget tart a Fébé Evangélikus Diakonissza-anyaházban (Budapest II. kér., Hű­vösvölgyi út 193.). Mivel lehetőségeink korlátozottak, kérjük a jelentkező­ket, hogy október 10-ig jelezzék részvételi szándékukat Görög Zoltánné főnökasszonynál e-mailben: hajnalka.gorog@lutheran.hu vagy a 20/500- 4063 egyházi flottás telefonszámon. Október 19-én, vasárnap 10 órakor ünnepi istentiszteletre kerül sor a Fébé „bölcsőjében”, a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthon templomában. Csendeshét Szarvason Szeretettel várjuk október 13-18. között a szarvasi Holt-Körös partján lévő üdülőben (Szarvas, Üdülő sétány 2.) tartandó őszi csendeshetünk­re alkoholfüggő, depresszióval küzdő, lelki feltöltődésre vágyó testvére­inket! Állandó orvosi ellenőrzésre, felügyeletre nincs lehetőség, kérjük, ezt a jelentkezéskor vegyék figyelembe. Lelkészi vezető Erdélyi Zoltán nagyszénási evangélikus lelkész. A vidékről érkezőknek két-három ágyas szobákban szállást, valamint teljes ellátást az üdülő épületében biztosítunk. A részvétel díjtalan, a missziói alapítvány a szállásért és az ellátásért adományt fogad el. Az adományok minimális összege 6000 Ft/fő, amely a csendeshét egy főre jutó költségét csak részben fedezi, a fenn­maradó költségeket alapítványunk állja. Számlaszámúnk: 11733058- 20015556. Jelentkezni Erdélyi Zoltánnál (20/824-3417) lehet. Középhalmi Evangélikus Misszió Alapítvány Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium: Pecz Samu-emiékülés 2014. szeptember 26. Annak tiszteletére, hogy a gimnázium és a templom épülete száztíz éves, az újraindításnak pedig huszonötödik évfordulója van, a jubileumi év egyik rendezvényeként emlékezünk meg az építész Pecz Samuról. Az emlék­ülés helyszíne a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium díszterme. Program 9.30- 10.00: Regisztráció 10.00- 10.30: Megnyitó és köszöntők - Hajdó Ákos, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója • Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke • Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója ♦ Délelőtti ülésszak Elnök: Benczúr László 10.30- 11.00: A templom és az iskola - Sisa József (MIIA. BTK Művészet­­történeti Intézet) 11.00- 11.30: Standardok és innováció a 20. század elejének iskolaépí­tészetében: Lajta Béla műveinek elemzése - Csáki Tamás (Budapest Főváros Levéltára) 11.30- 12.00: Egy eltévedt angyal: a fasori evangélikus templom oltára - Gálos Miklós (Iparművészeti Múzeum) 12.00- 13.00: Szendvicsebéd ♦ Délutáni ülésszak Elnök: Harmati Béla László 13.00- 13.30: Pecz Samu templomépítészeti elvei és a templomépítés gya­korlata - Krdhling János (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 13*30-14.00: A 20. század első felének centrális templomai Pecz elméleté­nek tükrében - Baku Eszter (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 14.00- 14.30: Pecz Samu műegyetemi épületei - Gyetvainé Balogh Ágnes (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 14.45-15.15: Orgonakoncert a templomban - Gálos Miklós ► Hetven éve az észak-erdélyi Beszterce és Szászrégen környékének szász lakosságát a német hadvezetőség utasítására evakuálták. Harminc­­negyvenezer ember hagyta el nyolc évszázados hazáját, a legtöbbje örökre. 1944 őszén, a második világháború poklában Magyarorszá­gon és Ausztrián keresztül vezetett útjuk, bombázás és más megpró­báltatások között. Az erdélyi szász evangélikus egyház szervezésében Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában és Németországban több helyszínen - zarándoklatszerűen - vándorkiállítással emlékeznek a hetven évvel ezelőtt történtekre. ■ Czenthe Miklós Talán jellemző, milyen keveset tud­nak a Kárpát-medence népei egymás történelméről. Sajnos igaz ez az er­délyi szászokat illetően is. A 20. szá­zad történelmi megrázkódtatásai szinte teljesen elűzték Erdélyből ezt a tehetséges és szorgalmas népet. Ar­ról a területről, ahol a 12. század óta éltek és alkottak, ahol magas kultu­rális szintjükről tanúskodnak a híres erődtemplomok. Az első világháború után Erdély Románia része lett. Az erdélyi szá­szok azonban hiába voltak lojálisak az új államhoz, a nyelvi, kisebbségi jo­gok terén őket is sok hátrány érte. A második világháború vége felé, 1944-re az erdélyi szászok helyzete is válságosra fordult. A közeledő szov­jet hadsereg elől tízezrek menekül­tek el. A Romániában maradt néme­tek közül 75 ezer férfit és nőt hurcol­tak el a Szovjetunióba kényszer­­munkára, sokan közülük nem tértek vissza. Az államosítás során, a kom­munizmus ideje alatt az erdélyi szá­szokat megfosztották javaik nagy részétől, a parasztságot földjétől. A nemzetiségi elnyomás és a ka­tasztrofálissá váló gazdasági helyzet következtében az 1970-es évektől felgyorsult a romániai németek töme­ges kivándorlása. A román kommu­nista rendszer a nyugatnémet ál­lammal kötött megállapodás értelmé­ben jelentős összeget kapott a kiván­dorlók után. 1977-ben 360 ezer né­met élt Romániában, közülük 170 ezer Erdélyben, 160 ezer a Bánátban. 1988 végéig közülük 242 ezren hagy­ták el az országot. Az erdélyi szász evangélikus egy­ház 1977-ben 177 ezer főt számlált, tíz évvel később, 1988-ra a szám 110 ezerre csökkent. Az 1989-es fordulat már nem tudta ezt a folyamatot megállítani: épp ellenkezőleg, a fel­gyorsuló kivándorlás következtében szinte alig maradt szász Erdélyben. Ma talán tízezren vannak, szórvány­helyzetben élnek. Hit és emlékezet A fennmaradásért folyó küzdelem­ben ezért fontos az erdélyi szászok számára a történelmi emlékezés. Hi­szen a hét évtizeddel ezelőtti észak­erdélyi menekülés mintegy a kezde­tét jelentette annak a megpróbálta­tássorozatnak, amely ezt a kis népet mára majdnem teljesen felőrölte. Számukra az evangélikus egyház je­lenti az egyik legfontosabb, hagyomá­nyos szerveződési keretet. Egyházi keretben, a megbékélés jegyében szervezték meg Hit és emlékezet címmel a fent említett zarándoklatot. Evvel emlékeznek és emlékeztetnek népük történetére, őseikre, apáik és nagyszüleik szenvedésére, megpró­báltatásaira. Az idén augusztus 3-án Nagysze­­benből indult zarándoklat az észak­erdélyi Szászrégen és Beszterce után szeptember 21-én érkezett Buda­pestre. A budavári templomban ma­gyar-német nyelvű istentiszteleten emlékeztek meg a szomorú ese­ményről. Gyorsan mozgatható ván­dorkiállítás egészítette ki az alkalmat, amelyből az erdélyi szászok történel­méről, evangélikus egyházuk munká­járól lehetett tájékozódni. Kiürülő falvak, menekülés lovas kocsin A nálunk alig ismert történelmi ese­mények az 1940-ben Észak-Erdéllyel együtt Magyarországhoz került Besz­terce környéki szászokat érintették. Vészterhes végéhez közeledett a má­sodik világháború 1944 tavaszán, és a front is közeledett. Áprilisban a besszarábiai német menekültek fel­tűnése Észak-Erdélyben jelezte, hogy a helyzet komolyra fordult. Elkezdő­dött az észak-erdélyi német nép­csoport evakuálásának előkészíté­se. Az augusztusi román átállás vilá­gossá tette, hogy nagy a baj; csak a Kárpátok akadályozták meg a szov­jeteket, hogy a területet még gyorsab­ban elfoglalják. 1944 szeptemberében az észak-er­délyi német csapatok vezetője, Phleps tábornok, aki maga is erdélyi szász származású volt, elrendelte az észak­erdélyi szászok teljes körű evakuálá­sát. A nők és gyerekek egy része vo­nattal vagy teherkocsival kelt útra. A többiek azonban a legszükségesebb holmikkal megrakott lovas kocsikkal indultak útnak. Indulás előtt utoljá­ra gyűltek össze istentiszteletre, majd egymás után ürültek ki a szász falvak. Házaik, földjeik, templomaik mind hátramaradtak - velük a sokszázados történelem, a sok erőfeszítés, az ősök munkája. A háborús körülmények nehezí­tették a lovas kocsikból álló menet elő­rejutását. A főútvonalakat a hadsereg használta, ezért kanyargós mellékuta­kon kellett haladniuk. Szatmár vidékén érte őket ez első súlyos légitámadás. Ti­szafürednél keltek át pontonhídon, majd Vác környékére jutottak. Nehéz volt az ellátás, voltak, akik vasúton pró­báltak gyorsabban előrejutni, de a vas­utat gyakran érte légitámadás. A me­nekülés során a családok tagjai elsza­kadtak egymástól, voltak, akik hetek­­hónapok múlva találtak egymásra. Vissza Erdélybe 1944 novemberében jutott el az észak­erdélyi szászok csoportja az osztrák - az akkori német birodalmi — határ­ra. A hatóságok által kijelölt terüle­ten a Kárpát-medence más területe­iről menekült német csoportokra bukkantak, akik elfoglalták előlük a szállásokat. A harmincezer észak­erdélyi szász a háború végéig külön­féle területekre szóródott szét Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Tirol, Csehszlovákia, Szilézia, Szászország, Bajorország területén. A menekültek­nek ilyen nehéz körülmények kö­zött sok mindent kellett kiállniuk, erős lélekre és nagy hitre volt szüksé­gük e sok nehézség elviseléséhez. 1945. február-márciusban a front elől tovább kellett menekülniük, ha nem akartak a szovjetek kezébe kerül­ni. Sokan kisebb csoportokban, csa­ládonként vagy egyénenként jutottak tovább, hátrahagyva a legtöbb holmi­jukat. Vasúton vagy másként sokan el­jutottak a nyugatiak által megszállt felső-ausztriai és bajor területekre. De volt ötezer észak-erdélyi, akiket be­értek az oroszok, és akiknek haza kel­lett térniük Erdélybe. * # * Bár az észak-erdélyi szászok mene­külése Magyarországon jórészt isme­retlen, a háborús menekülés, a front, a légitámadások, az otthon kénysze­rű elhagyása, a kitelepítések nagyon is sokakat érintettek. Ezek a történe­tek máig nem eléggé ismertek, hiszen a szocializmus évtizedeiben nem le­hetett róluk beszélni. Fél évszázad el­múltával indulhatott el e kor kutatá­sa és annak tudatosítása, milyen mély nyomokat hagyott az emberek­ben, a lelkekben, a társadalomban. Az erdélyi szászok történelmi em­lékezése talán mások számára is pél­da lehet, hogyan kell bátran és ke­resztényi módon szembenézni a ne­héz múlttal és erőt meríteni belőle a jelen küzdelmeiben. A szerző az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója Berethalom (Birthálm) szász erődtemploma

Next

/
Thumbnails
Contents