Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-09-28 / 39. szám
io ■m 2014. szeptember 28. FÓKUSZ Evangélikus Élet HIRDETÉS Szeretetvendégség Kelenföldem Erdélyi szászok emlékezése A kelenföldi evangélikus gyülekezet tanácstermében (1114 Budapest, Bocskai út 10.) október 4-én, szombaton délután 16.30-kor kezdődő szeretetvendégségen dr. Galli István tart vetített képes előadást A torinói halotti lepel titkai címmel. Minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! Nyugdíjas lelkészek találkozója A nyugdíjas lelkészek október 3-án fél tízkor tartják következő összejövetelüket - kivételesen - a Nyugdíjas Lelkészek Otthonában (1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193/a), amelyen id. Zászkaliczky Pál tart előadást Áhítat mint egyházi kisműfaj címmel. Az Ipolyi Arnold-kör összejövetele Az Ipolyi Arnold Magyar Mitológiát Feltáró Vallástörténeti Kör szeptember 30-án, kedden 18 órakor tartja összejövetelét a dunaföldvári evangélikus parókián (Templom u. 36). Alkalmainkkal Ipolyi Arnold nagyváradi püspök munkássága előtt tisztelgünk. Témánk: Istenek és szellemek - Mono- és politeizmus a magyarok ősvallásában. A részvétel díjtalan. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! Kilencven éve született a Fébé A Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület kilencvenedik születésnapja alkalmából október 18-án, szombaton 10-től 16 óráig zártkörű ünnepséget tart a Fébé Evangélikus Diakonissza-anyaházban (Budapest II. kér., Hűvösvölgyi út 193.). Mivel lehetőségeink korlátozottak, kérjük a jelentkezőket, hogy október 10-ig jelezzék részvételi szándékukat Görög Zoltánné főnökasszonynál e-mailben: hajnalka.gorog@lutheran.hu vagy a 20/500- 4063 egyházi flottás telefonszámon. Október 19-én, vasárnap 10 órakor ünnepi istentiszteletre kerül sor a Fébé „bölcsőjében”, a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthon templomában. Csendeshét Szarvason Szeretettel várjuk október 13-18. között a szarvasi Holt-Körös partján lévő üdülőben (Szarvas, Üdülő sétány 2.) tartandó őszi csendeshetünkre alkoholfüggő, depresszióval küzdő, lelki feltöltődésre vágyó testvéreinket! Állandó orvosi ellenőrzésre, felügyeletre nincs lehetőség, kérjük, ezt a jelentkezéskor vegyék figyelembe. Lelkészi vezető Erdélyi Zoltán nagyszénási evangélikus lelkész. A vidékről érkezőknek két-három ágyas szobákban szállást, valamint teljes ellátást az üdülő épületében biztosítunk. A részvétel díjtalan, a missziói alapítvány a szállásért és az ellátásért adományt fogad el. Az adományok minimális összege 6000 Ft/fő, amely a csendeshét egy főre jutó költségét csak részben fedezi, a fennmaradó költségeket alapítványunk állja. Számlaszámúnk: 11733058- 20015556. Jelentkezni Erdélyi Zoltánnál (20/824-3417) lehet. Középhalmi Evangélikus Misszió Alapítvány Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium: Pecz Samu-emiékülés 2014. szeptember 26. Annak tiszteletére, hogy a gimnázium és a templom épülete száztíz éves, az újraindításnak pedig huszonötödik évfordulója van, a jubileumi év egyik rendezvényeként emlékezünk meg az építész Pecz Samuról. Az emlékülés helyszíne a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium díszterme. Program 9.30- 10.00: Regisztráció 10.00- 10.30: Megnyitó és köszöntők - Hajdó Ákos, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója • Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke • Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója ♦ Délelőtti ülésszak Elnök: Benczúr László 10.30- 11.00: A templom és az iskola - Sisa József (MIIA. BTK Művészettörténeti Intézet) 11.00- 11.30: Standardok és innováció a 20. század elejének iskolaépítészetében: Lajta Béla műveinek elemzése - Csáki Tamás (Budapest Főváros Levéltára) 11.30- 12.00: Egy eltévedt angyal: a fasori evangélikus templom oltára - Gálos Miklós (Iparművészeti Múzeum) 12.00- 13.00: Szendvicsebéd ♦ Délutáni ülésszak Elnök: Harmati Béla László 13.00- 13.30: Pecz Samu templomépítészeti elvei és a templomépítés gyakorlata - Krdhling János (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 13*30-14.00: A 20. század első felének centrális templomai Pecz elméletének tükrében - Baku Eszter (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 14.00- 14.30: Pecz Samu műegyetemi épületei - Gyetvainé Balogh Ágnes (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék) 14.45-15.15: Orgonakoncert a templomban - Gálos Miklós ► Hetven éve az észak-erdélyi Beszterce és Szászrégen környékének szász lakosságát a német hadvezetőség utasítására evakuálták. Harmincnegyvenezer ember hagyta el nyolc évszázados hazáját, a legtöbbje örökre. 1944 őszén, a második világháború poklában Magyarországon és Ausztrián keresztül vezetett útjuk, bombázás és más megpróbáltatások között. Az erdélyi szász evangélikus egyház szervezésében Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában és Németországban több helyszínen - zarándoklatszerűen - vándorkiállítással emlékeznek a hetven évvel ezelőtt történtekre. ■ Czenthe Miklós Talán jellemző, milyen keveset tudnak a Kárpát-medence népei egymás történelméről. Sajnos igaz ez az erdélyi szászokat illetően is. A 20. század történelmi megrázkódtatásai szinte teljesen elűzték Erdélyből ezt a tehetséges és szorgalmas népet. Arról a területről, ahol a 12. század óta éltek és alkottak, ahol magas kulturális szintjükről tanúskodnak a híres erődtemplomok. Az első világháború után Erdély Románia része lett. Az erdélyi szászok azonban hiába voltak lojálisak az új államhoz, a nyelvi, kisebbségi jogok terén őket is sok hátrány érte. A második világháború vége felé, 1944-re az erdélyi szászok helyzete is válságosra fordult. A közeledő szovjet hadsereg elől tízezrek menekültek el. A Romániában maradt németek közül 75 ezer férfit és nőt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára, sokan közülük nem tértek vissza. Az államosítás során, a kommunizmus ideje alatt az erdélyi szászokat megfosztották javaik nagy részétől, a parasztságot földjétől. A nemzetiségi elnyomás és a katasztrofálissá váló gazdasági helyzet következtében az 1970-es évektől felgyorsult a romániai németek tömeges kivándorlása. A román kommunista rendszer a nyugatnémet állammal kötött megállapodás értelmében jelentős összeget kapott a kivándorlók után. 1977-ben 360 ezer német élt Romániában, közülük 170 ezer Erdélyben, 160 ezer a Bánátban. 1988 végéig közülük 242 ezren hagyták el az országot. Az erdélyi szász evangélikus egyház 1977-ben 177 ezer főt számlált, tíz évvel később, 1988-ra a szám 110 ezerre csökkent. Az 1989-es fordulat már nem tudta ezt a folyamatot megállítani: épp ellenkezőleg, a felgyorsuló kivándorlás következtében szinte alig maradt szász Erdélyben. Ma talán tízezren vannak, szórványhelyzetben élnek. Hit és emlékezet A fennmaradásért folyó küzdelemben ezért fontos az erdélyi szászok számára a történelmi emlékezés. Hiszen a hét évtizeddel ezelőtti északerdélyi menekülés mintegy a kezdetét jelentette annak a megpróbáltatássorozatnak, amely ezt a kis népet mára majdnem teljesen felőrölte. Számukra az evangélikus egyház jelenti az egyik legfontosabb, hagyományos szerveződési keretet. Egyházi keretben, a megbékélés jegyében szervezték meg Hit és emlékezet címmel a fent említett zarándoklatot. Evvel emlékeznek és emlékeztetnek népük történetére, őseikre, apáik és nagyszüleik szenvedésére, megpróbáltatásaira. Az idén augusztus 3-án Nagyszebenből indult zarándoklat az északerdélyi Szászrégen és Beszterce után szeptember 21-én érkezett Budapestre. A budavári templomban magyar-német nyelvű istentiszteleten emlékeztek meg a szomorú eseményről. Gyorsan mozgatható vándorkiállítás egészítette ki az alkalmat, amelyből az erdélyi szászok történelméről, evangélikus egyházuk munkájáról lehetett tájékozódni. Kiürülő falvak, menekülés lovas kocsin A nálunk alig ismert történelmi események az 1940-ben Észak-Erdéllyel együtt Magyarországhoz került Beszterce környéki szászokat érintették. Vészterhes végéhez közeledett a második világháború 1944 tavaszán, és a front is közeledett. Áprilisban a besszarábiai német menekültek feltűnése Észak-Erdélyben jelezte, hogy a helyzet komolyra fordult. Elkezdődött az észak-erdélyi német népcsoport evakuálásának előkészítése. Az augusztusi román átállás világossá tette, hogy nagy a baj; csak a Kárpátok akadályozták meg a szovjeteket, hogy a területet még gyorsabban elfoglalják. 1944 szeptemberében az észak-erdélyi német csapatok vezetője, Phleps tábornok, aki maga is erdélyi szász származású volt, elrendelte az északerdélyi szászok teljes körű evakuálását. A nők és gyerekek egy része vonattal vagy teherkocsival kelt útra. A többiek azonban a legszükségesebb holmikkal megrakott lovas kocsikkal indultak útnak. Indulás előtt utoljára gyűltek össze istentiszteletre, majd egymás után ürültek ki a szász falvak. Házaik, földjeik, templomaik mind hátramaradtak - velük a sokszázados történelem, a sok erőfeszítés, az ősök munkája. A háborús körülmények nehezítették a lovas kocsikból álló menet előrejutását. A főútvonalakat a hadsereg használta, ezért kanyargós mellékutakon kellett haladniuk. Szatmár vidékén érte őket ez első súlyos légitámadás. Tiszafürednél keltek át pontonhídon, majd Vác környékére jutottak. Nehéz volt az ellátás, voltak, akik vasúton próbáltak gyorsabban előrejutni, de a vasutat gyakran érte légitámadás. A menekülés során a családok tagjai elszakadtak egymástól, voltak, akik hetekhónapok múlva találtak egymásra. Vissza Erdélybe 1944 novemberében jutott el az északerdélyi szászok csoportja az osztrák - az akkori német birodalmi — határra. A hatóságok által kijelölt területen a Kárpát-medence más területeiről menekült német csoportokra bukkantak, akik elfoglalták előlük a szállásokat. A harmincezer északerdélyi szász a háború végéig különféle területekre szóródott szét Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Tirol, Csehszlovákia, Szilézia, Szászország, Bajorország területén. A menekülteknek ilyen nehéz körülmények között sok mindent kellett kiállniuk, erős lélekre és nagy hitre volt szükségük e sok nehézség elviseléséhez. 1945. február-márciusban a front elől tovább kellett menekülniük, ha nem akartak a szovjetek kezébe kerülni. Sokan kisebb csoportokban, családonként vagy egyénenként jutottak tovább, hátrahagyva a legtöbb holmijukat. Vasúton vagy másként sokan eljutottak a nyugatiak által megszállt felső-ausztriai és bajor területekre. De volt ötezer észak-erdélyi, akiket beértek az oroszok, és akiknek haza kellett térniük Erdélybe. * # * Bár az észak-erdélyi szászok menekülése Magyarországon jórészt ismeretlen, a háborús menekülés, a front, a légitámadások, az otthon kényszerű elhagyása, a kitelepítések nagyon is sokakat érintettek. Ezek a történetek máig nem eléggé ismertek, hiszen a szocializmus évtizedeiben nem lehetett róluk beszélni. Fél évszázad elmúltával indulhatott el e kor kutatása és annak tudatosítása, milyen mély nyomokat hagyott az emberekben, a lelkekben, a társadalomban. Az erdélyi szászok történelmi emlékezése talán mások számára is példa lehet, hogyan kell bátran és keresztényi módon szembenézni a nehéz múlttal és erőt meríteni belőle a jelen küzdelmeiben. A szerző az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója Berethalom (Birthálm) szász erődtemploma
