Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-09-28 / 39. szám
8 -m 2014. szeptember 28. PANORÁMA Evangélikus Élet A kulturális örökség napjai - Ars Sa( Toronyélmény Konok Tamás és Fabiny Tamás beszélgetéséről A szakralitás terein innen és túl )► Folytatás az 1. oldalról Az Erdő Péter bíboros egyházi fővédnökségével, illetve a köztársasági elnök feleségeként világi védnökséget vállaló Herczegh Anita részvételével hitelesített Ars Sacra fesztivál (szakrális művészetek hete) jó néhány koncertet, zenés áhítatot, beszélgetést kínált-kínál a fővárosban és vidéken egyaránt. (Záróprogramjaként szeptember 28-án a neves zongoraművész, Bogányi Gergely ad koncertet a budapesti Iparművészeti Múzeumban.) De nem csak a zene iránt érdeklődőket várták és várják a helyszínek: Konok Tamás Kossuth-díjas festő- és szobrászművész kiállítása szeptember 20-28. között a budavári Magdolna-toronyban látható, Kárpáti Tamás festő, grafikus tárlata 27-én nyílik meg a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban. Az irodalomkedvelők 20- án felkereshették a Szent István-bazilika lovagtermét, ahol Sík Sándor piarista tanár, költő, irodalomtörténész születésének 125. évfordulóján emléknapot tartottak. „Szolga csak egy van, az Isten” címmel pedig Fabiny Tamás evangélikus püspök és Gryllus Dániel muzsikus Weöres Sándort megidéző előadása szerepel a programban (24-e, Budapest XII. kerület, Barabás-villa). * * # A programsorozat mögött meglepő módon mindössze hatfős csapat áll, amely egy magánlakásból átalakított várnegyedbeli irodában dolgozik, segítő önkéntesek támogatásával. Ahogy Dér Katalin szervező az Evangélikus Életnek elmondta, számára ez a feladat valahol a munka és a szolgálat között van, melyet csak lelkiismeretesen és lendülettel érdemes végezni. Ez - az olykor megterhelő erőfeszítések ellenére - nem is olyan nehéz, hiszen a családias hangulat és a közös, kreatív együttlét nagyban megkönnyíti a fesztivál előkészítését és megvalósítását. A siker ez esetben - az országos rendezvények gyakorlatával ellentétben - nem egy hatalmas apparátusnak, személytelen szervezőtevékenységnek köszönhető. Hiszen az Ars Sacra mindenekelőtt az áldozatos közösségi összefogáson alapul, csakúgy, mint a szakrális művészet mindenkori alkotásai, amelyek ha magányban születtek is, mégis a teremtő képzelet és valamifajta közösségi (közös-égi?) élmény hatását viselik magukon - láthatóan vagy láthatatlanul, a szakrális tereken innen és túl. ■ Papp Máté ► A budai Vár legrégibb épen maradt tornya a mártírsorsú Magdolnatemplom megszentelt romjai fölé magasodik. A csillagboltozatos, ódon hely szelleme meditativ hátteret nyújt mai műalkotásoknak. Mire a látogató a torony kapujába ér, a romok között megérintődik. Most néhány napon át Konok Tamás műveinek geometrikus rendje, kortárs világlátása és Isten-keresése teremt megkapó kontrasztot a gótikus térben. Ugyanaz másképpen. Az ars és a sacra kapcsolódási pontjairól beszélget két Tamás a pódiumon. Két - egyáltalán nem hitetlen, de - folyton kérdező, kereső, felfedezett bizonyosságaikat másokkal megosztó Tamás, kései apostolok. Beszélgetnek a maguk nyelvén, keresve a megértés útjait a másik és mások felé. A festőnek nincs lámpaláza. A művészet a szakralitáshoz vezető utak egyike. A teológus Tamás optimista: talán mindnyájunkban ott él a keresés igénye, az ember kutatja a világ lényegét - önmagában vagy a misztikumban. Végül mind fölfelé vágyunk. Az ige az a kinyilatkoztatás, amelybe kapaszkodva rátalálhatunk az Istenhez vezető útra, vagyis amin keresztül az Isten talál meg bennünket. Weöres így fogalmaz: „Én keresem a hitemet: a hitem is majd megtalál.” A művészetekkel való találkozáson keresztül a gyülekezet közösségébe hívogató programok sorát Schneller István építész-urbanista Szakralitás és művészet a kortárs templomépítészetben című előadása nyitotta meg. Az előadó művészettörténeti kontextusba helyezte a kortárs építészetet, ezáltal megismerhettük a mai templomok és imaházak üzenetét. Az előadást követően megnyitott kiállítás Polgár Rózsa művészete előtt tiszteleg. „Műveit leginkább irodalmi műfajokkal írhatnánk körül: látunk - mi több, olvasunk - köztük dalokat és vallomásokat, memoárokat és novellákat, himnuszokat és igehirdetéseket. S mindezt gyapjúból! Ha végignézünk Polgár Rózsa művein, a szent és a személyes szál - akár egy finom gyapjúszál - végighúzódik mind-A festő - állítása szerint - stabil lámpaláza miatt adta fel a hegedűspálya ígéretét, s választott inkább meditativ utat. A festészet szakralitását nem a tematikában látja. A vizuális művészet történetének két, korszakonként felmerülő kérdése a reális tökéletes visszaadása és a közeledés a transzcendenciához. Kedves versének, a Vojtina ars poétikájának üzenetét minden művészettől elvárja: „Nem a való hát: annak égi mássa / Lesz, amitől függ az ének varázsa...” Bár a sokáig láthatatlan világ megnyílt a tudomány előtt, a művészet másképp látja létünket a makro- és a mikrokozmosz határán. Amikor Manet elhelyez egy szál átlagos spárgát (zöldséget) a durva felületű asztal szélén, abban a gesztusban több szentség, az életnek és a teremtésnek nagyobb tisztelete érhető tetten, mint sok barokk szent vérző nyakszirtjén. Jézus és az abszintot ivó nő. Aki ismeri Fabiny Tamás irodalmi munkásságát, gondolhatná, hogy a zsoltárparafrázisok után példázatparafrázisokra készül. Pedig a két Tamás teljesen egyetért abban, hogy Degas vagy Toulouse-Lautrec alkoholba menekülő asszonyai a szomorúságnak, a magánynak olyan mélységes bugyraiban járnak, hogy földreesettségükkel találkozva megérint - akár fájó hiányában - a szakralitás. Nincs utasítás, nincs tempójelegyiken. A hit, a haza és a család sokszor hangsúlyozott hármasságában újra és újra felfedezzük a személyest, ami szakralizálódik, s a szentet, ami vallomásosan személyessé lesz” - fogalmazott Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész. Fontos, hogy a nyitott templomok napja ne csak a felnőtteknek szóljon, hanem a gyerekek is megtalálják a számukra vonzó programot. Idén Czirják Ágnes és Kern Orsolya a ritmus világába kalauzolta el a gyerekeket, akik felfedezhették, hogy egy házat is meg lehet mutatni ritmusokkal. És ha már egy házat el lehet tapsolni, akkor ez fordítva is lehetséges: a zenét, a ritmusokat is le lehet rajzolni. A már hagyománnyá vált, Szabó Árpád vezette kalandtúra sem maradhatott el. Rövid templomismertető után zés - allegro vagy lento csak a megszólaló és megszólító lélek munkál. Talán ebben is hasonlít a művészet és a teológia módszere, hogy asszociatív eszközökkel dolgozik, és a keresést rengeteg tanulás és az önismeret fejlesztése alapozza meg. Az újságkivágások mágikus ereje. Az ember keres, néha tévúton jár, de a sors, a végzet vagy a kegyelem visszatereli a helyes irányba. Ezek a kifejezések valami magasabb erő működését sugallják, egy nagyobb hatalomét, akinek a kezében vagyunk. A festő, akit elbűvölt nagyapjának, Sándy Gyulának tervezőasztalán a vonalak hálórendszere, aki mindig is szeretett egy vonallal megrajzolni valamit, azt állítja, vonal tulajdonképpen nem is létezik. Hiszen kiterjedése nincs, csak küldetése. Határa a sötét és világos foltoknak, a fekete és fehér felületeknek. A vizuális közlés nem válik darabokra, mint szín, folt, vonal és struktúra, benne az összefüggést, a gondolatot kell megérteni. Picasso életműve, a különféle korszakok - évtizedekkel a halála után - egyszer csak összeállnak: „Én nem keaz érdeklődők bejárhatták a templom minden részét a kolumbáriumtól egészen a harangtorony legtetejéig. A térbeliekről a hangzó művészetekre áttérve Bach-hangverseny következett Papp Ágnes, Pál Diana, Fülep Márk, Prőhle Katalin, Szűcs Kinga, Bogáti László, Gombos Arikán és Ó. Pál Judit közreműködésével. A gyülekezet színjátszó köre, az Iksz-kör Az árnyék című darabját mutatta be. Az izgalmas, gondolatokat ébresztő jelenetsor első fejezetében a teremtés, Ádám és Éva történetével találkozhattak a vendégek, majd Antigonét láthatták, akit Koppány és István király követett, végül a passió történetével fejeződött be az előadás. A nyitott templomok napja közös imádsággal zárult a Fővárosi Protestáns Kántorátus szolgálatával. Gáncs Tamás egyebek mellett az alábbiakat mondta: „Itt állok. Egyes szám első személy, jelen idő. Múlt és jövő, mögöttem és előttem. Közösségben, de egyedül. Itt állok, és bár tehetnék máshogy, nem akarok máshogy tenni. És szeretnék úgy emlékezni és arra emlékezni, ahogyan és amire ő kér. resek, találok.” Érezzük már, hogy mire gondolt. A festő Tamásnak megrázó élménye volt egyszer a műteremben: az asztal szélén hagyott papírjai, újságjai a földre hulltak. A padlón a véletlen - ajándékba kapott - kompozíciót csak körbevágni és aláírni kellett volna. Kegyelmi pillanat volt ez, ahogy az is, hogy merész döntése - Párizsban maradni az ötvenes években - új irányt szabott művészetében. Elhallgatott, eltitkolt évtizedeket kellett átugrania, hogy új, európai és saját útra találjon. Újságpapírok, a piac mellett talált, különös írásjelekkel nyomtatott szövegek, e „sok kézen átment, emberséggel áztatott anyagok” (Apollinaire) az alkotóelemei az első kollázsoknak. Amikor Picasso vagy Braque egy-egy kollázsa súlyos barokk keretben függ egy múzeum falán, hihetetlen, már-már templomi csöndet tud teremteni. Ez a közösségi és az egyéni, a szent és a személyes, a transzcendens és az immanens találkozása. Ez is kegyelmi pillanat. Elülteti a nézőben a visszatérés vágyát. Mert valóban mennyi jót tett velem. Veled. Velünk. Ő a múlt, a jelen és a jövő Ura. Áldjad, lelkem, őt, és ne feledd, amit tett veled. Amit tesz. Amit tenni fog. Amit épp a mai napon is tett. Hála neked, Isten, nyitottságodért és kimondhatatlan jóságodért” - zárta az igazgató lelkész a valóban tartalmas napot. Vasárnap folytatódott az „ajtónyitás”: a főistentisztelet után kerülhetett sor a templom és az urnatemető akadálymentesítését szolgáló lift ünnepélyes használatbavételére. A hálaadó alkalmon Bence Imre esperes Mk 2,1- 12 alapján hirdette Isten igéjét: amint a kapernaumi történet is mutatja, ahol emberek elállják az utat, ott a hit megtalálja az utat Jézushoz. Isten újra és újra átlépi a minket tőle elválasztó akadályokat, nekünk azonban bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy akadálytalanítsuk a világot - szeretettel, hangsúlyozta az esperes. Ifi. Harmati Béla másodfelügyelő a sokéves munkafolyamat állomásait felidézve köszönetét mondott lttzés András korábbi felügyelőnek, a Czirják-Szabó építész házaspárnak, illetve Szepesfalvy Ákos Porból vétettél. A művész rettenetes földi anyagokkal dolgozik: sárral, agyaggal, rossz szagú ragasztóval és ragacsos festékekkel, mérgekkel. És egyszer csak összeáll a rend. Beléhasít a pillanat, megszólal a kép: ne nyúlj hozzám többet! Ez a melt tamorfózis, amiért érdemes dolgozni: kutatni, kísérletezni. Mert megszólít a mindenség. A véges tér és a véges anyag a végtelenhez repít. És talán ezért sem számít igazán, Párizsban, Zürichben vagy épp Budapesten vane a földi otthon. Jöjj el, szabadság, te szülj nekem rendet! Konok Tamás nonfiguratív művészetében a formák rendjét a gondolat szabadsága és az Isten-keresés igénye hatja át. A földi tapasztalásoktól függetlenedve úgy keresi az időtlen létező megjelenítésének lehetőségeit, hogy a kvalitásból nem enged. „A művészet nem divat vagy stílus kérdése. Egyedüli kritérium a művészi kvalitás és az egyén egyedi ideáinak végsőkig kiművelt következetes útja.” Sine loco et anno. Hely és év nélkül. Ez azonban most nem egy kötet kiadási adatainak hiányára utal, hanem a tanulságra: a - szakrális - művészet célja az időtlen megközelítése. A beszélgetés aranymetszésében a teológus rántja vissza a festőt és hallgatóit a földre Simone Weil szavaival: „Latrokként tér és idő keresztjére vagyunk verve mi, emberek.” Emlékvilágunkban mégis az időtől és tértől független megtapasztalások, a tér és idő fölötti lélek vezet a transzcendens felé. ■ ZÁSZKALICZKY ZSUZSANNA felügyelőnek fáradhatatlan munkálkodásukért. A XI. kerületi önkormányzat képviseletében Hoffmann Tamás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, hiszen a beruházás anyagi terheit a gyülekezet saját forrásai mellett pályázatokból, állami és önkormányzati támogatásból tudta fedezni. A gyülekezethez családi szálakkal kötődő lttzés Ádám a mozgásukban korlátozottak szempontjából méltatta az akadálymentesítésre irányuló kezdeményezést. „Tudatos döntés volt, hogy éppen a nyitott templomok napja rendezvénysorozat hétvégéjére hirdettük meg az akadálymentesítési folyamat záróakkordjaként a liftátadási ünnepet, hiszen az új lift léte is üzenet gyülekezetünk és Újbuda lakossága felé: a nyitottság üzenete. Azt a jézusi nyitottságot szeretnénk közvetíteni, amelyet ő maga is tanúsított azok irányában, akik valamiben segítségre szorultak” - mondta el Gáncs Tamás. Az eszköz használatbavétele után a bennünk lévő akadályok lebontásához, a lelki akadálymentesítéshez kérjük a Szentlélek segítségét. ■ Csapó Dorottya - Pap Kinga Marjatta Nyíló ajtók Kelenföldön - együtt múlt, jelen és jövő ► A Kelenföldi Evangélikus Egyházközség az Ars Sacra fesztivál keretében idén harmadszorra rendezte meg a nyitott templomok napját, ezúttal Múlt, jelen és jövő címmel. Pál Diana orgonista-kántor, a nap főszervezője így indokolta a témaválasztást: „Ami ma evangélikus, nem létezhetne, ha nem a jelenben élnénk meg nap mint nap, és ha nem terveznénk a jövőjét azon értékek alapján, amelyeket a múltból hoztunk magunkkal.”
