Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-13 / 28. szám
4 41 2014- július 13. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Szlovák napok - itthon és otthon Idén Kesztölcön rendezte meg az Országos Szlovák Önkormányzat július 5-én a magyarországi szlovákok napját. A hagyományos rendezvény a Cirill és Metód szláv hittérítők munkásságának emléket állító kiállítással vette kezdetét a községi klubban, majd a Szent Kelemen római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a hivatalos program. Itt a magyar és a szlovák himnusz eléneklését követően Pokriva László helyi plébános üdvözölte az ünnepi alkalmon megjelenteket. Erdő Péter bíboros köszöntőlevelének felolvasása után az evangélikus Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat vezetője (e sorok írója) kért áldást imádságban a mintegy félezer érdeklődőt vonzó szlovák nap résztvevőire. Kis-Maly László dorogi plébános rövid áhítatát a pilisszentkereszti Éneklő szlovák ifjúság - Chiliről és Metódról szóló - egyházi énekekkel zárta. Az ökumenikus együttlét után további köszöntések hangoztak el, és a templomban került sor a Nemzetiségünkért kitüntetések ünnepélyes átadására is. (Az idei szlovák napon Kaszaláné Szabad Judit, Lászik Mihály és a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete részesült e kitüntetésben.) Az országos rendezvény délután kulturális programmal és régiós bemutatókkal folytatódott, illetőleg zárult Kesztölc Szent Kelemenről elnevezett terén. * * * A mintegy háromszázhetvenezer hívet számláló Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (ECAV) 2008 óta kétévente rendez országos felekezeti napokat. Pozsony, Zsolna, majd Losonc után most Igló (Spisská Nová Vés) volt a házigazdája június 27-29. között a nagyszabású rendezvénysorozatnak. Ebben az évben azért esett a választás a tátrai esperességre, mert a közeli Szepesváralján (Spisské Podhradie) ünnepelhették az ott tartott zsinat négyszázadik évfordulóját. Ismeretes, hogy a szlovák evangélikusok az 1610-ben Zsolnán tartott zsinatot tekintik egyházuk történetében a legelsőnek. Másodízben rá négy évre gyűltek össze hasonló feladattal Szakkollégium hallgatója volt. A dombokkal körbevett, festői környezetben fekvő taváról híres Arlóból származik. Igaz, ennek a borsodi községnek nem a turisták által kedvelt üdülőfalujából, hanem cigánynegyedéből került az egri középiskolai kollégiumba, majd Debrecenbe egyetemre. Ma Arlót kétharmadában romák lakják, már Zsuzsa gyermekkorában is többségben voltak. Ezért megdöbbentő a statisztika: általános iskolai osztályából talán ha öten szereztek érettségit, de azt biztosan tudja, hogy rajta kívül egyvalakinek lett diplomája. Ő most visszakerült a környékre, gyógytornászként dolgozik. Otthon lakik édesanyjával, de vallja: „Nem lehet visszatérni oda, amit egyszer elhagytunk.” Nem tagadja meg az övéit, de az ő példája is azt igazolja, hogy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Pedig - ahogyan a konferencia cigány résztvevői egységesen megvallották - a roma nép kiemelkedésének útja, ha hiteles példaképeket láthatnak maguk előtt. Anna, a sárszentlőrinci evangélikus gyülekezet cigány presbitere fogalmazta meg találóan a magyar és roma asszonyok közös küldetését: „Életünknek kell világítania." ■ B. Pintér Márta Ima lámpásokért Ökumenikus konferencia cigány és magyar nők részvételével ► A húsvét ünnepét megelőző héten zajlott az „Ismerj meg, ismerkedj” elnevezésű látogatóprogram, amelynek keretében közel húsz nőtestvér jutott el Sárszentlőrincre, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén megye azon gyülekezeteibe, amelyeknek területén cigány közösségek élnek. A tanulmányi utat követő nyári értékelő konferencia résztvevőinek száma egyharmadnyival ezt is meghaladta, hiszen a június 30. és július 4. között a balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthonban megrendezett alkalomra a tavasszal még a vendéglátók szerepét vállaló roma testvérek is meghívást kaptak. Az ötnapos együttlét mégsem az emlékek felidézésével telt, hanem újabb ismeretekkel gazdagodhattak a résztvevők a sok jeles előadó jóvoltából. Sipos Zoltán református országos cigánymissziós referens egyháza újonnan kidolgozott cigánymissziói stratégiáját ismertette, míg Bakay Péter, egyházunk cigánymissziói referense az evangélikus szolgálatokat mutatta be. Kari Jánosné Csepregi Erzsébet sárszentlőrinci lelkész saját gyülekezetének példáján érzékeltette, hogyan készítette meg Isten az egyre fogyatkozó létszámú magyarok szívében a beás és oláh lakosok teljes el- és befogadását. Az Abaújból érkezettek ugyanakkor szomorúan állapították meg, hogy náluk bizony még a keresztény közösségek is gyakorta kirekesztőén bánnak a cigányokkal. Ám pozitív példaként említették azokat az iskolákat, amelyeket a református egyház a közelmúltban vett át az önkormányzatoktól. Itt a cigány és a magyar gyerekek teljes egyetértésben tanulnak együtt. Talán épp ők lesznek az a generáció, amelyiket már nem kell figyelmeztetni egymás elfogadására. Ékes Ilona, aki két cikluson át szolgált országgyűlési képviselőként, az általa vezetett Ergo Európai Regionális Szervezetet mutatta be. Tagjai különösen is figyelnek arra, hogy ne sérüljenek a kisebbségek jogai Közép-Európában. Ugyancsak komoly munkát fektettek abba, hogy - amint az előadó mondta - szembeússzanak a ma sokszor emlegetett genderáramlattal, vagyis küzdjenek a társadalmi nemek szerepeinek felcserélődése ellen. Váradi Zsuzsát különösen is megszerették a jelenlévők A nők olykor kiszolgáltatott helyzete sokszor előkerült a beszélgetésekben, különösen azután, hogy Csapó Emma a Kiút Veled Egyesület képviseletében beszélt a prostituáltak között, Budapest hírhedt VIII. kerületében végzett munkájukról. A konferencia tematikájához annyiban kapcsolódott a beszámoló, hogy nagyon sokszor éppen a mélyszegénységben élő cigány nők érzik úgy, hogy kiút lehet számukra a nyomorból, ha áruba bocsátják testüket. Az előadó néhányuk történetét megosztva érzékeltette, hogy milyen csapdahelyzetbe kerülnek ezek a fiatal vagy már nem is olyan ifjú asszonyok. Sajnos keveseknek sikerül kiszabadulniuk a prostitúció fogságából, ám akik Krisztusai ra találnak, átélik Jézus ígéretét: aki> két a Fiú megszabadít, valóban sza“ badok lesznek. O 2 A különböző felekezetek cigány- 51 misszióját bemutató beszámolókból < is ez a reménység csendült ki. Kicsiny kezdetek, elrettentő indulások után Isten nagy csodákat engedett látni - például pünkösdi testvéreinkkel, akiknek hatezer önkéntes munkatársuk van már e misszióban. A konferencia résztvevőinek legfiatalabbikát, Váradi Zsuzsát különösen is megszerették a jelenlévők. Egy esztendővel ezelőtt ő még a debreceni Wáli István Református Cigány Szepesváralján a lutheránus tót atyafiak. Június 27-én, pénteken különböző kiállítások megnyitóival vették kezdetüket a negyedik egyházi napok. A nyitó istentiszteleten Andreas Metzl evangélikus lelkész, a Szlovákiai Németeket Segítő Egyesület elnökhelyettese hirdette Isten igéjét. A helyi és környékbeli énekkarok szolgálatával színesített liturgiát a három szlovákiai püspök végezte. Az istentisztelet után szabadtéri koncertre invitálták a híveket, amellyel párhuzamosan a város főterén mutatkozott be a tátrai esperesség. Gáncs Péter a szepesváraljai templom szószékén Szombaton a szlovák állami televízió által élőben közvetített főistentiszteleten dr. Milos Klátik, az ECAV egyetemes püspöke hirdette Isten igéjét a több mint háromezer (!) fős gyülekezetnek. A liturgia szolgálatában a másik két püspök - Milan Krivda és Slavomír Sabol -, valamint a helyi lelkész és az esperes segédkezett. Az istentisztelet után különböző korosztályok számára tartottak bibliaórákat más-más helyszíneken, majd „püspöki fórumokon” találkozhattak, beszélgethettek az egyházi napok résztvevői. Ezt követően a város főterén gyermekek szolgálatával folytatódott a program. Az egyházi napok igei mottója az ismert jézusi hívás volt: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan..Ennek szellemében folytatódott a különböző korosztályhoz tartozó hívek szolgálatával az ünnepi rendezvénysorozat. Ugyancsak szombaton este volt a premierje a városi színházban az Isten szolgája című darabnak, amely a szlovák ajkú magyarországi evangélikusok körében is igen kedvelt Tranosciusénekeskönyv névadójának élettörténetét dolgozza fel. Eközben az evangélikus templomban reneszánsz énekek előadásában gyönyörködhettek a hívek. A szombati napot az ifjúság koncertje zárta a város főterén. A Magyarországi Evangélikus Egyházat Gáncs Péter elnök-püspök képviselte a negyedik egyházi napokon. Gáncs Péter - igen megtisztelő módon - a zsinat négyszázadik évfordulóját ünneplő Szepes-Milos Klátik egyetemes püspök háromezer fős gyülekezetnek hirdeti az igét váralja templomában hirdethette Isten igéjét a vasárnapi ünnepi istentiszteleten. Magyarországi evangélikus színekben e sorok írója Poprádon és Szepesszombaton (Spisská Sobota), Nobik Erzsébet nyugalmazott lelkész pedig Batizfalván (Batizovce) és Gerlachfalván (Gerlachov) prédikált a vasárnapi istentiszteleten. Alighanem önmagáért beszél, hogy a pénteki nyitó és a szombati főistentiszteletek offertóriumát a budapesti szlovák gyülekezet javára, megsegítésére hirdették meg... A negyedik egyházi napok ünnepségsorozata egy héttel később Lengyelországban, Wroctawban folytatódott a közép-európai keresztyén találkozóval, melynek összefoglalója a 7-9. oldalon olvasható. A szlovák evangélikusok ünnepeiről tudósító beszámolónk végén azért indokolt mégis mindenképp említést tennünk erről is, mert a közép-európai evangélikusok találkozóját 2016-ban Budapesten tervezik megrendezni a június 21-26. közötti időszakban, az ezt megelőző héten pedig Békéscsaba látja vendégül a szlovák evangélikusok közép-európai találkozójának delegáltjait. (Ez a nemzetközi találkozó a korábbi években a romániai Nagylakon, illetve a szlovákiai Nagykürtösön zajlott.) ■ Gulácsiné Fabulya Hilda SM • % * 5 A szlovák lelkipásztorok (albában) indulnak a nyitó istentiszteletre Az Isten szolgája című előadás egyik drámai pillanata
