Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-09-14 / 37. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. szeptember 14. » 7 Megnyílt az Imák Auschwitz után című kiállítás Mesterségek ünnepe. Mennyi tehetséges kéz, megszámlálhatatlan tiszta arc. Fiatal családok gyerekekkel, sült kolbászt, hurkát faló férfiak, söröskorsókat emelgető asszonyok. Nincs ebben semmi különös, egész délelőtt szakadt az eső, hideg lett, kerestek valami lélekmelegítőt. Huszonnyolcadik alkalommal rendezte meg országos seregszemléjét a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. A budai Várban, sok apró pavilonban fémművesek, kovácsok, késesek, ékszerkészítők, harangöntők mutatták be szebbnél szebb tárgyaikat. De voltak mézes szívek, köröndi tányérok, pásztorbotok, fajátékok, kézi szőttesek. És a jó borokról se feled-Jegyzetlapok (Napló, 2014) elveszett teremtés, olyan lény, aki állandóan az Úristen után kénytelen tekingetni, hogy segítséget kérjen tőle.” * # * A kilencvenéves. Kevés a zeneszerző és a karmester a nők között. Büszke kivétel Szőnyi Erzsébet, operák, oratóriumok, zenekari és kamaraművek nemzetközi hírű alkotója. A zeneművészeti főiskolán Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Ferencsik János segítette indulását. Mintha ember siratta volna Isten elmondhatatlan szomorúságát. * * * Jézus nyomában. A megváltott ember tudatosan megy Krisztus ösvényén. Minden lépése, keresése fontos. Örök a pillanat, amely szeretetből van, de veszendő, amelyben nincs szeretet. Foszlik a csillag, porlad a világ, könyvek és képek feledésbe hullnak, márvány sírkövek kidőlnek, föléjük toronyházakat emelnek. Csak a szeretet maradandó. János evangéliumában Jézus így rendelkezik:.. .„maradjatok meg az én szeretetemben!” Az áldozatos napok meghozzák a teljes életet és a nyugalmat. A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga teljesen megtelt annak az ökumenikus emlékezetkiállításnak a megnyitóján, ahol püspökök - többek között Fabiny Tamás, Gáncs Péter, Várszegi Asztrik és Steinbach József- és rabbik - mint Frölich Róbert vagy Róna Tamás - Imák Auschwitz után című imádságai mellett a benézek, óhatatlanul egy 1908-as kiadású, kicsinyke zsidó imakönyv jut az eszembe, melyben rabbik imádságai mellett katolikus és evangélikus püspökök fohászai is szerepeltek. Ugyanakkor nem tudok úgy tekinteni ezekre az omladozó, málló falakra, hogy ne jusson eszembe a bejárat melletti emléktábla felirata, mely szíkezzünk meg - igaz, a langyos sör jobban fogyott. A vár ormára jelképesen idegen zászló került, hiszen török kézművesek hozták el színes, finom munkáikat. A két nagyszínpadon népzene szólt, táncos legények forgatták a csinos lányokat. Az ötnapos rendezvény egyik legszebb órája Kobzos Kiss Tamás és Erdal $alikoglu koncertje volt. A két régi barát a magyar és török énekelt költészet ismert darabjait mutatta be. * * * Kapuscinski naplója. A nálunk is jól ismert, világjáró író jegyzetei különös olvasmányok. Nem arról tudósítanak, hogy benne mi játszódik le, inkább a „talált tárgyak” bemutatása a szándéka, üzenetük megfejtése. Távoli földeken, nagyvárosokon ívelnek át a vallomások. Apró megfigyelések, az élet kis csodái, minden van ezekben a kis kötetekben (Szenyán Erzsébet nágyszerű fordításában). „Legfőbb témám a szegények élete - írta 2000-ben. - A harmadik világ nem földrajzi fogalom (Ázsia, Afrika, Latin-Amerika), nem is faji (úgynevezett színes földrészek), hanem egzisztenciális. Lényege a végleges elnyomorodás állandó veszélye. Az a tény, hogy a föld lakóinak 80 százaléka hiányt szenved, nyomorog, és gyakran éhezik is, sokat elárul az ember gyöngeségéről. Azt bizonyítja, hogy az ember természeténél fogva tehetetíen, 1960-81 között a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszak vezetője. A Kodály és a Bárdos Társaság elnöke. A zenei írás-olvasás módszertana című tankönyvét számos világnyelvre lefordították. Sokszor elmondta, hogy a gyerekeken, az ifjúságon és az amatőr mozgalmon keresztül kell az embereket közelebb hozni a zenéhez. Persze ez azzal járt, hogy élete nagyobb részét a tanítás boldog óráira kellett pazarolnia. Másik nagy törekvése: úgy formálja műveit, hogy azok utat találjanak a hallgatókhoz. Mai, öncélú világunkban nemes szándék ez: adni, nevelni, ameddig Isten engedi a teremtést. # * «fe Metróút. Vasárnap volt, borongós idő, mégis sokan jöttek-mentek az utcán. Mikor feljöttem a végállomásnál, orgonamuzsika ütötte meg a fülemet. Körbenéztem, s észrevettem a közelben egy régi, időmart falú templomot. A szépen gondozott téren a főkapu nyitva volt. A félhomály csendjében egy idős asszony üldögélt, és sírdogált. Soha ilyen szívszorító zokogást nem hallottam még. Elhallgatott az orgona, a fényképezőgéppel csattogó japánok is kimentek. Megálltam a főhajó mellett, néhány percig még /. S. Bach zengett bennem, azután újból az idős nő zokogása. Más volt ez a pillanat, mint a falakon kívüli világ. * * # Anyanyelvi séták. Nem tudom, dolgozik-e még a jeles tanár és televíziós műsorvezető: Grétsy László. Nagyszerű könyve a Tinta Kiadó jóvoltából olvasható. Nagyon kellett már az újabb intelem: óvjuk és vigyázzuk gyönyörű nyelvünket, a magyart! Bizonyára sokunk emlékezetében élnek a régi esték, mikor a professzor a pesti utcán sétálva nyelvhelyességi problémákra hívta föl a figyelmünket. Játékosan, komolyan tanított mindenkit. A mostani kötet az utóbbi években megjelent írásokból válogat: szavak ízéről, nevek születéséről, nyelvünk öregedéséről és megújulásáról töpreng. A felfedezés örömével hat, hogy megvillantja humorát is, hatalmas műveltséganyagát. Egy nyelvtudós írásai ezek, mégis érezzük, mi, egyszerű emberek is ott lehetünk őszi kőrútján, minket is megajándékoz hasznos tanácsokkal. * * # Papírcetlik. Több évtizedes szokásom: maradék lapokra följegyzek mondatokat. Régi és új töredékeket íróktól, tudósoktól. Olykor beleolvasok, és meglepve látom, hogy a fele használhatatlan. Azért akadnak gyöngyszemek is. Rögtön itt van John Lukacs remek sora: „El kell kezdenünk most, a huszonegyedik század elején magáról a gondolkodásról gondolkodni.” Miért? És hogyan? A lélek erejét akkor tudja mozgósítani, ha újjá, szabaddá tesszük magunkat. Erőfeszítésünk akkor lehet termékeny, ha nem hagyjuk figyelmen kívül az éltető Forrást. Isten nélkül semmit nem tudunk elvégezni. Az is fontos, hogy rossz irányunkat fölismerjük, mérlegeljük, és jó irányba fordítsuk. „Jézus új borról s a hozzá való új tömlőről beszél - írta Vasadi Péter. - Úgy lehet új az a tömlő, ha a bort képesek vagyunk mintegy állandóan forrásban lévőnek hinni, mert csak ez a hit készíthet időszerűen időtálló tömlőt annak az időfölöttien mindennapi italnak.” ■ Fenyvesi Félix Lajos kortárs művészeti élet kiválóságainak olyan alkotásai szerepeltek, melyeket a fenti, a bocsánatkérés, a megbocsátás és alázat hangján írott imák inspiráltak. így a kiállításon többek között Nádler István, Konok Tamás, Vojnich Erzsébet, Haász István vagy Lovas Ilona alkotásait éppúgy meg lehetett tekinteni, mint ahogy hallható volt Kurtág György egész teret betöltő, A csüggedés és keserűség dalai című megrázó darabja. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kiállítása szeptember í-jén a Zsidó Nyári Fesztivál keretében nyílt meg, és a hónap végéig lesz látható. A kiállításmegnyitón Heisler András, a Mazsihisz elnöke köszöntőjében szólt arról: „A Zsidó Nyári Fesztivál történetében ez egy különleges alkalom, mert a holokauszt nem szokott a témái közé tartozni. Ez a fesztivál alapvetően a zsidó kultúrát mutatja be. A szervezők elhivatottsága miatt tettünk most kivételt, és álltunk az ügy mellé. Az ugyanis, amit az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány így fogalmaz meg: »A soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény, egyéni és össztársadalmi trauma egyaránt«, számunkra és az egész társadalom számára fontos üzenet” - mondta Heisler András. Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátora beszédében kiemelte: „Ma, amikor az Otto Wagner által tervezett zsinagógában körvembe vési, hogy 1941-ben ez az épület is deportálások gyűjtőhelyeként működött. Hetvenöt éve, 1939. szeptember í-jén tört ki a második világháború. Ma a benépesült zsinagóga épülete, a művészek és felekezetek összefogása talán hozzájárul ahhoz, hogy valami más tűnjön föl előttünk. Valami, ami nem ostoroz, nem megosztásra épül, hanem alázattal, tiszta hangként, közösen szól. Köszönöm a művészeknek, püspököknek, teológusoknak, a tisztelt jelenlévőknek és minden jóakaratai embernek, hogy közösen állunk ki egy egymást megbecsülő, emberibb, testvéribb, etikusabb világért” - fejezte be beszédét a kiállítás kurátora. A kiállításmegnyitó rendhagyó és példaértékű volt nemcsak azért, mert ritkán telik meg egy ekkora épület jóakaratú érdeklődőkkel, hanem azért is, mert a Bubnó Tamás által vezetett Szent Efrém férfikar úgy nyitotta meg a kiállítást, hogy különböző felekezetek énekét adta elő - egymás után. Az összefogás jegyében így elhangzott a „Boruch sém kövaud” kezdetű zsidó imádság Kodály Zoltán kórusra írt feldolgozásában, Tomás Luis de Victoriától az Agnus Dei, a „Mint a szép híves patakra” kezdetű zsoltár, Liszt Ferenc O Haupt voll Blut und Wunden című korálja a Via Crucisból, valamint Szergej Jekimov szerzeménye, a Babilon folyóvizei mellett. ■ G.Á. Forrás: Evangélikus.hu Ha nyár, akkor zsidó fesztivál! Hinné az ember, hogy a Zsidó Nyári Fesztivál - amely idén mellesleg szeptember első hetében zajlott — csak a főváros vissza-visszatérő kulturális rendezvénysorozata, pedig ez egy kisvárosi zsidó hitközségnek is nagy ünnepe! Kiskunhalason - szinte egyedülálló módon - saját zsinagógával, rabbival és vallástanárral működik egy közösség, melyet nem tudott kiradírozni a II. világháború népirtása. Csodával határos módon ugyanis a kisvárosból elhurcolt zsidóság nagyobbik része - mintegy ötszáz ember - hazatért. A közösség életében a komolyabb érvágást az ötvenes évek jelentették: a vallásüldözés, a vállalkozók lehetetlenné tétele és - külső okként - Izrael állam létrejötte. A legtöbben kivándoroltak, így ma már csak néhány tucat ember jár a zsinagógába. De a hitközség működik! Ennek pedig egyik markáns megnyilvánulása a nyár végi halasi zsidó fesztivál, melyre több százan jönnek el minden esztendőben az ország minden szegletéből. Idén a Budapest Klezmer Band koncertjével, Mezey Béla izraeli fotókiállításával, dr. Róna Tamás főrabbi előadásával és Koltai Róbert színművész műsorával irányították a figyelmet a zsidó népre, a zsidó vallásra... Nemcsak a sólet és más sajátosan'zsidó ételek vonzottak augusztus 22-24-én még turistákat is a halasi nyári fesztiválra, de a városi programajánlóban is szerepeltetett „vallástörténeti óra” valamint a különböző témákban hirdetett beszélgetések is sokakat becsábítottak a zsinagógába és annak udvarára. ■ Káposzta Lajos A SZERZŐ FELVÉTELEI ______________________________________________________________________________________________________________________________________________FOTÓ: MAGYARI MARTON
