Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-02-09 / 6. szám

Evangélikus Élet PANORAMA 2014. február 9. » 9 „Benczúr ismét köztünk van” » A „magyar festőművészet halhatatlan mesterét” mindig is nagy becsben tartot­ta szülővárosa, Nyíregyháza. Noha Ben­czúr Gyula (1844-1920) még csak nem is emlékezhetett a településre, hiszen Ben­czúr Vilmos patikus családja a mind­össze kétesztendős gyermekkel költö­zött Kassára innen, a prosperáló mezővá­ros, majd megyeszékhely szellemi elitje örömmel ismert rá a Hunyadi László búcsúja, a II. Rákóczi Ferenc elfogatása vagy épp a Budavár visszavétele festőjé­ben a város szülöttére. Születésének száz­hetvenedik évfordulóján pedig már az evangélikus Nagytemplom is színhelye lett a Jósa András Múzeum által - „Ben­czúr ismét köztünk van” mottóval - szer­vezett megemlékezésnek. Benczúr Gyula korának ünnepelt és elismert fes­tőművésze volt, a 19. századi magyar akadémi­kus történeti festészet kiemelkedő alakja. A mün­cheni Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően, franciaországi és olaszországi tanul­mányútjai után a müncheni akadémián tanított, illetve II. Lajos bajor király megbízásából számos jelentős történelmi tárgyú képet festett, majd TrefortÁgoston magyar kultuszminiszter aján­latát elfogadva hazatért, hogy 1883-tól az első ha­zai mesteriskolát vigye Budapesten. A sikeres pá­lyát híres festmények, jelentős művészeti díjak és királyi kitüntetések is jelzik - a kortárs közön­ség osztatlan elismerése mellett. A Benczúr-hagyományt kutató helytörténé­szek elénk tárják, 1901-ben miként méltatlan­kodik a Nyírvidék című helyi lap, hogy miért nincs megjelölve Benczúr szülőháza, miért nincs még utca sem elnevezve róla. Más feljegy­zések pedig arról szólnak, hogy a város elöljá­rói már az 1880-as években meg-megkeresték a fővárosban. Az evangélikus Nagytemplom belsejének feldíszítésekor állítólag arról is szó volt, hogy Benczúr festhetné az oltárképet... Hogy nem így lett, abból nem következik semmi, inkább csak érdekes, ahogyan Margócsy József ki sajátos humorral Ut­cák, terek, emléktáblák című város­történeti alapművében a város és szü­lötte viszonyáról: „Benczúrnak később sem voltak igazán szoros kapcsolatai szülővárosával; valahogy úgy, mint az egyszeri anekdota mondja a távoli atya­­fiságról és az előkelő emberről. Hogy tudniillik a falusiak tartották az atyafi­­ságot, a messze szakadt rokon pedig a távolságot # # * Ha nem tudjuk is elfojtani mosolyunkat e sorok olvastán, igazságtalanok len­nénk, ha nem méltányolnánk az akko­ri Nyíregyháza igyekezetét. Mint azt múlt kedden az evangélikus Nagytemp­lomban elhangzott előadásában a me­gyei levéltár igazgatója, Kujbusné dr. Mécséi Éva is hallgatósága elé tárta, amikor Benczúr Gyu­la csillaga felragyogott - tehát épp a Mester si­kerekkel övezett pályafutása idején -, Nyíregy­háza is remek korszakát élte. Az evangélikus tó­tokkal újratelepített város a polgárosodás útját járta, fejlődött gazdasága, szerveződött ön­igazgatása, intézményrendszere, felvirágzott - elsősorban épp az erős evangélikus közösség jóvoltából - szellemi és kulturális élete.- A Nyírvidék-cikk utáni nyolcadik év, 1909 jeles dátum lett az evangélikus Benczúr és Nyír­egyháza kapcsolatában, hiszen a képviselő-tes­tület október í-jei ülésén Májerszky Béla pol­gármester felterjesztette Benczúr Gyula festő­művészt, a budapesti festészeti mesteriskola igazgatóját, az I. osztályú Ferenc József-rend és a Császári és Királyi Osztrák-Magyar Díszjel­vény Művészetért és Tudományért elnevezé­sű kitüntetés tulajdonosát, a müncheni és a bé­csi művészeti akadémia tiszteletbeli és a ma­gyar főrendiház örökös tagját, a város szülöt­tét a díszpolgári címre. Akkoriban ezt nem osz­togatták - fűzi hozzá Kujbusné dr. Mécséi Éva -, az indoklás pedig így szólt: „A festőművé­szet terén világhírű és örökbecsű művészeti al­kotásaival nemcsak magának, hanem hazánk­nak és szülővárosának is dicsőséget szerzett.” Hogy ez mit jelent valójában, arról Madár Ximena művészettörténészt, az egyedülálló Benczúr-gyűjteményt gondozó Jósa András Múzeum munkatársát kérdeztük:- A szakirodalom a magyar akadémista művészethez kapcsolja Benczúrt. Igen jelentős a történelmi tárgyú és a portréfestészetben al­kotott életműve. Az biztos, hogy Münchenben kiváló mesterségbeli tudásra tett szert. Ábrá­zoló anatómiai felkészültsége, képeinek anyag­szerűsége emelhető ki. Benczúr képein a bár­sony az bársony, a selyem pedig selyem! Hogy olyan sikeres volt, annak nyilván az a magya­rázata, hogy megfelelt a kor elvárásainak, íz­lésének, ugyanakkor megvolt a saját egyénisé­ge. Kompozíciós készségét emelem ki, azt a bra­vúrját, ahogyan eléri, hogy festményeinek mellékalakjai a főalakra tereljék a figyelmün­ket. Színvilágából a sajátos sárgát, illetve az arany iránti vonzalmát kell megemlítenünk, il­letve káprázatos ecsetkezelését. A díszpolgári cím átadásának megadták a módját a városban. Nyíregyházán rendezték meg 1909 októbe­rében a Nemzeti Szalon 39. vidéki kiállítását a helyi Bessenyei Kör támogatásával. Több mint százötven neves művész több mint háromszáz alkotását állították ki, a nyolc Benczúr-kép azonban - a korabeli tudósítások szerint - megkülönböztetett jelentőséggel bírt. A Mestert meleg fogadtatásban, grandiózus ünneplésben részesítették. A díszpolgári okle­vél átadását a festő szülőházán elhelyezett emléktábla leleplezése követte. A később le­bombázott házat túlélte a tábla, Margócsy József már idézett könyvéből pedig ismerjük a szövegét, melyet most, a százhetvenedik szü­letési évfordulóra állított emléktábla felirata is szó szerint visszaidéz. Noha ez volt Benczúr utolsó látogatása szülővárosában, jelentősen megerősítette a festő itteni kultuszát, amely nem szakadt meg 1920- ban bekövetkezett halála után sem, és az özvegyével, valamint leszármazottaival, ro­konságával ápolt jó kapcsolat révén a város sa­ját gyűjteményének építését is lehetővé tette. 1921- től kezdődően több Benczúr-relikviát - a művész rajzolószékét, festőpalettáját, ecsete­o rs 0\ Q. HU u ce < Z O két, pápaszemét, vázlatkönyvét - kapott a város. A Nyíregyházának ajándékozott tárgyak között szerepelt például az a sapka is, melyet Benczúr Gyuláné horgolt férjének. Ebben lát­ható a művész azon az önarcképén, amely ma már a firenzei Uffizi képtárban található. A festményekkel vásárlás útján is folyama­tosan gazdagított gyűjteménynek 1950 óta gazdája a Jósa András Múzeum. Az állandó ki­állítást folyamatosan megújítják, legutóbb az épület 2008-ban befejezett rekonstrukciója adott erre alkalmat. * * * Az állandó Benczúr-kiállításnak becses darab­ja a művész festőállványa, melyet 1929-ben Ben­czúr Idától kapott meg Bencs Kálmán akkori polgármester. Azt kell róla tudni, hogy fehér olajjal Benczúr maga festette rá a nevét. De még ennél is több figyelmet érdemel az egyik fontos műnek, a Patrona Hungáriáé cí­mű, 1920-ban készült festménynek a történe­te. Az olajképet egy budapesti műgyűjtőtől két­ezer-ötszáz pengőért vásárolta Nyíregyháza kö­vetkező polgármestere, Szobor Pál, annak biz­tos tudatában, hogy a városnak ennyi pénze nincs erre a célra. A Nyírvidék ha­sábjain számolt be Szohor a vásárlásról, közzétéve, hogy a Nyíregyházi Takarék­­pénztár Egyesületnél vagyoni szava­tosságot vállalt, ezért adakozásra kéri a város polgárait a festmény megtartása érdekében. Alig egy hónap múltán összejött az első ezer pengő, a buzgóság pedig nem lanyhult, az újság folyama­tosan közölte az adakozók nevét.- A Benczúr-gyűjteményben korai rajzai, illetve különböző korszakokból való vázlatai, tanulmányai mellett fon­tos műveit is őrizzük, amilyen például a Nyúlás Madonna, a Kun László, a Ká­rolyi házaspár portréi vagy épp a Leány­kaportré - mondja a művészettörténész. A Mester születésének százhetvene­dik évfordulójára rendezett ünnepség keretében a Jósa András Múzeumban megnyílt időszaki kiállításra Miskolcról, Zalaegerszegről, valamint a fővárosi Magyar Nemzeti Galériá­ból érkezett a festőfejedelem tizenkét alkotása. Ezek az életmű olyan korszakait is megmutat­ják a Benczúr Gyula iránt máig érdeklődő nyíregyháziaknak, amelyek az állandó anyagból hiányoznak. AII. Lajos meghívására Bajoror­szágban töltött időszakot idéző Schleissheimi in- fén'ewri vagy épp a Szinyeivel közös műterem­ben megélt időszakot példázó Fatörzs tanul­mányt, az 1881-ben gyermekeiről, 1901-ben feleségéről festett képeit április 28-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők Nyíregyházán. • Veszprémi Erzsébet MHortn ÜDVMui mítémtí*»«. A Vasárnapi Újság tudósítása 1909-ből (LVI/42.) 4 . ,, . . 9?. 1 /r r; ! „r ,r, Á■// A '/<■/ '< ■* < ’./ / /'t ,,,, _ // ’ y r.y. ■'/■A- A sy/z Y y?-C ’ / Y/ //Y7 y? s a /y Az a z a • * Otf? > S kY J'K’z. /í*/// /'S/ zy YA 1909-es jegyzőkönyvi bejegyzés Benczúr Gyula nagytemplomi látogatásáról g » jf // f ,, , sr 'S s'/Vrr f / /c, '//* z > 7 z z, KIEGÉSZÍTÉS -BŐVÜLT A KÉPZÉSI LEHETŐSÉG! Hitoktatók képzése az EHE-n Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) a 2014/15-ös tanévben többféle képzést indít hitoktatói oklevelek megszerzésére. 1. Katekéta -lelkipásztori munkatárs alapszak (BA) Képzési idő: 6 félév • Megszerzendő kre­­ditek száma: 180 ♦ A képzés Budapesten, nappali és levelező tagozaton folyik. A képzés célja olyan felkészült gyüleke­zeti hitoktatók, illetve lelkészi munkatár­sak képzése, akik gyülekezeti lelkész vagy hittanár felügyelete mellett önálló hitokta­tói szolgálatot láthatnak el, illetve segíthe­tik a lelkész adminisztratív, lelkigondozói, gyülekezetépítési munkáját. 2. Hittanár-nevelőtanár mesterszak (MA) Képzési idő: 5 félév • Megszerzendő kredi­­tek száma: 150 ♦ A képzés nappali tagoza­ton, az EHE és az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Pedagógiai és Pszichológi­ai Karának (ELTE PPK) közös képzése ke­retében Budapesten történik. A mesterképzés azoknak nyújt továbbta­nulási lehetőséget, akik katekéta - lelkipász­tori munkatárs vagy kántor alapszakon vé­geztek, továbbá akik rendelkeznek főiskolai hittanári oklevéllel, egyetemi szintű teológus­lelkész oklevéllel vagy valamilyen más, egye­temi szintű vagy B A végzettséggel. A jelentkezésnél feltétel nélkül elfogadott a katekéta - lelkipásztori munkatárs BA ok­levél. A jelentkezéshez feltétellel elfogadott ok­levelek a következők: ♦ Teológus-lelkész egyetemi oklevéllel, főiskolai szintű hittanár/hitoktató oklevél­lel és kántor BA oklevéllel rendelkezőknél előfeltétel 10 kreditnyi pedagógiai-pszicho­lógiai modul elvégzése, amelyet szükség esetén az ELTE PPK biztosít. ♦ Más alapszakokról való jelentkezés ese­tén a belépés feltétele legalább 50 kredit megszerzése az alábbi ismeretkörökből: ala­pozó rendszeres teológiai és/vagy filozófi­ai ismeretek, történeti teológiai ismeretek, biblikus teológiai ismeretek, gyakorlati teológiai ismeretek. 3. Osztatlan, egyszakos hittanár-nevelőtanár képzés Képzési idő: 10 félév ♦ Megszerzendő kre­­ditek száma: 300 • A képzés az EHE-n, nap­pali tagozaton folyik önmagában, más ta­nári szakpártaggal való párosítás nélkül. 4. Osztatlan, közismereti szakpártaggal párosított hittanár-nevelőtanár képzés Képzési idő: 10 félév • Megszerzendő kre­­ditek száma: 300 ♦ A képzés nappali tago­zaton, az EHE és az ELTE közös képzése keretében Budapesten folyik az alábbi szakpárokkal párosítva: ♦ angol nyelv és kultúra tanára ♦ biológia­­tanár (egészségtan) ♦ ének-zene tanár ♦ fi­zikatanár * földrajztanár ♦ francia nyelv és kultúra tanára ♦ informatikatanár ♦ kémia­tanár «• latin nyelv és kultúra tanára ♦ ma­gyartanár ♦ matematikatanár * német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára ♦ német nyelv és kultúra tanára ♦ természet­ismeret-környezettan tanár ♦ történelemta­nár és állampolgári ismeretek tanára További információk az EHE honlapján (te­­ol.lutheran.hu) találhatók. Az 1. és 2. esetben a mellékletekkel ellátott, kitöltött saját jelentkezési lapnak, valamint a piros postautalványon feladott 4000 Fi felvé­teli eljárási díjnak február 15-ig kell az EHE Rektori Hivatalába beérkeznie (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; telefon: 469-1051, fax: 363- 7454, mobil: 20/824-9263). A 3. és 4. esetben azonban a jelentkezés a központi felvételi eljáráson keresztül tör­ténik, tehát a központi jelentkezési lapot kell az Oktatási Hivatal részére elküldeni (1380 Budapest, Pf. 1190), szintén február 15-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents