Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-02 / 5. szám
MOZAIK 2014. február 2. » 15 Evangélikus Élet Évfordulóhoz érve Minden évkezdet kiváló lehetőség arra, hogy áttekintsük az előző év legfontosabb eseményeit, és akár az újévi fogadalmakhoz hasonló jóslatokat adjunk az előttünk álló esztendőre. 2013 részletes technológiai leltára helyett azonban most csak két dolog kívánkozik igazán ezekre a hasábokra. Az első, hogy a márciusban megválasztott Ferenc pápa lett az év embere a Time magazin szerint. Az elismerés nemcsak annak szól, hogy Róma új püspöke felszólalt többek között a homoszexuálisok védelmében, illetve a prostitúció és az emberkereskedelem ellen, hanem annak is, hogy közvetíenségével újra emberközelbe hozta a katolikus egyházat. Ferenc pápa szívesen mutatkozik a híveivel, és nyilvános megjelenései alkalmával is egyfajta dél-amerikai közvetlenséget sugároz. A pápai kommunikáció könnyedségét az is mutatja, hogy @Pontifex (twitter.com/Pontifex) azonosítóval a pápa a Twitteren is megtalálható, és a világ legnépszerűbb mikroblog-, illetve megosztószolgáltatásán csaknem naponta lehet új üzenetet is olvasni tőle. Luther annak idején kiválóan bánt az akkori média - lényegében a könyvnyomtatás - lehetőségeivel, így csakis dicsérendő, hogy a hetvenhét éves katolikus egyházfő és kommunikációs csapata is nyit a legkedveltebb és aktuális üzenetközvetítő csatornák irányába. Ferenc pápáról több kép is kering az interneten, amelyen hívő fiatalok fotóztatják magukat vele, így gyors visszatekintésünkben másodikként nem is kerülhet elő más, mint a szelfi (angolul selfie) szó, amelyet az Oxford Dictionaries 2013 szavának válaszott. A szelfi valójában egyfajta önarcképet jelent, a legtöbb esetben azonban szó sincs gondosan beállított és megtervezett alkotásról, csupán egy gyors portréról, amelyet egy tükörben vagy a maga felé fordított okostelefonnal készít magáról valaki. Az év szava lapunk hasábjain legutóbb 2009-ben került szóba, amikor az unfriend, azaz a barátlanítás kifejezés vitte el a pálmát. A közösségi oldalak gyorsan felfutó láza után akkor jól jelezte ez a kifejezés az információ-túlterheltséget, a szelfi szó hirtelen elterjedése pedig szintén társadalmi jelenségre utal, csak inkább a dolog proaktív oldaláról: most inkább saját magunk megmutatása került előtérbe. A gyors fotókészítés és -megosztás az internet leginkább pörgő része manapság. Nem csoda, hogy a Facebook tavalyelőtt egymilliárd dollárt fizetett az Instagram nevű szolgáltatásért, amellyel mindössze képeket lehet készíteni, majd egyszerű fényképészeti hatások rátétele után publikálni a neten. Ahogy az sem véletlen, hogy tavaly hárommilliárd dolláros ajánlattal keresték meg a Snapchatet. Ezzel a szolgáltatással csak olyan képes vagy szöveges üzenetet lehet küldeni, amely egy bizonyos időn belül eltűnik a célszemély telefonjáról. EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence A legnagyobb közösségi oldal, a Facebook adatai alapján felhasználóik fele már most mobilról használja a szolgáltatást, és becsléseik szerint 2014 végére ez akár 75 százalékra is felmehet. Folytatódni fog tehát az a tendencia, hogy egyre többet internetezünk okostelefonról, és egyre kevesebbet asztali számítógépről vagy notebookról. A hordozható kütyük pedig egyre többet és többet fognak tudni. Egyrészt még pontosabban bemérhető lesz, hogy merre is vagyunk. Már nemcsak navigációs eszközként lehet majd a kütyüket használni, de egy épületen belül is pár méter pontossággal tudni fogja a rendszer, hogy éppen hol állunk. A fejlesztéseket elsősorban a pénzbevételi lehetőségek motiválják, és nem is nehéz elképzelni például olyan megoldást, hogy egy üzlet előtt álldogálva üzenetet kapjunk az éppen akciós termékeikről. És bár manapság is lehet látni felkarra szíjazott iPhone-nal futókat a városi sporthelyeken, a hordható számítógép koncepciója is egyre inkább testet ölt majd az előttünk álló évben. Legyen az okosszemüveg vagy okosóra vagy hazatérve okoshűtőszekrény, az internet újabb és újabb területekre költözik be idén. ■ N. B. Ember és ember között egyenesen, a Dunakanyarban A KOSZI 5. Téli berek lélekmelengető tábora p. Közösség, vidámság, ige, ének, csapat, lendület - ha valaki ellátogat KÖSZI-táborba, akkor ezek a szavak mindenképpen értelmet nyernek. Új helyszínen, Kismaroson tartotta meg január 23- 26. között - már ötödik alkalommal - a KOSZI, azaz a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért a Téli berek tábort. A tábor alcíme szerint „lélekmelengető” Bizony jólesik a meleg, befogadó környezet ilyenkor, a téli időszakban, főleg akkor, ha a testre és lélekre egyaránt hat. De ez a melegség nemcsak a fogadtatásban vagy a táborhely fűtésében nyilvánult meg, hanem témájában is, amely igen parázs volt: „Őszintén szólva”. Ezen belül három kérdés körül forgott a tábor érdemi-tartalmi része: „Megéri-e őszintének lenni?” „Igazságos-e az élet?” „Igazságos-e az Isten?” Megdöbbentő és elgondolkodtató az, hogy a tíz-tizenhat éves táborozok milyen nyíltsággal és természetességgel kezelték ezeket a kemény témákat. Első nap, csütörtökön már a megérkezés pillanatában tudni lehetett, hogy nem lesz gond a lelkesedéssel és a résztvevők aktivitásával, hiszen a már „veteránnak” tekinthető táborlakók szinte azonnal befogadták és elfogadták a még „újoncokat” így nem volt akadálya annak, hogy mélyen és őszintén beszélgessenek a fent említett, igen fajsúlyos kérdésekről. A két teljes napon, pénteken és szombaton korosztályos bontásban az őszinteség és az igazság témakörében tartották a vezetők a Kupaktanácsot, amely a tartalmi gerince a tábornak. Egyik táborozó így fogalmazta meg táboros élményeit a Kupaktanáccsal kapcsolatban: „Olyan, mint az iskola, csak lelkileg tanulunk, és ez jó!” Végül filmnézéssel és lefekvés előtti értékelő beszélgetéssel mélyült el a napi üzenet. De nemcsak a tanulás és komoly beszélgetés jellemezte a dr. Horváth Márta által vezetett tábort, hanem sok-sok játék is színesítette a hétvégét. A Jégtörő esten a csapatépítés volt a cél, a Téli portyán a szabadban küzdöttek meg egymással a táborozok alkotta csapatok, az utolsó este pedig - egy kicsit előretekintve - farsangi játékokkal és mulatsággal fejeződött be, amelyen táborlakók és vezetők egyaránt jelmezt öltöttek. Az utolsó nap, vasárnap két különleges alkalom zárta a tábort. Az egyik a játékos Tükörország amelyben a gyerekek szerveztek vetélkedőt a felnőtteknek. Vicces és kreatív feladatok tették próbára a vezetők ügyességét és rögtönzőképességét. Emellett a tábor lelki vezetője, Kovács Viktor evangélikus lelkész által tartott záró istentisztelet jelentette azt a „lekerekítő erőt”, amely talán helyretette mindenkiben az egész tábor gondolatait, élményeit. Külön nagy öröm volt, hogy az istentiszteleten a gyerekek szolgáltak igeolvasással, imádsággal, liturgiával. Az alkalom témája Isten igazságosságának kérdése volt. Pál apostollal együtt hangzott el a kérdés: „Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten?” (Róm 9,14) Két látszólag ellentmondó válaszra volt szükség: igen és nem. Ugyanis Istent nem lehet olyan szavakba beszorítani, mint igazság vagy igazságtalanság. Az Isten Isten. Igazságos, és jól kormányozza a világot, de olykor igazságtalan is. Azonban nem mások ellenében, hanem a mi érdekünkben. Ezt az igazságtalanságot úgy nevezik: kegyelem. Nem egészen négy nap után barátként, testvérként búcsúzott egymástól mindenki, de azzal a biztos tudattal, hogy valamelyik a számos KÖSZI-tábor közül újra összehozza a csapatot. A soron következő a 8. Életfonal életvezetési tábor, melyet tavasszal rendeznek meg tizenkét-tizennyolc évesek számára. Bővebb információ hamarosan a koszi.net oldalon lesz kapható. B Kovács Viktor EVÉL&LEVÉL „Jézus nem azért halt meg a kereszten...” Tisztelt Szerkesztőség! A január 12-i Evangélikus Életben a 2. oldalon, Véghelyi Antal vasárnapi igemagyarázatában olvastam a következő mondatot: „Jézus nem azért halt meg a kereszten, hogy Isten bűneink miatti haragját kiengesztelje vagy lecsillapítsa, mert az lehetetlen, hanem hogy oltalmat nyújtson ellene.” A Biblia cáfolja ezt. íjn 2,1-2: „Gyermekeim, ezt azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus, mert ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világ bűnéért is.” íjn 4,10: „...elküldte a fiát engesztelő áldozatul bűneinkért’.’ Róm 3,25: „Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul..!’ Tisztelettel: Dobó Józsefné (Budahegyvidék) Tisztelt Dobó Józsefné! A látszólagos ellentmondás az Ön által idézett három bibliai helynek az- előbb Károlitól, majd a nyomdokát követő későbbi fordítóktól származó - értelmezett fordításán alapul. A Róm 3,25-ben az eredeti görög szövegben a hilasztérion áll. Ez a héber kappóret megfelelője, amely az Ószövetségben a szövetségláda fedelét jelentette; ennek a külső szentélyben „az oltár szarva” felelt meg. Mózes törvénye szerint ha a bűnös - akár gyilkos is - üldözői elől a templomba menekült, és megragadta az oltár szarvát, embernek tovább nem volt szabad üldöznie, illetve ítélkeznie fölötte, mert „az oltár szarvának” megragadásával - ami egyenértékűnek számított a szövetségláda fedelének megérintésével - Isten oltalma alá helyezte magát. Pál apostol ezt a képet használja, amikor azt mondja Róm 3,25-ben, hogy- szó szerint fordítva — Isten a megfeszített Krisztust hilasztérionként, tehát oltalomhelyként helyezte ki (proeteto) a világ elé, amivel azt fejezi ki, hogy a bűnös a Krisztus keresztjét hittel megragadva oltalmat talál Isten haragja ellen. A harag ugyan megmarad, de ő védve van ellene. Ezzel időt nyer, hogy megtérjen, új emberré legyen, és éljen. Az Ön által idézett jánosi helyeken is a hilasztérionból képzett hilaszmosz szó áll, ami ugyanúgy „oltalmat” jelent. Ahol pedig Pál valóban kiengesztelésről beszél (Róm 5,10 az új fordítás szerint: „Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által”; hasonlóan 2Kor 5,18; Ef 2,16; Kol 1,22), ott azt fordított irányban használja: Isten minket engesztelt ki önmagával, mert a bűn következtében mi nehezteltünk Istenre, sőt Isten ellenségeivé lettünk. De Isten nem lett a mi ellenségünk, még ha engesztelhetetlen haraggal tekint is bűneinkre, hanem elküldte Fiát, hogy megmentsen bennünket a haragtól. Veszélyes félreértés, ha Isten bűn miatti haragjának lecsillapítását tekintjük üdvösségünk feltételének. Isten ugyanis nem alkuszik a bűnnel, nem hajlik semmilyen kompromisszumra. Gyűlöli a bűnt, és haragját nyilatk atja ki az emberek minden bűne miatt. Nekünk nem Isten haragját kell „leszerelnünk” hogy utána büntetlen ' étkezhessünk, és a bűnben maradhassunk, hanem a harag fiaiból - a Krisztus kereszthalálában talált időleges oltalommal nem visszaélve, hanem engedve, hogy a Szentlélek naponta megölje óemberünket, és Krisztus képére újjá teremtsen - Istennek a haragra többé okot nem adó, Krisztus képére újjáteremtett gyermekeivé kell lennünk. ■ Véghelyi Antal evangélikus lelkész, lapunk A vasárnap igéje rovatának vezetője Kenyába szeretettel A pesterzsébeti evangélikus hittanosok elhatározták, hogy adományaikkal egy kenyai kislány élelmezéséhez, taníttatásához egy esztendeig biztosítják az anyagiakat. Megható volt látni a tolongást a hittanórán, ahogyan átadják adományuk első részletét Manyi néninek. Ez az adakozás erőtere. Ha az itt nem sokat érő havi 3000 forint (hittanosonként körülbelül 100 forint) az önzetlen segítés és a hálaadó imádság szárnyaira emelkedik, odaát egy diák egyhavi élelmezését, ruháztatását és taníttatását fedezi. Az Úr Jézus is erre tanított minket, mikor a csekélységnek számító öt kenyeret és két halat az imádság erőterébe emelte, és megelégített vele ötezer embert. Ma is vannak csodák! ■ GyJSVDM tott kenyai kislány, a kilencéves Faith Mueni jelenleg a Jagiet School gondozottja HIRDETÉS Örömmel adjuk hírül, hogy megérkezett Zsarnai Mánuel Ábel gyermekünk január 20-án, 3300 grammal és 53 centiméterrel. Köszönjük a sok imádságot! Szeretettel: Zsarnai család (Anna, Lili, Nóra és Krisztián) *
